Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
71 Jénában tanúit, tudjuk, hogy határozottan pietista volt.278 Úgyszintén nem tudjuk azt sem, vájjon a korszak vége felé nem működtek-e itt rationalisták vagy újhumanisták. Csak az bizonyos, hogy tanárai majdnem mind németországi egyetemeken végezték tanúlmányaikat és így hazahozhatták az ottani iskolák paedagogiájának szellemét. Matthaeides Sámuel rektor (1710—21.) Greifswaldban, Toperczer Péter Pál (1721—26.) Wittenbergben és Halléban, Ihnáthy György (1726—30.) Tübingában tanúit. Sartorius Dániel (1731—32.) és Longay János (1732—48.) rektorok Wittenbergben, Fábry Gergely (1748—66.) pedig Jénában és Erlangenben végezte tanúlmányait.270 Abban az időben azonban nemcsak' Toperczer kerülhetett Halléban a pietismus befolyása alá, hanem Ihnáthy is Tübingá- ban280 és Sartorius meg Longay Wittenbergben, ahol Joch (1726—1731.) és Haferung (1726—1744.) hozták be az orthodoxia utolsó várába a hallei ellenfél szellemét.281 Ellenben Fábry Gergelynek (úgy mint Ribininek) jénai tartózkodása már a rationalismus idejébe esett.28? A selmeci iskola igazgatóiról e korszak elején nem tudunk sokat.283 Csak Turcsányi Dávidról (1737—1746.) halljuk, hogy anyakönyvet vezetett tanítványairól és tanártársaitól hetenként bekívánta, valamint ő is megírta annak jegyzékét, amit a héten át végeztek. Ezen feljegyzésekből tudjuk, hogy Sehnecen ugyanoly tanterv szerint tanítottak ez időben, mint a többi ev. iskolákban. Előtérbe lépnek a reáltantárgyak: a történelem, á földrajz. A görög nyelvből a nyelvtanra s az új szövetség olvasására szorítkoztak; a latin nyelvből meg a beszéd, a szóbőség a fődolog. A klasszikusokból Corn. Nepos és Cicero levelei vannak a középpontban, azonkívül előfordúl Horatius és Ovidius is. Előadnak még színdarabokat is. A kézikönyvek legnagyobb részt azok, melyek a vázolt iskolákban szerepeltek: logica Rcuschii, oratoria Heinecciano-Freyeriana, catechetica Dieterici, história- universalis Zopfii. Turcsányi utódja Gazsúr Sámuel volt (1746—1755.). Alatta az 1-ső osztályban vallástant, rhetorikát, logikát, történelmet, földrajzot s számtant tanúltak és latin klasszikusokat olvastak, de már a 2., 3. és 4-ik osztályban csak vallástant s latint tanítottak. Az 5. és 6. osztály a német és tót tanulók nemzetisége szerint különbözött egymástól. Az 1746. évben I.. Schmidt K. I. i. ni. 98. 1. 2^ L. Hörk i. m. II. 340—342. I. 28<> Tholuck i. ni. 138-140. I.-S1 L. Tholuck*: Der Geist der Iuth. Theologen Wittenbergs 1852. 290. I. 282 L. Haan Jena Hungarica 62. 1. és fent 68. I. 28i! V. 5. a következőkhöz Breznyik I. i. ni. II. 205. sk. II.
