Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
70 vizsgálatot és az ifjúság magaviseletére vonatkozó új törvényeket hoztak be. És mikor két év múlva Fischer Illés superintendens jött Eperjesre, a kerületivé tett iskola számára megint új törvényeket alkottak és hét osztályra osztották. A 6. és 7. osztály elemi osztályok voltak; az 5-ik osztály vallástant, Donatust, Colloquia Langii et exercitia és arithmetikát tanúit; a 4. osztály vallástant, grammatikát s exercitiát, arithmetikát és helyesírást; a 3. osztály tárgyai voltak a vallástan, a poesis és syntaxis, Vergilius, Corn. Nepos s Ovidius, arithmetika és földrajz; a 2. osztályban vallástant, római s görög régiségeket, oratoriát, Valerius Maximust, Cicerót, arithmetikát, geográfiát, geometriát és magyar történelmet meg irodalmat tanítottak; az 1. osztályban pedig theologiát, héber és görög nyelvet, latin stílust, logikát, metaphysikát, jus naturae et gentium, egyetemes történelmet, mathesist és physikát adtak elő. Azután elrendelték a német, magyar és tót nyelv tanítását és a tanulók diariumának vezetését. Már ezen tanrend sokkal közelebb áll e korszak többi ev. iskoláinak színvonalához s benne a paedagogiai realismus hatása nyilvánvaló, amennyiben az arithmetika minden osztályban érvényesül s mellette a földrajznak, az egyetemes és hazai történelemnek meg irodalomnak, a geometriának és a fizikának is jut hely. Azután kezd már az első osztályban a theologia és a philosophia mellett a jog is jelentkezni. Végre nem kerülheti el figyelmünket, hogy az anyanyelv joga is előtérbe lép. Szóval ezen tanterv arról tanúskodik, hogy az eperjesi iskola megint közeljutott dicső múltjához. Mikor 1766-ban országszerte folyt az iskola- vizsgálás, Eperjesen az 1758-iki tanterv szerint tanítottak. A használt kézikönyvek pedig ugyanazok voltak, mint Pozsonyban és Sopronban: Rhenius, Langius, Musellius és Castellio az alsó osztályokban és pl. Freyer rhetorikája a felsőbbekben.-77 A pártfogóság 1768-ban elhatározta a német nyelvnek a tantárgyak közé való felvételét és 1773-ban a mathesis- nek és a fizikának bővebb tanítását. A jezsuita rend eltörlése (1773.) után csak majdnem egy évtizeddel később vásárolhatták vissza régi kollégiumi épületüket (1782.) és csak az 1785/«. iskolai évet kezdhették meg benne. Az eperjesieket tehát épen hogy ősi kollégiumukban találta a törvényes vallásszabadság visszaállítása. Ezen korszakban az iskola szervezete és tanítása Eperjesen, ameny- nyire azt csak a viszonyok megengedték, hasonló volt a soproni és pozsonyiéhoz. Vájjon a szellem is ugyanaz volt-e, azt legfeljebb a kézikönyvek azonosságából következtethetjük. Az iskola rektorairól és tanárairól ez irányban nem mondhatunk sokat. Csak Miletz conrektorról, aki 577 L. Fináczy E. i. m. 1. 200. sk. I,
