Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
67 és Beer tantervei. Ha Összehasonlítjuk a pozsonyi és a soproni iskolák iskolarendszerét 6—6 osztályával, továbbá előadott tárgyait és használt kézikönyveit, messzemenő megegyezést találunk. Már Deccardnál előtérbe lép a mathematika és történelem, tankönyvei közül pedig Dieterich institutiói, König theologia positivaja, Schmid compend. theologiaeje és Itterus ethicaja közösek a pozsonyi iskoláéival. Haynóczy tanrendje még jobban, majdnem teljesen megegyezik Bélnek és Beernek pozsonyi tanterveivel. Előírja a számtant a 6. 5. és 4. osztályban, a történelmet az 1., 2. és 3-ban és még a földrajzot is ugyanezen osztályokban. Azonkívül megegyezik a két iskola ez időben abban is, hogy az I. osztályban theologiát, philosophiát és héber nyelvet, a II. osztályban rhetorikát, poétikát, görög nyelvet, a III. osztályban syntaxist, Cornelius Nepost s görög nyelvet, IV-ben grammatikát, az V-ben a deklinációt s a conjugációt tanították. A kézikönyvek közül megegyeznek Haynóczynál és Pozsonyban : König és Dieterich vallástam könyvei, Mitternacht-Voss rhetorikája, Zopf történelme és Rhenius grammatikája. Ha ehhez még hozzáveszszük a Haynóczy alatt bevezetett közös áhítatossági és imádságos órákat, a Pozsonyban is szokásos tanári konferenciákat s az elvégzett tananyagnak akár csak negyedévenkénti feljegyzését is, lehetetlen észre nem vennünk Pozsony és Sopron iskolájának ezen időben való nagy rokonságát. Ha pedig még azt is tudjuk, hogy különösen a Dunán túl volt a pietismus ezen időben elterjedve, igazat kell adnunk Payr Sándornak, akinek nézete szerint Sopronban sem lehetett más, mint phietista a szellem.-03 És hogy ez a szellem, a németországi egyetemek látogatása útján honosodott meg, azt abból következtetjük, hogy nem csak Röschel volt már wittenbergi tanúló és tanár, hanem Deccard és Haynóczy is ott végezték tanúl- mányaikat. Haynóczy tanterve több mint 40 évig maradt érvényben. A soproni gimnázium az ő igazgatása alatt egyike lett az ország első iskoláinak. Utódja lett a híres egyháztörténetíró, Ribini János (1747—1758), akinek alapos tanítása igen sok tanúlót, különösen theologust, vonzott Sopronba. De mivel sok baja volt a két lelkészszel, kik heterodoxiával vádolták, Lőcsére ment lelkésznek. Farkas Ádám igazgatósága (1758—1785) vége felé tervezték — valószínűleg a ratio educationis következtében — az iskola újjászervezését. Addig Gamauf Sámuel és Rackwitz Károly lelkészek tanították volt a theologiai tárgyakat. De most a két felső osztályt három külön akadémiai szakra akarták osztani külön tanárokkal, míg a négy alsó osztály a klasszikus nyelvi ismereteket nyújtotta volna ezen lyceumra Payr S. i. h. 192. 1. 5*
