Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
68 való előkészítésül. Majd megint abbanhagyták e tervet és új tanerőket hívtak és más terveket szőttek az iskola újjászervezésére. De mindezen törekvések, valamint a legjelesebb tanárok alkalmazása, milyen pl. Schwartner Márton, a későbbi pesti egyetemi tanár is volt, nem bírta már az iskola hanyatlását feltartóztatni.204 A soproni iskola ily állapotban ment át az új időbe, mely a vallásszabadságnak törvényben való elismerésével következett be. Korszakunk végén Sopronban is tért foglalt a felvilágosodás és a rationalismus. Az egyik lelkész Gamauf Sámuel, aki egyúttal az iskolának theol. tanára is volt, szerkesztette (1784.) az új énekeskönyvet, „melyben épen egyházunk főénekei (Kernlieder) vagy egészen hiányoznak, vagy annyira meg vannak változtatva, hogy nehéz rájuk ismerni.“205 Ezen rationalista énekeskönyvet természetesen csak a gyülekezet ellenzése dacára lehetett bevezetni.200 Hogy a liturgiát megváltoztatták és a templomi zenét is beszüntették (1787), szintén a józan rationalismus térfoglalásának jele.207 Ugyanezen jelenségekhez tartozik már az iskolaügy terén az, hogy az 1785. évi nagy iskolai bizottság más reformot nem tudott létesíteni, mint hogy az eddig használt „Fragbüchlein“ és „Spruchbuch“ helyébe a Diterich-féle rationalista „Unterweisung zu Glückseligkeit nach der Lehre Jesu“ c. tankönyvet hozta be. Ez már biztos jele annak, hogy a soproni iskolában is uralomra jutott a rationalismus.208 És jellemző, hogy minden reformtörekvései ellenére sem bírta az iskola hanyatlását megakadályozni. Hogy ezen rationalista szellem térfoglalása a soproni iskolában a külföldi iskolalátogatás befolyására vezetendő vissza, kitetszik abból is, hogy a soproni rektorok és tanárok, úgymint Ribini János (1744.), Farkas Ádám (1751.), Gamauf Sámuel (1753.), Wietoris Jonathan (1760.), Staniszlaidesz Dániel (1782.) és Raics Péter (1785.), mindnyájan a jénai egyetem hallgatói voltak.219 Csak Schwartner Márton tanúit Göttingában.270 Pedig Jénában akkor már Walch János György, a „herrnhuti 20,1 L. Müllner M. i. in. 89. sk. 11. és 99. sk. 11. 265 Müllner i. ni. 71. 1. a« Müllner i. ni. 100. 1. 207 Ugyanott. 208 Wietoris rektorról azt írja volt tanítványa Gamauf Theofil, soproni lelkész, hogy közönyössége minden iránt, ami a vallásban positiv, sok meggondolatlan nyilatkozatra ragadta. (L. Müllner i. m. 112. 1. jzet.) A tanárokat 1793. felszólították, hogy szigorúan a symbolikus könyvekhez tartsák magukat és az újításoktól tartózkodjanak. (Müllner i. m. 106. sk. 1. jzet.) 200 L. Haan : Jena Hungarica, 62. 67. 68. 70. 94. 95. I. 270 L. Palcsó J. A. késmárki ág. h. ev. lyceum története 37. 1.
