Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
61 Behozta a heti módszeres értekezleteket, melyeknek tanácskozásait és határozatait a Hebdomadarium 2. felében „Consultationes“ cím alatt feljegyezték. A tanulók bejegyzésére külön anyakönyvet vezetett be, melybe képességükre és későbbi sorsukra vonatkozó jegyzeteket is írt. Minden évben egyszer nyilvános vizsgálatokat tartottak. Utánuk szünet volt s azután következett a felsőbb osztályba való fellépés (translocatio). Évenként háromszor szokták a felügyelő és a lelkészek az iskolát megvizsgálni (lustratio). A tanulóknak a templomot nemcsak vasár- és ünnepnapokon, hanem hétköznapokon is meg kellett látogatniok s évenként háromszor az úrvacsorához járulniok. A templomi prédikáció tartalmáról az iskolában be kellett számolniok. Bél Mátyást a pozsonyiak öt évi tanároskodás után lelkésszé választották (1719.). De az ő szelleme még azután is élt az iskolában és az iskola híre, melyet az ő neve kölcsönzött neki, még sokáig megmaradt.239 Ha Bélnek iskolai rendszerét összehasonlítjuk Francke hallei iskoláinak tantervével,240 azt látjuk, hogy lényegükben megegyeznek egymással.241 És az nem is csoda, hiszen ő is szívvel-lélekkel pietista volt. A pietista befolyások valószínűleg már korán érvényesültek életében. Mikor még a besztercebányai iskola tanulója volt, az ottani városi lelkész, Simonides János és az egyik tanár, Burius János (a későbbi rektor) pietisták voltak. Pozsonyban is Reiser Antal lelkész még a gyászos évtized előtt volt Spener híve és Büttner Lajos rektorról (1705—1707.) is tudjuk, hogy pietista volt.242 De akár voltak e férfiak hatással Bélre, akár nem, bizonyos, hogy hallei tartózkodása döntő befolyással volt reá. Itt szorosan csatlakozott Franckehoz és Breithaupthoz és paedagogiai képzettségét a Francke-féle intézetekben nyerte. Nem csoda tehát, hogy a pietisták paedagogiai realismusának testestül-lelkestül híve lett, kézikönyveit is legnagyobb részt Haliéból hozta Pozsonyba és később leginkább pietista kézikönyveket alkalmazott hazai viszonyainkhoz. A külföldi iskola- látogatás befolyása tehát a pietista paedagogia meghonosításánál kétségbe nem vonható. 230 230 Bél irodalmi működésére nézve, mely tudományossága hírét a bel- és a külföldön még csak öregbítette L. Markusovszky i. m. 143—149. 150. sk. 11. Az iskola számára írt sok kézikönyvét felsorolja Molnár A. i. m. 375. sk. 1. 240 L. Franckera nézve pl. Ziegler i, m. 186. sk. 1. 241 Markusovszky i. m. 164. I. szerint Bél tanterve „általánosságban a haliéi iskolák tantervének másolata.“ 242 L. Payr S. Thcol. Szaklap (V. és) VI. évf. 88. és 90. 1.
