Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
60 egész készletét kell a gyermekekkel elsajátíttatni, azután Luther kátéját latin nyelven. Majd Dietericus nagyobb kátéja következik és a szentírásnak német és latin, az új szövetségnek pedig görög nyelven való olvasása. A legfelsőbb osztály theologia theticával és polemicával és a szentírás olvasásával foglalkozott s ennek egyes szakaszai fölött disputációkat tartottak. 2. A latin nyelv a német, esetleg a tót nyelv után a tanítás nyelve lett. Tanításánál a cél nem a klassikus ó-kor szellemébe való behatolás, hanem a helyes, szép és előkelő latin beszéd volt. Kézikönyvül a latin nyelven írt Rhenius és Donatus helyett Cellariusnak német nyelvű latin nyelvtanát használták. Ennek segítségével már a sextában kezdték a latin nyelvtannak és a „Liber memorialis“-ból a latin szavaknak tanulását. A quintában még hozzájöttek Castalio colloquiumai, a quartában Rhenius tirociniuma; a tertia Cornelius Nepost olvasta; a secundában poesist tanultak Hugón Pia desideria-i és rhetorikát Vossius-Mitternacht praecepta-i alapján és olvasták Caesart, Cicero leveleit s végűi stílusgyakorlatokkal foglalkoztak. A prímában Cicero beszédeit magyarázták; azután foglalkoztak itt még a theologián kívül 3. a görög nyelvvel, melyet már a tertiában kezdtek, a secundában a „Nucleus grammaticae Graecae“ és a görög új testamentom olvasása alapján folytattak és a prímában Macarius homiliái és Eulropius história Romanájának tárgyalásával befejeztek. 4. Azok, akik theologusok akartak lenni, a secundában és a prímában héber nyelvet is tanúltak Langii „Nucleus grammaticae Hebreae“ c. könyve segítségével. 5. Végűi tanultak még a prímában philosophiát még pedig Scharf, Saurius vagy Grosser könyve szerint logica vulgárist és Buddeus szerint philosophia instrumentalist és philosophia theoreticat meg practicat. 5. Tanúltak még a három alsó osztályban számtant és szépírást, a három felsőben általános és hazai történelmet és végűi földrajzot, melyet Bél vezetett be új tárgyképen. Ezek után Bél a tanítás módszerével is foglalkozik. Megállapította az órarendet és kívánja, hogy az egész iskolában egységes módszert kövessenek, hogy a tanítás a gyermek értelméhez alkalmazkodjék és az egész osztálynak, nem pedig az egyeseknek szóljon. Mindent a táblára kell felírni és úgy megmagyarázni. Idegen nyelvek tanításánál az anyanyelvből kell kiindúlni. Az egyes tárgyak tanításához még részletesebb útasításokat is ad és végül szól a fegyelemről, melynek fenntartásához külön iskolai törvények szükségesek. Ilyeneket Bél később szintén készített s bennük igen behatóan körülírta a rektor, a konrektor, a tanulók, az alumnusok és a paedagogusok kötelességeit. A tanároktól megkívánja, hogy úgy, mint a rektor is, a hét végén írják be az elvégzett anyagot egy külön könyvbe; az u. n. Ephemeris vagy Hebdomadariumba.
