Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

48

1612-ben lépett fel és 1618-ban reformálta a cöthenl iskolát;*79 míg híve, Kromeyer meg 1619-ben szerkesztette a weimari iskolai rendtartást.180 Büringer tehát bizonyára Ratkéra és követőire célozott és azoknak elveit akarta Körmöcön meghonosítani.181 De reformja csak epizód volt. Sajnos, hogy Büringer külföldi tanulmányairól nem tudunk semmit.182 De enélkül is saját szavaiból tudjuk, hogy ő módszerét Németországból kapta. Csak azt nem mondhatjuk, vájjon közvetlenül vagy közvetve jutott-e hozzá.

Végül a besztercebányai iskola tanítói közül Peucker György Wittenbergben és Burius János Boroszlóban meg Lipcsében jártak. Az utóbbi esetleg már itt, ahol Rechenberg, Spener veje 1680, illetőleg 1699. óta és Olearius János, Anton apósa, 1664 illetőleg 1677 óta működtek a pietismus szellemében1823) megismerkedhetett evvel a kegyes irányzattal, melyet azután a rózsahegyi zsinaton védelmezett. De lehetséges az is, hogy Besztercebánya lelkésze Simonides János (f 1708), ki tót kátéjában Spenert követi, nyerte meg ezen irány számára.183 Azért ha abból lehet valamire következtetni, hogy tanrendje szerint Seyboldnak német nyelvű latin nyelvtanát használta,184 inkább a pietismusnak, mint a góthai iskolának185 befolyására lehet gondolni.

Az erdélyi ev. iskolák fejlődése e században hasonló volt a magyar- országiakéhoz, csakhogy természetesen a Honterustól átvett hagyományukat az iskola életében (melyre nézve a ref. iskolákhoz annyira hasonlók) megőrizték. A segesvári iskolában a Hartmann-féle törvények — mint láttuk — fenntartották azt. De megmaradt a tanulóknak ezen testületi élete és önkormányzata saját tisztviselőinek vezetése alatt az összes erdélyi ev. iskolákban úgy, mint az előbbi században volt.180 Ami meg a tanulmányokat illeti, azt látjuk, hogy pl. a segesvári iskolában is megvoltak a vizsgálatok, disputációk, a latin nyelvnek előtérbe helyezése és az 170

170 Ziegler i. ni. 147. 1. iso Ziegler i. m. 152. 1.

isi így vélekedik Hlatky is i. ni. 50. 1., de nem bizonyítja.

183 L. Markusovszky i. m. 73. 1. és Hörk i. m. II. 334. 1. Mindkettő szerint Büringer Eperjesen nem tudott megfelelni hivatásának. i82a) L. Tholuck i. m. II. 93. sk. 1.

183 L. Payr Sándor cikksorozatát a Theol. Szaklap V. és IV. évfolyamában, VI. évf. 88. 1.

184 Markusovszky i. ni. 169. 1. szerint Bél is anyanyelvű latin nyelvtant hozott be.

185 Ezt hiszi Rosenauer i. m. II. 20. 1.

185 L. Teutsch i. ni. 507. s 508. 1.