Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

anyanyelv használatának megtiltása stb. És az iskola négy osztályában vagy Beszterce három osztályában is lényegében ugyanazokat a tárgyakat adták elő, mint a magyarországi, Sturm rendszerére felépített iskolákban. De mint Magyarországon, itt is Sturm elvei össze vannak kötve az újabb kor modern paedagogiai reformjaival, amint az pl. az arithmetika s az astrologia tanítása mellett a német nyelvi írásbeli dolgozatokban vagy Besztercén a theologiának német nyelven való tanításában is nyilvánul. Froniusnak a brassói iskola javítására vonatkozó javaslatai egészen Comenius szellemében vannak megírva; és még előbb működött itt Greissing Bálint, aki „Kinder-Donat“-jában (1693.) hasonló elveket vallott.1803* Szóval elmondhatjuk Schuller Richarddal, hogy „Hontems Trotzendorffal és Sturmmal uralkodik még mindig a tanterven. Kegyesség, ismeretek s ékesszólás az iskolai tanítás céljai“,187 s virágoznak még a latin szavalatok, beszédek és vitatkozások. De azért a szász iskolák már bizonyos sokoldalúság által tűnnek ki ezen időben, amennyiben a theologia, a philosophia és a nyelvek mellett ápolásban részesülnek a történelem, főleg a hazai történelem, meg a mathematika is. Comenius könyvei még sárospataki tartózkodása előtt elterjedtek a szászok közt. A „Januát“, mely 1631. jelent meg, már 1637-ben használják és 1638-ban Brassóban újra nyomatják.188

Hogy az iskolák fejlődése Erdélyben is a külföldi iskolalátogatással függött össze, abból következik, hogy a szá:zok is tömegesen látogatták a külföldi egyetemeket. Az 1689. és 1690. években csak Besztercéről tízen mentek a külföldre és Ladivér működése alatt 19 ifjú ment egyetemre. Az 1654. évben Wittenbergben 35 szász ifjú tanúit; azonkívül megfor- dúltak Strassburgban, Heidelbergben, Jénában, Lipcsében; sőt Königs- bergbe és Németalföldre is eljutottak.181' A brassói iskola igazgatói közül Méderus Péterről és Greissing Bálintról tudjuk, hogy külföldön jártak. Az utóbbi Wittenbergben és Stettinben tanított is. Fronius Márk lelkész is Wittenberg, Lipcse, Helmstádt, Jena és Erfurt egyetemeit látogatta.18íla) A nagyszebeni rektorok közül Besodner Péter az oderai Frankfurtban, Mallendorf Mátyás (1603—1605.) és Mihály (1626—1631.) Schnitzler Jakab Wittenbergben, Oltard András (1637—1638.) Königsbergben,

18°a) L. Teutsch Fr. i. ni. LXXI. 1. és ugyanott a k. II. Oreissing Donátusának néhány jellemző pontját.

187 Schuller R. Gesell, des Schässburger Gymnasiums 30. 1,

188 Schuller R. i. m. 30. s 31. I.

18a L. Teutsch i. m. 506. 1.

lts°a) Teutsch; Schulord. LXlX. sk. I,

4