Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
4(5 visszatért a Collegium Thökölíanum rektorátusába (1682—1686.). Rezik János pedig a Collegium Rákóczianum rektora (1705—1710.) eperjesi tanulmányai betetőzésére ment a thorni iskolába. És mikor a Collegium Thökölíanum, melyben mint tanár működött, megszűnt, megint visszatért Thornba. Hogy mennyire becsülték őt ott is, meglátszik abból, hogy egyetemi tanárrá tették. Ezen állásából került azután a Collegium Rákóczianum élére. Természetes, hogy e két vezető férfiú, valamint Rezik tanítványa és utódja, a greifswaldi egyetemen járt Mathaeidesz Sámuel (1710—1721.) is Eperjesen a külföldön uralkodó eszmék szellemében működtek. El nem vitatható tehát, hogy Eperjesen is a rektorok és a tanárok külföldi tanulmányozása révén honosodtak meg Sturmnak, valamint a későbbi paedagó- giai reformereknek elvei. Selmecen a Rulich-féle tanterv (1652.) Sturm iskolarendszerét elég tisztán mutatja. Csak sajnos, hogy a terv készítőjéről nem tudunk semmit.109 Az iskola rektorai és tanítói közül is csak Stephani Kristóf és Schön Gáspárról tudjuk, hogy Wittenbergben, Parchitiusról, hogy Wittenbergben és Rostockban és Mosóci Institoris Jánosról, hogy Königsbergben tanultak. Sopronban a Friedelius-féle tanterv már nem oly tiszta Sturm- irányú, mint Schwanshofferé. Helyet foglalnak benne Comenius tankönyvei, ápolják szerinte az anyanyelvet és tanították a számtant, astromoniát, földrajzot és a történelmet. Röschel még a geometria tanítását is kívánta. Abból, hogy Röschel Spener tabulae catecheticaeját ajánlotta, tán már a pietismus befolyására is szabad következtetni. A soproni iskola vezetői legnagyobb részt szintén külföldi iskolát látogattak. Frank István Strass- burgban, Abermann Henrik Tübingenben, Seelmann, Konrád és Hentschel Samu Wittenbergben végezték tan ílmányaikat, míg Sarnichhausen Henriket Königsbergből hívták Sopronba. Voltak köztük azután külföldi származásúak is, mint Frank, Seelmann, vagy pedig a két földi: Schwanshoffer Kristóf és Hausmauer Kristóf, kik Regensburgból származtak. Ilyen módon érthető Sturm elveinek és a rajtuk később eszközölt reformoknak térfoglalása Sopronban. Már kézzel fogható a külföldi befolyás a Röschel javaslata alapján készített Friedelius-féle tantervben. A lőcsei iskola tanrendje arról tanúskodik, hogy ott még 1670-ben is elég tisztán élt Sturm szelleme. A lőcsei ev. iskola történetírója ugyan azt hiszi, hogy Röser igazgató Sondershausenben születvén, alkalmasint a szülővárosához közel lévő gothai iskolát látogatta és innen Ratke befolyását 109 Rulichról csak azt tudjuk, hogy Templinben, Németországban született és 1627—1657, selmeci lelkész és esperes volt. L. Klein Nachrichten III. 371. sk, 11,
