Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
45 Wittenbergben és Jénában, Pürínger Keresztély pedig Wittenbergben, Altdorfban és Giessenben tanultak. Csak Püringer János és Thomae Illés rektorokról nem tudjuk, vájjon külföldön végezték-e tanulmányaikat vagy nem. Az eperjesi kollégium a XVII. században szintén Sturm iskola- rendszere szerint szervezkedett. De már az 1667-iki tanrendben itt is megnyilvánul az eltérés annak rendszerétől. A magyar és a német nyelvet a 2., 3. és 4. osztályban gondosan ápolták és a számtanon kívül egyetemes világtörténelmet s földrajzot is tanítottak. Ugyancsak fontosnak tartották a magyar nyelvet később Ladivér és Rezik idejében is, csak a reáltárgyak közül kimaradt a földrajz és talán a történelem is; ez azonban valószínűleg csak a tanerők hiánya miatt történt. Comenius tankönyveit mindig használták Eperjesen, csak Januáját küszöbölték ki későbben. Mindezt csakhamar megértjük, ha tekintetbe vesszük, hogy az iskola tanárai majdnem mind külföldön végezték tanulmányaikat. Az új kollégium első főigazgatója Dr. Pomarius Sámuel (1667—1673.) külföldi (sziléziai) ember volt, aki Boroszlóban, Frankfurtban, Wittenbergben és Thornban végezte tanulmányait. Észak-Németország pedig és különösen Thorn meg Danzig Sturm elveinek (ha talán Strassburg módjára reformált alakjában is) valóságos melegágyai voltak.1073) Már korábban megfordultak még Thornban Dürner Sámuel rektor (1641—1648.) és Sartorius Schneider János, meg Johannides Vencel tanárok; Königsbergben pedig Dürner Sámuel és Matheides János (1651—1654.) igazgatók, továbbá Curiani György, Wolfgang György, Sartorius Schneider János és Johannides Vencel tanárok voltak. Matheides János még Danzigban is volt. Binner Ernő rektor (1639—1641.) és Spreitz András tanár (1612—1617.) meg Strassburgban jártak. Szinte magától értetődik, hogy Wittenbergben is igen sokan végezték tanulmányaikat. Ilyenek pl. a tekintélyes Ledwesch Kristóf (1618—1625.), azután Horváth András (1655—1662.), Bayer János (1662—1666.), Dr. Pongrácz Mihály (1667.) és Dr. Pomarius Sámuel rektorok és a tanárok közül Nagy Márton, a jeles Zabanius Izsák, Röser Jakab, Schnatzinger János, Lázy Ádárn és Ladivér Illés.108 Az iskola bezáratása után Ladivér elment Thornba és Danzigba, ahonnan aztán 107a) Thornra nézve 1. Molnár A. i. m. 105. I. Danzigra nézve Tholuck Das akademische Leben des 17. Jahrhunderts 1853/2. köt. 149. sk. 1. 188 Molnár A. i. m. 338. 1. jzete szerint Ladivér Sárospatakon több évig Comenius tanítványa, majd híve is volt. De ezen sárospataki tartózkodásnak sem Hörknél (i. ni. II. 335. 1.), sem Szinnyeinél (Magyar írók élete és művei VII. köt. 630. 1.), ki szerint pedig szintén Comeniusnak befolyása volt reá, nem találtam nyomát, de időt sem, melyben Sárospatokon, pláne „több évig“ tanúit volna.
