Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
17 Az evangélikus szászok reformátora Honterus János volt/’7 Bécsben tanúit, Krakkóban és Baselben is megfordult, de Wittenbergben valószínűleg nem volt.™ És mégis, mikor Brassóba hazatért (1533.), teljesen Luther szellemében működött. Eleinte csendesen dolgozott nyomdájával, iskolájával és tollával. Az 1542. évben kiadta „Formula reformationis ecclesiae Coronensis ac Barcensis totius provinciáé“ c. iratát, mely Brassónak és az egész Bárcaságnak a reformációhoz való csatlakozását vonta maga után. Később az összes erdélyi szászok viszonyaira alkalmazva újból kiadta amaz iratát (1547.) és akkor az egész szászság elfogadta és egy egységes ev. egyházban tömörült. így lett Honterus az erdélyi szászok reformátora. De újjá alkotta ő az iskolaügyet is. Az 1543-ik évben benyújtotta a brassói városi tanácshoz „Constitutio scholae Coronensis“ c. müvét,™3 amelyet a tanács magáévá tett. És így lett Honterus egyúttal a szászok iskolaügyének megteremtője is. Mikor azután Brassó öreg lelkésze nyugalomba vonúlt, ő lett a város lelkésze és most már külsőleg is vitte szülővárosában azt a szerepet, melyet munkásságával már addig is kezében tartott. Honterus iskolai rendtartása négy részből áll. Az első a tanrendet, a második az iskolai törvényeket foglalja magában, a harmadik a tanulók coetusának szervezéséről szól, míg a negyedik rész a coetus hivatalnokainak esküjét írja elő. Honterus gimnáziumát két részre osztja. A kisebb iskola az írás, olvasás, vallástan, latin nyelv, számtan és kevés történet tanításán át a poesisig halad. A nagy iskola a rhetorikától kezdve logikát, physikát, theologiát, történetet, földrajzot, zenét s a latin és a görög grammatikát nyújtja növendékeinek. Az iskola élén áll a rector scholae, a felsőbb osztályokban tanítottak a synergi rectoris vagy lectores, az alsóbbakban nagyobb tanulók a collegae vagy paedotribae. Szavalatok és vitatkozások, iskolai kirándulások és játékok az iskolai élethez tartoznak. A tanuló ifjúság önkormányzati jellegű coetust alkot, mely húsz dekaszra és két centuriára oszlik. A dekaszok élén állanak a dekuriók és a centuriák élén a centuriók. Az egész ifjúság élén áll a rex adolescentum. Azonkívül vannak még más tisztviselők is, mint a két censor, a praefectus, 67 67 L. Herzog reálencykl. 8 köt. 333. sk. 11. G. D. Teutsch : Honterus und Kronstadt 1876. és Gesch. der Siebenbürger Sachsen 1899. 220. sk. II. Dr. O. Netoliczka: Johannes Honterus 1898. és F. Teutsch: Die siebenbiirg.-sächs. Schulordnungen. (Monum. Germaniae paedagog. VI. köt.) 1888. VIII. sk. 11. és a XIV. 1. a többi irodalmat. 58 L. Teutsch: Honterus u. Kronstadt 10. sk. I. H. R. E. 8. köt. 334. 1. D8a) L. Honterus ezen iratainak szövegét Teutsch Fr. Schulordnungen 3., 4., 5. s 6-12. 1. 2
