Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1902
- 69 közeiét, midőn úgyszólván a félország tanuló ifjúságiinak egy hatalmas része tartózkodott városukban, s az ifjúságot is belevonták az ünneplésbe. — Reggel <S órakor az összes intézetek tanulói sorfalat állottak a reí. nagytemplomtól a városházáig terjedő utón, előttük haladtak el a város atyái, midőn a reí. nagytemplomba vonultak istenitiszteletre s midőn onnan visszatértek, hogy a katli. templomba menjenek. A város ünnepe 10 órakor kezdődött a városházának i'innepiesen töldiszitett udvarán. Puky főispán megnyitó szavai után az ősz Thaly Kálmán állott fel, hogy e nevezetes alkalommal úgy beszéljen dicsőséges fejedelmünkről, törekvéseiről, küzdelmeiről, a hogy csak ő tud beszélni róla e hazában, a ki egész életét e szép kornak s e fenséges alaknak szentelte ; hogy hatalmas vonásokkal megrajzolja Rákóczi jellemét s póldcinyképül állítsa oda minden igaz magyar ifjúnak. Nem volt e beszédben szónoki pompa, keresett kifejezés, szárnyaló pathos, de az egészen átöm- lött a hő szeretet, átdobogott a kutatás s rengeteg adatok és tények tudása közepette is melegen érző szív . . . Szívből jött: megindította mindnyájunk szivét; perczekig éljenezte, tapsolta mindenki az ősz tudóst, ki e napon egyik legszebb diadalát aratta. És Debreczen úgy tisztelte meg tudósát s hires képviselőjét, hogy kimondta: mozgalmat indít meg Rá- kóczi hamvainak hazahozatala ügyében, a melyeket a szónok kutatott tel s Thalyt díszpolgárai közé iktatja. Emelkedett hangulatban távoztunk mindnyájan az ünnepről s emlékét szivünk mélyébe zártuk. Csupán ezért is érdemes volt eljönni Debreczenbe. A délutáni verseny ugyanoly előzmények után kezdődött, mint a tegnapi s két érdekes mozzanata volt: a füles labda-verseny s a verseny-dijak kioszlása. Ekkor kapta meg 3 győztesünk a 3 ezüst érmet (I- dijak) s az intézet 2 drb Rákóczi-pénzt |libertás] Tlutly Kálmán kezéből, kinek minden intézethez volt egy-egy lelkes, buzdító szava. Érdekes volt nézni azt az örömet, rnely az ifjúságot elragadta a
