Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895

1] döttséget azzal a kijelentéssel örvendeztette meg, hogy meg lesz erősítve az alapítvány: érezte magát feljogosítottnak a váltság bizottmány arra, hogy megkezdje az alapítvány ka­matjainak az ev. egyház kezébe való beszolgáltatását. Nyomban értesítette is az egyházat, hogy a 43000 pfrtnyi összegnek 2150 pfrtot kitevő kamatját rendelkezésére bocsájtja s első negye­dét azonnal folyóvá is teszi. Mire a presbyterium támaszkod­ván a felsőbb helyen nyert biztató szavakra és az ezek alap­ján megindult kamatfizetésre : nem várta be az ügy végle­ges eldöntését, hanem hozzá fogott az alrealgymnasium fel­állításához. Bár felmerült volt a presbyteriumban az a kér­dés is, nem volna-e czélszerübb inkább egy polgári iskola felállítására fordítani az alapítványt; mivelhogy a földmivelők fiai kevésbé használhatják a reálgymnasiumot, mint a polgári iskolát. De az egyház vezérférfiainak akarata győzött s a presbyterium 1860. szept. havában tartott gyűlésén kimon­dotta, hogy a pártfogása és felügyelete alatt már tényleg fennálló alrealgymnasiumot egészen magáévá teszi, annak rendes négyosztályuvá való kiegészítését akként veszi foga­natba, hogy eddigi u. név. reáliskolájának tanárát Kinder Károlyt egyik tanárává alkalmazza és Styaszny, meg Mjkry tanárok megtartásával negyediknek meghívja Lippert Jánost. Elhatározta továbbá a presbyterium, hogy ezen iskola főbb ügyeinek vezetését a saját kebeléből választott iskolai bizott­ságra rűházza, melynek elnökei az egyház lelkészei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom