Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
Q. Az intézet mint al-reálgymnasium. (18ß%u—1863/a4.) Az 18r,0/oi. tanévben megnyitották tehát a valóban kétirányúvá lett iskolának mind a négy osztályát. Az előkészítő és egyúttal első osztály vezetése Rimler Károlyra, majd ennek eltávozása után Velky Jánosra, a másodiké Styaszny Samura, a harmadiké Lippert Jánosra és a negyediké Mokry Samura bízatott. Beiratkozott pedig az előkészítőbe 11, az elsőbe 31, a másodikba 19, a harmadikba 9, a negyedikbe 7 tanuló. A négy osztály összesen 69 növendékéből úgynevezett gymnasista 46 volt, u. név. realista 20. Most, midőn annyit hallunk az iskolai túlterhelésről, mint a legújabb kor fattyú-hajtásáról, felesleges nem lesz elősorolni azon tantárgyakat, melyekre a reálgymnasium tanítványait akkoriban oktatták, s a melyek a következők : az I-ben tanulták a vallást, magyar, német, latin nyelvet, földrajzot, természetrajzot, számtant, nézlettant és szépírást; a II-ban földrajz helyett Magyarhon történetét és az Ó-kort, ráadásul a szabadkézi rajzolást; a ÍH-ban a három nyelvhez csatlakozott még a görög is, meg a franczia is (összesen tehát 5 !); [a reáliákból elmarad a termés zetrájz, de helyébe lép a természet- tan ; a IV-ben a valláson, mfeg az öt nyelven kívül tanulták a történetet, a földleírást, számtant, mértani és szépírást. A különbség a gymnasisták és tealisták közt csak abban nyilvánult, hogy az utóbbiak nem tanulták a klassikus nyelveket. Magát a tantervet az e czólrá külön kiküldött bizottság dolgozta ki. A tandíj — vallásfelekezeti különbség nélkül — a real- irányuaknál 5 frt, a gymnasialis irányuaknál 10 frt volt ; beszedésével a tanárok bízattak meg. A tanárok díjazása más felekezeti vagy községi tanárokéhoz viszonyítva kielégítő volt. Az első osztály vezetője hiványa szerint dijáztatott az egyház pénztárából; Mokry és Styaszny 650—650 forintot kaptak,
