Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
10 nyitott alrealgymnasiumbeli intézet, — melybe két tanár működésével az 1-ső és 2-ik osztályba tartozó növendékek oktat- tatnak, a császári királyi oktatásügyi magas minisztérium javallata „Entwurf“ szerint tökélletesen mihamarább, idővesztés nélkül egyszerre szerveztethessék és hogy eme szervezendő intézetből kikerülendő növendékek — kik helyben fogják tanulhatni Istent a mindenhatót, jó és balsorsukban imádni és szeretni, kik áldani fogják ő Császári Királyi Apostoli Felségét és a Császári Fenséges házat ama kegyelemért, — melylyel a millió hü alattvalók közül eme alapítvány megerősítésével őket is osztályrészesekül tenni méltóztatott, - firól-fira szállandó örök emléket emeljenek Rudolf Császári Királyi Korona Herezeg születése ünnepéből.... Eme elsorolt s elkerülhetetlenül szükséges négyrendü alapítványt oly kikötés mellett tesszük, miszerint a megnevezett Egyházak eddigelő a község nevére szóló, a jelen alapítványnak felsőbb hatósági megerősítése után pedig neveikre átruházandó államkötvényeket a fentebbi modorban körül irt népnevelésen kívül más célra egyáltalában nem fordíthassák, sőt kötelesek legyenek a városi hatóság mindenkori felhívására számolni, hogy az alapitvány- tőke utáni őt száztoli kamatokat valósággal a kitűzött czélra forditották-e vagy sem ? valamint fentartjuk magunknak s illetőleg kívánjuk, hogy a szervezendő alreálgymnasium, mely az Evangélikus Egyház intézete lesz, eme Egyház kebeléből kinevezendő bizottmány felügyelete alatt álljon.“ Jogos és körülményszerü volt-e ezen feltétel, akár az adományozott pénz természetének és mennyiségének, akár az egyház idevágó nézeteinek és tehetségének tekintetéből, s a midőn a többi egyházak a város által nekik adott összeget népiskolai czélra fordíthatták, azt kutatni nem tartozik ide ; elég az ahhoz, hogy az egyház presbyteriuma az adományt terhével együtt elfogadta s a már fennálló intézetet nyilvánosnak s egyházinak tekintette. De hiányzott még az adomány megerősítése. Ezen ügy végleges eldöntése sok akadályba ütközött. Legelőször is, a hogy az iskolaszék jegyzőkönyve nyilatkozik, a gyulai megyefőnökség nem részesítette kellő méltányolásban „a váltság- bizottságnak a nevelés szent oltárára hozott ezen áldozatát,“ sőt meg is tudta akadályozni az alapítványnak a kitűzött czélra való gyümölcsöztetését. Csak miután Benedek Lajos táborszernagy, Magyarország főkormányzója a nála járt kül
