Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-16 / 234. szám
Gyula,? 937. október 16 szombat IJOX. évfolyam 234. szám Saierbesztfőség és fciaáéhlvatal Cfyola Városház-«Ica 7 stóm Telefon GyisSa 32. Politikai napilap Főszerkesztő; ÖOBAY FERENC f Előfizetés egy hőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér ifgunlkáshiácj Lassan, lassan úgy látszik, hogy mégis csak lüktetni kezd a magyar gazdasági élet. Olyan fogalmak válnak egymásután aktuálisakká, amelyekről már-már azt hittük, hogy ki kell törölni a gazdasági élet szótárából. Arról már megemlékeztünk volt, hogy Békésvármegyében munkáshiány mutatkozott egyes helyeken. Az alispáni jelentés éppen a legutóbb emlékezett meg arról, hogy egyes uradalmak más községekből hoztak munkásokat, mert a saját falujukban nem tudtak elegendő mnnkást kapni. De ez a jelenség nemcsak Békésvármegyére szorítkozik és nemcsak a mezőgazdaságban tapasztalható. Azt olvassuk ugyanis egyik közgazdasági szaklapban, hogy az ipar is küzd a munkás- hiánnyal, különösen szakmunkások nem állanak kellő számban rendelkezésre. Ez a helyzet aztán kitermelt egy sajátszerü jelenséget, amelyet a vállalatok „szipkázásnak" neveznek. Ez abban áll, hogy^ egyes vállalatok a régi kiképzett szakmunkásokat elcsábítják régi munkahelyükről. Az ipari konjunktúra következtében fellépő szakmunkáshiány elsősorban az építőiparban érezteti hatását, a textilszakma valamennyi ágában sőt legutóbb a vegyészeti iparban. Az érdekelt iparágak egymás után fordulnak beadványaikkal az iparkamarákhoz, elsősorban a nehézipar, amely panasszal fordult a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületéhez és az iparügyi miniszterhez. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy az iparkamara értekezletre hívja össze az érdekelt iparosokat. Ezen az értekezleten a kamara illetékes ügyosztálya előadja azokat a tervezeteket, melyek alapján a különféle iparágak szakmunkás-problémájának megoldását lehetőnek tartják. Mindezt csak a helyzet ismertetése céljából mondottuk el. Csak arra kívántunk ezáltal rámutatni, hogy a tények egyáltalában nem igazolják azokat a rágalmakat, azokat a jóslásokat, amelyeket a Nemzeti Egység kormányával szemben olyan lelkiismeretlen köny- nyüséggel hangoztatnak. A mindenkinél böl- csebb politikai és közgazdasági augurok a nemzet gazdasági életének csődjét jósolták és azt hirdették, hogy a magyar kormány fennen hirdetett programjából nem valósitott meg semmit, a legtöbb programpont csak ígéret maradt, vagy ha megvalósult is valami, az annyira rósz, hibás volt, hogy csak rontott a helyzeten. És most a tények hatása alatt kíváncsian várjuk, hogy mire fogják magyarázni a fentismertetett állapotokat. Az bizonyos, hogy csak céltudatos és alaposan átgondolt intézkedések eredményeznek stagnálás után olyan állapotokat, hogy az eddig a munkanélküliség fojtogató karjaiban sínylődő munkásság maradék nélkül munkát és kenyeret talál, sőt még munkáshiány is jelentkezik. Ma a politika tengelyében a szociálpolitika áll. A kenyér kérdése mindenek előtt valónak jelentkezik. Eddig semmiféle ellenzéki büvelgondolás nem volt arra sem elegendő, hogy a mnnkanélküliek csak egy kis számának kezébe munkát, éhes gyermekei szájába kenyeret adjon. És ma a túloldal lapjai kénytelenek arról panaszkodni, hogy az egyes iparvállalatok elszipkázzák egymás munkásait. Hiába itt minden elmagyarázási szándék: a Darányi-kormány érdeme, hogy ma már nem olyan rémes a munkanélküliség, hogy ma már nem mered olyan kétségbeeséssel a közeledő tél elé a munkás, mint egy-két évvel ezelőtt. Nem állítjuk mi, hogy most már megszűnt minden nyomorúságunk, még azt sem, hogy most már minden munkáravágyó biztosan hozzájut a megélhetést biztositó munkához, hogy az idén nem lenne szükség arra, hogy a kormány megfelelő formában gondoskodjék az Ínségesekről és a munkanélküliekről. Nem, ezt, különösen itt, Békés megyében nem állíthatjuk, ahol nemcsak az idei minden bizonnyal bekövetkezendő munkanélküliséggel kell majd megküzdeni, hanem csökkentem kell az elmúlt évek nyomorúságának következményeit is. A mi vidékünk munkássága az idén nyáron meg tudott annyit keresni, hogy a maga és családja megélhetését a nyáron, illetve a munka ideje alatt biztosítani tudta, de nem keresett annyit, hogy teljesen leromlott ruházatát pótolhatta volna, vagy pedig nyáron biztosithatta volna a téli megélhetési szükség leteket. Nehéz lesz még az idei tél is Békés megyében, de már bizonyos az, hogy a javu- i lás utján vagyunk és ha sem belső megrázkódtatások, sem külső kataklizma nem borítják fel a helyzetet, a javulás fokozódó ütemben fog bekövetkezni. Nagy érdeme a kormánynak az, hogy fokozatos, céltudatos munkássága közepette ! nem engedte magát letériteni u még olyan ! hangos gáncsoskodások, a még olyan erős : hatalomratörekvők törtetésétől az általa he- iyesnek ismert útról és az eredmépy ma az, hogy az eddig lidércnyomásként a közéletre nehezedő munkanélküliség helyett a munkáshiány lépett a gazdasági élet homlokterébe. Nem egészséges állapot ez sem, de mindenesetre könnyebben lebirható, mint a munka- nélküliség és bizonyos az is, hogy az inség- inunka mindenképpen nem kívánatos fogalma lassankint éppen ennek a politikának az ered ményeképpen fog elenyészni és a múlt kellemetlen emlékévé devalválódni. Aki tehát őszintén, elfogultság nélkül bírálja el a közélet jelenségeit, kénytelen megállapítani, hogy az a politika, amit a kormány folytat, helyes és jó, eredményei mindennél bizonyítóbb erővel igazolják és mindennél meggyőzőbben mutatnak rá annak a szélmalomharcnak a meddőségére, amelyet a kormány ellen vívnak egyesek. Országos nevű eltfcdck kapcsolódnak be az ifjúság decemberi előadássorozatába Megírtuk már, hogy a Gyula Vezér Bajtársi Egyesületbe tömörült gyulai ifjúság december hónap elején a ma időszerű közéleti kérdések megismertetése és megvitatása céljából összefogva a helybeli r. kát. és protestáns társadalmi egyesületekkel, előadássorozatot rendez. Amint most értesülünk, az ifjúságnak ez irányú kérésére a Külpolitikai Társaság és a Nemzeipolitikai Társaság hajlandónak mutatkozik arra, hogy az előadássorozat rendezésében a maga részéről is belekapcsolódjék és egyes problémakörök megvitatására országos hirü kiváló szakemberek vállalkoztak. Ezzel az ifjúsági megmozdulással olyan alkalom adódik Gyula intelligens és közéleti j kérdések iránt érdeklődő társadalmának, hogy í a ma életének vezető eszmevilágával megismerkedjék. mely eddig nem igen állott rendelkezésére és amelyet bizonyára nem fognak a gyulaiak kihasználatlanul hagyni. Az ifjúság pedig ezzel a ténykedésével is megmutatta, hogy komoly céltudatos munkával készül arra a szerepre, mely a magyarság jövő életének irányításában reá vár. Igaz, hogy ebben a törekvésében nagy nehézségekkel kell megküzdenie különösen az anyagi eszközök hiánya miatt és csak annál dicséretesebb, hogy ennek ellenére is iparkodik szellemiek terén százszázalékos eredményeket elérni és kulturális téren a lehető legtöbbet nyújtani a város közönségének. A fiáfoornSisiii elesett siia§£yar tüzérek emlékművének leleplezése Fényes külsőségek és nagy katonai ün- j népség keretében folyó évi október hó 17 én j 11 órakor a Kormányzó Ur Ő Főméltósága ; magas jelenlétében leplezik le Budapesten a Palota-téren a hősi magyar tüzérek emlékművét. Az emlékmű létesítésével kifejezésre jut az a bensőséges hála és kegyelet, amellyel a hátramaradt tüzérbajtársak hősi halált halt tüzérekkel szemben mindenkor éreznek. Vitéz Kozma Ferenc ny. altábornagy — az akkori tüzérségi szemlélő — kezdeményezésére a tényleges, nyugállományú és tartalékos tüzérbajtársak tekintélyes anyagi hozzájárulást biztosítottak, s igy nemsokára megalakult lelkes soraikból az einlékmübizottság, amely 1929. év május havában kezdte meg tényleges működését. A bizottság tagjai voltak — a kezdeményezővei, mint elnökkel az élükön — vitéz Somkuthy József tüzérségi tábornok, ny. honvédelmi miniszter, dr. Scitovszky Béla ny. miniszter, Bezzegh-Huszágh Miklós ny. főkapitány, Gernye László ny. altábornagy, Demény Gézany. altb. Dr. Hültd Dezső müegyet. tanár, Dr. Szabó Gusztáv müegyet. tanár, dr. Szentjóbi Staub Elemér ny. honv. államtitkár, Helyek j Jenő ny. tbk., dr. vitéz Mátyásfalvy Erich ügyvéd, ügyész, dr. Kozma Jenő ügyvéd, Herceg Hohenlohe Ferenc ny. ezredes, valamint néhai Riedl Lajos ny. altb. és néhai Zagrüczky Rezső ny. ezredes. Az emlékbizottság a gyűjtést 1933. évi május havában lezárta és 1933. október hó 5-iki lejárattal az emlékműre nyilvános pályázatot hirdetett. A titkosan leadott szavazatokból győztes ként Ligeti Miklós szobrászművész került ki és 1934. február hóban a kivitellel is ő bízatott meg. Ligeti Miklós szobrászművész a reá bízott nehéz feladatot nagyszerű művészi érzékkel oldotta meg és valóban szép, monumentális emlékművet alkotott. Az ünnepség lefolyásáról a magyar rádió helyszíni közvetítést ad. Beszélő dr. Budinszky Sándor mérnök. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága magas megjelenésére való tekintettel, a szoborbizottság felkéri a közönséget, hogy az ünnepség színhelyén — annak zavartalan lefolyása érdekében — legkésőbb lO óra 45 percre helyeiket foglalják el. Tarifaemelést kérnek a konfliskocsik A Haruckern-téren posztoló bérkocsisok is érzik a megnehezült idők járását: drágább lett a lé, a zab, a takarmány és igy méltányosnak tartják, hogy a fuvar is dráguljon. Beadvánnyal fordultak tehát Gyula város pol' gármesteréhez és kérték, hogy engedtess®^ meg nekik a személyfuvarozási dij felemelése, illetve a régi viteldijtételeknek részben való
