Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-02 / 223. szám
Gyula, 1937. október 2 szombat LXIX. évfolyam 223 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Gynla Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; POBAY FERENC f Előfizetés egy bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Csákié kell hajolni A gyulai turulista ifjúság vezetői elmentek bejelentett programjukhoz hiven Békésvármegye alispánjához, hogy szóval is előterjesszék azokat az elgondolásokat, amelyeket a szellemi szükségmunkát illetően magukénak vallanak és amelyek alapján gondolják ők a szellemi szükségmunka kettős immorális hatását kiküszöbölhetni. Lapunknak ezen a helyén már részletesen ismertettük az ifjúságnak idevonatkozó elhatározásait, most csak dr. Márki Barna alispán állásfoglalását iktatjuk ide. Az alispán, mint az előrelátható volt, teljesen egyet ért az ifjúsággal a szellemi szükségmunkával szemben elfoglalt álláspontját illetően. Ő is félti az ifjúság kezdeményező erejének ellanyhullását, fél attól, hogy az a fiatalember, aki mindenféle protekció igény- bevételével valahogy bekerül egy inségmun- kás íróasztal mellé, ezzel már elintézettnek véli életproblémáját, már azt hiszi, hogy egész életére biztosítva van. Minden igyekezet, minden ambíció kihal belőle, holott lehet, ha kényszeríti az élet, igen hasznos munkás tagja lenne a társadalomnak. Teljes mértékben elismeri az alispán a szellemiszükség- munka fizetésromboló hatását kifelé. Az egyesületi életnek jó hatását és szükséges voltát abban látom — folytatta az alispán —, hogy a felvetődő eszméket az ifjúság az egyesületen belül megvitatja, azok lehiggadva, kialakulva, egységesen kerülnek a nyilvánosság elé. Abban is hasznos hivatását látom az egyesületnek, hogy iparkodik tagjait rábírni arra, hogy törődjenek a maguk sorsával és ne várják, hogy a vezetők helyettük végezzék el, amit nekik kell megtenniük. Örömmel látom, ha az ifjúság a gyakorlati pályák fe'é tolul, sőt az ipari pályán is szívesen látnám őket. Ma az a helyzet, hogy több olyan iparág van, ahol nagyon is elkelne az intelligens réteg. Attól nem kell tartani, hogy ez az elhelyezkedés társadalmi megbe- csültetésük csökkenését vonná maga után. Nagyon szomorú képet vetne társadalmi életünkre, ha még mindig ott tartanánk, hogy az iparospálya nem volna éppen annyira értékelt foglalkozás, mint bármi más. Természetesen, mint minden mást, ezt a foglalkozási ágat is meg kell alaposan tanulni. Éppen ezért az ifjúság jól teszi, ha minden alkalmat megragad arra, hogy u. n. gyakorlati pályákon kiképezze magát. Sajnos, azt kell tapasztalnom, hogy van rá eset, amikor lehetőség volna arra, hogy megfelelő keresethez jusson egy a munkától nem húzódó ember, de nincs alkalmas vállalkozó. Pedig állítom, hogy még ma is a földön hever Magyarországon a pénz, csak meg kell látni és le kell hajolni érte. Ha én azt látom, hogy az ifjúság szakit azzal a felfogással, hogy inkább koldussorsban tengődik, csak Íróasztal mellé kerülhessen, a magam részéről minden lehetőt megteszek, hogy az ifjúságnak segítségére lehessek. Tagadhatatlan, hogy ma még meglehetősen idegenkedve áll szemben a társadalmi előítélet ezzel az egészséges irányzattal, de ez az idegenkedés megszűnik azonnal magától, ha majd az elérendő eredmények a vállalkozó fiatalokat igazolják. Meg kell fogni a dolog boldogabb végét és egészen bizonyos a siker. Mindez nemcsak a magam biztos pozíciójában prédikált malaszt. Tagadhatatlan az, hogy ma nem tud minden diplomás, tanult fiatalember közhivatalban elhelyezkedni, tehát az élet kényszeríti rá, hogy más megoldást keressen mindenáron. Keresnie kell és találnia kell. A kormányintézkedések az utóbbi időben lényegesen enyhítették ennek a kérdésnek a súlyosságát, de még mindig igen nagyjelentőségű probléma, amelynek megoldásától nemcsak a közvetlenül érdekelt ifjúság boldogulása, hanem a nemzet jövője függ. Ebből a szemszögből nézve válik nagyjelentőségűvé a gyulai fiatalok állásfoglalása és ezért örülök én, hogy nálunk még a szellemi szükségmunka és egyéb elernyesztő jelenségek nem kezdették ki az ifjúság lelkét any- nyira, hogy teljesen elfásult volna és a maga problémáinak megoldását komolyan akarja munkálni. A magyar élet előbbrevitelének ez az útja. Ha az élet komoly oldalától nem húzódik vissza a fiatalság, ha nem várja a sült galambot, akkor boldogulása bizonyos. Akkor mindenütt komoly méltánylásra találnak nem- ] csak az ifjúsági problémák, hanem az ifjúság j megmozdulásai is. Hogy a magam részéről | mennyire komolyan veszem, bizonyítja az, ! hogy az ifjúságnak a szellemi szükségmunka 1 ügyében hozott határozatát és kérését a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés tárgyrendjére felveszem, hogy a törvényhatóság tekintélye támassza alá a szép elhatározásokat. Egyébként is a magam hatáskörében már is mindent megteszek abban az irányban, hogy az ifjúság indítványából mindaz megvalósuljon, ami megvalósulhat. Bizonyosra veszem, hogy minden más hatóság vezetője ugyanilyen álláspontra fog- helyezkedni. így remélhető lesz, hogy ez a nagy probléma végre megoldható lesz. Ezzel búcsúztunk vármegyénk alispánjától. Azt az érzést hoztuk magunkkal, hogy már megkezdődött az a nagy megértési folyamat, amelynek eredményeként egy szebb, jobb magyar jövendő kibontakozási, lehetőségei fognak a megvalósulás stádiumába jutni. Ha a vezetők és az ifjúság igy egymásra találnak, akkor nem kell aggódni az ifjúság és a magyar jövő sorsáért. Autószerencsétlenség a Szent István-uton Csütörtökön délután öt óra tájban Papp György 29 éves földmives napszámos a munkájából kerékpáron hazafelé igyekezett a Szent László-utcán keresztül. Amidőn az állami kórház végén, a Szent István-ut és a Kórházutca kereszteződéséhez ért, egy ismeretlen rendszámú, szürke személyautó, folytonos kürtölésével fokozott iramra késztette. Amint az útkereszteződésnél a Szent Islván-utra akart bekanyarodni, az ismeretlen rendszámú szürkeautó elébe kanyarodott és odaszoritotta Papp Györgyöt az ugyanazon pillanatban a Szent István-uton a temetőfelé rendes sebességgel haladó másik személyautónak. A két tűz közé szorított fiatal ember kerékpárját lefékezni nem tudta s neki futott a Szent István- uton, a temetőfelé haladó autó oldalának. Az összeütközés erejétől kerékpárjáról leesett s kisebb zuzódásokat szenvedett. Sérüléseit a a közelben lévő állami kórházban bekötötték és ápolás alá vették. A könnyen végzetessé válható kerékpárbaleset ügyében a felelőség tisztázására a rendőrség a nyomozást megindította. Vasárnap hajnalban két filléres gyors indul A m. kir. államvasutak üzletvezetőségé- uek közlése szerint október harmadikén Gyuláról Békéscsabán át két filléres gyors indul és pedig az első, amely harmadosztályú kocsikból lesz összeállítva, vasárnap reggel 1 óra 39 perckor indul Gyuláról és Budapest Nyugati pályaudvarra érkezik reggel 6 óra 22 perckor. Vissza október negyedikén reggel 0 óra 40 perckor indul a Budapest Nyugati pályaudvarról, s Gyulára 4 óra 53 perckor érkezik. A második filléres gyors szerelvény, amely fedett „gh“ teherkocsikból lesz összeállítva, vasárnap reggel 3 óra 13 perckor indul Gyuláról, Budapest Nyugati pályaudvarra érkezik 8 óra 34 perckor. Vissza Budapest Nyugati pályaudvarról 4-én reggel 1 óra 45 perckor indul s Gyulára érkezik 6 óra 50 perckor reggel. Az utóbbi filléres gyors teherkocsijai az utazás tartamára padokkal van felszerelve, úgy hogy az utazó közönség részére ép úgy ülőhely van biztosítva, mint a harmadosztályos szerelvényeknél. A menettérti jegy ára mindkét filléresgyorsra egységesen 4 pengő 70 fillér. Az első filléres gyors jegyei már teljesen elfogytak. A második filléres gyorsra jegyek szintén csak korlátolt mennyiségben kaphatók szombat délig kizárólag a gyulai Frontharcos Főcsoport Corvin-u 4 szám alatti irodahelyiségében. Egy érával korábbi zárórát Szent Mihály napja óta egy órával hamarabb kondul meg az esti harangszó. Hamarabb sötétedik, hamarabb kell lámpát gyújtani. Mindez természetesen jóval megnöveli az üzletek, vállalatok kiadásait, az úgynevezett rezsit. Ha most arra gondolunk, hogy egy-két héten belül megkezdődik a fűtési szezon, akkor igazán súlyos gondok felhoznék az üzlettulajdonosok homlokára. A tüzelőszerárak drágasága igazán nem alkalmas arra, hogy ezeket a gondfelhőket elűzze. Áthárítani a kiadási többletet nem lehet, mert a vásárló közönség már a mai árakat is túlzottan magasaknak tartja és alig birja megfizetni. Ezeknek a megfontolása juttatta a gyulai kereskedők nagyrészét is arra a gondolatra, hogy itt is bevezessék az üzletek korábbi bezárását, amint ezt máshol, igy Békéscsabán is megteszik. Az élelmiszerárusitással foglalkozó üzleteket este 7 órakor, a többieket este 6 órakor zárnák. Ezzel villanyban és fűtésben meglehetős megtakarítást érnének el, ami mindenesetre jól jönne a mai nehéz viszonyok között. Ez azonban csak úgy volna lehetséges, ha valamennyi kereskedő egységesen bevezetné a korábbi zárást. Amint mondottuk, a kereskedők túlnyomó többsége a korábbi zárás mellett volna, de egészen bizonyos, hogy akadnának olyanok is, akik vélt előnyeiket nem akarnák a közös érdekért feláldozni. Ezért szükséges volna, hogy a kereskedők testületileg járjanak el az illetékes hatóságoknál a korábbi záróra érdekében.
