Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-05 / 201. szám

1937 szeptemberi 5 BÉKÉS 3 Zongora- hangoló érkezik. Előjegyzéseket elfogad D o bay dános könyvkereskedő, 1—3 INNEN-ONNAN A Magyar Katonai Szemle julius havi számából. Parisban a légvédelinileg fontos távbe­szélő vonalak földaláhelyezési munkálatait megkezdették. Bernben elsötétitési kiállítást tartottak 20 ablakon és különféleképpen ernyőzött fény­forráson szemléltették a kiviteli lehetőségeket. Légvédelmi kiállítás volt az „1937-es Lipcsei Vásár“-on. A szemlélődő egy órás séta keretében megismerte a sok óvóhely kiviteli lehetőséget és kiválaszthatta a számára leg­alkalmasabb kivitelűt és anyagilag legmeg­felelőbbet. A francia népgázálarcok árát az eddigi 100 — 120 frankos árról 30—40 frankra mér­sékelték. A Csehszlovák 1935. évi 82 számú bel­ügyminiszteri rendelet végrehajtási utasítása a napokban látott napvilágot. Ennek értelmé­ben minden csehszlovák állampolgár záros ha­táridőn belül köteles gázálarcot beszerezni magának. A törvény ellen vétőket pénzbír­sággal, súlyosabb esetekben fogházbüntetéssel sújtják. A gázálarcok ára 120-130 cseh ko­rona. Az árusítás jogát gyógyszertárak, dro­gériák és kötszerüzletek nyerték el. A német RLB. (Reichsluftschu'zbund) tagjainak száma az 1936 évben 11 millióra növekedett. A japán kormány 15 éves tervet dolgo­zott ki Kiotó, Osaka, Tokió, Jokohaina, Kiusiu és Kobel átépítésére. A légvédelmi szempont­ból történő átépítés költségei előreláthatólag meghaladják a 100 millió yent. A svájci hadsereg zászlóaljai részére 2— 2 darab 47 mm.-es harckocsi elhárító löve- get rendszeresítettek. A löveg jellegzetes ada­tai a következők: súlya 270 kg., legnagyobb lőtávolság 500 méter, tüzgyorsaság 15—20 lövés percenként, kezdősebesség 567 mfs, há­romféle lövedék, 800 méter távolságon 40 mm.-es páncéllemezt üt át A páncéllemez szilárdsági adatai azonban ismeretlenek. Dániában a hadügyminisztérium költség- vetésébe felvették a katonai és polgári légvé­delem fejlesztésének költségeit. Kopenhága légvédelmére a folyó évre 26 millió dán ko­ronát, a további években 6—6 milliót irányoz­tak elő. Tokait üldözött és utána meghalt Kiss M. János 54 éves csabaesüdi lakos a múlt hó 30-án dinnyeföldjén aludt fiával együtt. Úgy éjjel 11 óra tájban észrevette, hogy a dinnyéjét egy férfi és egy nő dézs­málják. Felköltötte fiát és együttesen íizőbe- vették a dinnyetolvajokat. A fin jobban bírta a futást és utol is érte a nőt, az apa azon­ban nem tudott jól futni s a másik tolvaj egérutat kapva eltűnt az éj homályába. Alig múlt el egy fél óra az apa hirtelen rosszul lett és meghalt. Felboncolták s megállapítást nyert, hogy Kiss M. Jánost 25 év óta fenn­álló szív és tüdőbaja ölte meg. A nagy meg­erőltető futás miatt tüdő vérzést kapott. gyulai fiókja Városházával szemben. Kölcsönöket folyósít 803 l*v előnyös feltételekkel. Elfogad betéteket betétkönyvecskére vagy folyószámlára, kedvező feltételek mellett. Ezüst és aranypénzt bevált Idegen pénzt vesz, elad és átutal Tűz stb. biztosításokat felvesz Tűzifa részletfizetésre is kapható. A német diákok halnapja Németországból hazaküldött könyveim, papírjaim között böngészge ttem a minap és egy kétoldalas nyomtatvány akadt a kezembe : Fischtag der deutschen Studenten, „A német diákok halnapja“ A címlapon egy viharedzett német halász képe, a távolban kis gőzhajó, a modern halászbárka — Ahogy a képet nézem, lassan az is eszembe jut, miként került a ke­zembe ez a papírlap. A télen volt. Az egyik előadás után lementem az egyetem falatozó­jába, a Bouillonkellerbe és ott találtam az asztalon a röpcédulát, mely valamelyik követ­kező napra halevésre szólította fel a német diákokat. „Február harmadikén minden német diák halat eszik \“ így hangzott a különös napiparancs. De miért, kérdeztem önkénytele nül magamban. Mi lehet ennek a propagan­dának a mélyebb értelme. A cimlap halászára néztem kérdő tekintettel. Felvillant bennem egy rég olvasott cikk: Északi és Keleti Tenger partján sok sok német halász falu tengődik. A keserves, veszélyes halászélet nem ad ma már emberi megélhetést. Ezeken akar hát a a diákok akciója segíteni. De a papírlap még bővebb felvilágosítással is szolgai. A halnap tervezői, mint kitűnik, sokkal messzebb látnak- Meg kell mutatni, hogy mindenki tud segíteni a német négyéves terv megvalósításában. A diákok feladata itt, propagandát csinálni a halevésnek, mert a halfogyasztás fokozása fontos nemzetgazdasági érdek. Miért? Néhány szám már elegendő magyarázattal szolgál. A német és az angol ember átlagosan 50 kg. húst fogyaszt el évente. Ebben a mennyiség­ben az angol 25 kg. halat eszik, a német vi- szout csak 10 kg-ot. Most már mindenki át­látja a hal népszerüsitése melletti propaganda jelentőségét. Németország behozatalra szorul élelmiszerben, különösen husuemüekben. Ha tehát az átlagos német nem negyven kiló disznó- és borjúhúst és csak tiz kiló halat eszik meg, hanem mondjuk harmincnégy kiló egyéb húst és tizenhat kiló halat, az a birodalom népessége mellett annyit jelent, hogy 420 mil­lió kg.-mal emelkedik a halfogyasztás, vagyis ugyanannyival kevesebb húst kell a külföldről behozni A birodalom megtakarít ezzel kereken 400 millió márka értékű devizát. Aki halat eszik, elősegíti a német nép gazdasági önálló sulását, a négyéves terv megvalósítását egy lépéssel előbbre viszi és igy erősiti az egész német életet! Mert halat ad eleget a minden élet anyja, a tenger és ott a sok szegény német halász: igy ők is kenyérhez jutnak. A német vasutak gondoskodnak arról, hogy a tengertől távol eső vidékek is friss halat kapjanak. Egyetek minél több halat, hisz a hal nagyon egészséges táplálék, kimutatta a német táplálkozás-tudomány. A német szakácsok pe­dig előveszik minden leleményességüket, hogy minden kényes Ízlést kielégítő, inycsikiandoz- tató ételeket tudjanak előállítani a tengerek és folyamok csuszóstestü lakóiból. Egyetek több halat, a hal olcsóbb mint bármi más hasonló élelmiszer! így lelkendezett a halevés mellett az én propaganda-iratom. De különben is a plakátoszlopok hasábjairól sokszor köszöntik a jámbor polgárt a tenger vidám halai, mintha ficánkolva akarnák rábeszélni, hogy egye meg őket jóétvággyal. Február harmadikén pedig a német diá­kok esznek mindenütt a Birodalomban halat. Emlékszem rá, hogy az idegenek Klubjában kedvezményül más ételt is főztek nekünk a szálkás fehérhusuak mellett, de az egyetemi menzán mindenkinek halat kellett enni, ami Szászországban, egy tiszta lutheránus ország­ban nem kis követelmény. Mert ne gondoljuk, hogy minden német ember szereti a halat. De aznap még a legfinnyásabb diák is ezt evett, mert úgy kívánta valami magasabb parancs. Hatvanezer német diák e:y szívvel és egy gondolattal rakta ki aznap tányérja szélére a szálkákat: a haza, a nép érdeke kivánja meg, hogy ő épp ma halat egyék társaival együtt és ne az innye parancsának engedve, válogasson az étlapon. Hatalmas lelkesítő az, ha az ember tudja, hogy mindenkit ugyanegy gondolat lelkesít, mindenki ugyanegy parancs­nak engedelmeskedik önként. Ha csak egy­magám csinálok valamit, lehet, sőt biztos, hogy nem lesz eredménye. De ha hatvanezer német diák csinál valamit együtt, még ha az csak annyi, hogy egy napon nem borjusültet eszik, hanem halat, annak már magában véve is van értelme, még ha a nemzetgazdasági haszontól el is tekintünk. Ez a halevés egy közös frontot teremtett, közösséget alkotott a német diákság soraiban. Nem az evés ma­gában véve, hanem az a gondolat, hogy ők ezzel egyenként és összesen használnak né­püknek, hazájuknak. És azért hihetik el nyu­godt lélekkel ezt, mert tudják, hogy nem lesz német diák, aki orrfintoritva kihúzza magát a közösség fegyelme alól! A „Német diákok halnapjának“ sok tanul­sága van. Az egyik pl. az, hogy minden euró­pai állam összeszedi egész gazdasági e éjét, hogy egy elkövetkező zavaros helyzet esetén önállóan, magára utalva is megállhassa a helyét. Nekünk, mint élelmiszert exportáló országnak, tudomásul kell vennünk ezt a tényt és be kell rá rendezkednünk, ha a meglepe­tésektől meg akarjuk magunkat kimélni. — A másik tanulság az, amiről itt irtain. Mikor lesz a magyar ifjúság, a magyar diákság oly egységes, hogy igy, egy emberként tudjon egy cél szolgálatába állítani minden erőt? A német fiatalság már megharcolta a maga harcát hazájáért, népéért. Nekik már elég, ha egy nap mind halat esznek. Nekünk sokkal többet kell tennünk ! Azért jó lesz, ha tanu­lunk a halevésből. Némedi Lajos III. közlemény. Az irás hü kifejezője nemcsak érzelme­inknek és gondolatainknak, hanem mozgásunk­nak, külső gesztusainknak is, — úgyhogy hacsak bizonyos gátlások nincsenek az írásban aminek tudatos, de tudat alatti okai is lehet nek, a betűk nagyságából, szélességéből és mozgási módjából, termetre, járásra, modorra, gesziikulálásra, testi fogyatékosságra, lélegzet- vételre, annak fogyatékosságára, pl. tüdő­bajosoknál is lehet következtetni. A hivatás és hajlam is megállapítható legtöbbször az írásból, bár itt számolni kell azzal a körül­ménnyel, hogy nem mindenki azt a pályát választja, amihez hajlama van és aminek az egyénisége megfelel. — Az orvosok Írása leg­többször nagy sebességet, altruisztikus irányt, formahiányt, mozgási irányt követő betükap- csolásokat és végződéseket mutat. Üzletembe­rek, hivatalnokok és mérnökök legtöbbször számokhoz hasonlító egyes betűket Írnak pl. y 3-asra, z 2-esre hasonlít. A mérnököknél a betűk rajzoltságától ég nagy beosztottságától eltekintve, gyakoriak a pi és ro görög betűk­höz hasonló egyes betüképzések, építészmérnö­köknél néha oszlopszerü betüalakzatok stb. j gépészmérnököknél csavarmenetek, gépalkat­részekhez hasonlító hurkolások és alakzatok fordulnak elő. — A tisztviselők legtöbbször sablonos, pedáns, csaknem egyénieden belüket produkálnak. Ez a jellegzetesség különben a lUlUlUK IdlltUUA lUlbdlUdll Igen gjciiYW­Az üzletemberek, pénzemberek Írása túlnyo­móan gyors ritmusú, tele ügyes burkolásokkal. Az ügy védek Írása igen gyakran egészen hason­lít az üzletemberek Írásához, csak valamivel las­súbb és több körültekintést és óvatosságot árul el. A papok Írásában az irás felső zónája van erősen kiképezve, ami az elvont gondolatkör­ben való élésnek és a világi élettől való elfordulásnak, illetőleg az ezen .való felülemel­kedésnek következménye. A tudósok többnyire kicsi, önfegyelmet és szerénységet eláruló, néha magábazárkózást mutató Írással Írnak. Zené­szek írásában nagyon gyakoriak a violinkulcs- szerü hurkolások, főleg a nagybetűknél, a fel­ső zónában és az aláírásnál is. A festők igen gyakran mázollan írnak, mintha ecsettel húz­tak volna ki egyes betiirészeket; igen gyak­ran a betümenet, hurkolások és más betüré- szek művészi kivitele és díszítése érzékelteti foglalkozásukat és képességüket. — A bűnö­zési hajlam szintén kitűnik az írásból, a rab­lógyilkosok Írásában erőszakos betű vezetést, brutális elrántásokat, szélsőséges önzést és az irás alsó zónájában is legtöbbször erős kilen­géseket találunk. A tolvajok, csalók legtöbb­ször finom megtévesztő betűkkel Írnak, óvatos szinte kigyózóan lopakodó betűkkel, igen gyak­ran egyes szó és betüvégződéseken kunkori- tásokkal apró behajlásokkal a hazudozás félre­ismerhetetlen jeleivel. Czinczár Ferenc. A grafológia, mint a megismerés eszköze

Next

/
Oldalképek
Tartalom