Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-22 / 189. szám

Hynia, 1937, angaisztos 22 vasárnap LX1X. évfolyam 189, szám BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben fóyula Vóroaház-aíca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér F A párkák mítosza közismert és talán ép­pen közismert voltánál fogva nem ismert. Cso­dálatos szimbolizmusa korok bölcseletének sűrített, de teljesértékü foglalata. A mai élet­szálakat tényleg a párkák szövik és szőnek a sok hosszúra rövidre szabott életfonálból egy nyomasztó hangulatú goblenszőnyeget, amelyen a jövő szálai még kuszán, bonyolultan halmo­zódnak egy sötét tömegbe, de a múlt sem mutat vigasztalóbb képet. Köny, véráztatott minden fonál, melyből az életábra összeszö­vődik. Vannak itt, ott világosabb szálak, de ezek csak arra jók, hogy a többiek vigaszta­lan sötét színét csak annál mélytónusubbá tegyék. Ha az emberiségnek módjában volna néha végigtekinteni közelmúltja és jelenje élet szövedékén bizony, bizony megborzadna és végső kétségbeesésében talán Ádám utolsó ugrását kockáztatná meg. És vannak, akik csak ezt a hatalmas grand guignolt tudják csak gyönyörrel szem­lélni. A maguk részéről minden lehetőt elkö­vetnek, hogy ez a kép meg ne változzék. Ezek a sötét hatalmak ott gubbasztanak a világ sorsa felett és félénken vigyáznak arra, hogy ez a kép soha élénkebb, soha világo­sabb ne legyen. A magyar életnek is megvan­nak ezek a sötét életuzsorásai, akik az alvi­lági hatalmak minden eszközét jónak látják megmozdítani, ha céljaikat veszélyeztetve lát­ják. A magyar feltámadásnak az a legnagyobb akadálya, hogy ezek a titokzatos, de hihetet­lenül nagy hatóerejü elrejtett erők működ­nek. Egyrészt belülről rágják, züllesztik a ma­gyar életet, másrészt pedig külső ellenségein­ket látják el denunciálő rágalomanyaggal, hogy azok még lehetetlenebbé tegyék a magyar nemzet feléledését. Eszközeikben bár nem nagyon váloga­tósak, mégis amennyiben erre módjuk van, a törvények szabta korlátokon nem igen men­nek túl. Ezek a romboló: hatalmasságok érthetet­lenül, avagy talán nagyon érthetően éppen Magyarországot óhajtják megfojtani. Óriási hatalmakkal áll szemben a megcsonkított or­szág. Eddig állotta és hisszük, hogy a jövő­ben is áilani fogja ennek a szörnyű hatalom­nak a nyomását. Azt azonban természetesnek kell találnia mindenkinek még azoknak is, akik úgy érzik, hogy esetleg az ő bőrükről is szó lehet, hogy a magyarság mindenféle áfium ellen iparkodik megfelelő antitoxint találni és alkalmazni. Hogy néha a néplélek is megérzi, hogy életére törnek, hogy a maga módján iparkodik védekezni, hogy védekezésében esetleg nem mindig marad meg azokon a ha­tárokon belül, amelyek kellemesek lehetnének egyes köröknek, azon sem lehet fennakadni. Ma már ott tartunk — hála Istennek, hogy a magyar népet sem földművelő, sem munkás rétegében nem lehet idegen romboló tenden­ciák szolgálatába állítani. Ma már rájön arra, hogy úgy a kormány, valamint a hatósági tényezők ő érte, az ő érdekében dolgoznak és tesznek meg minden lehetőt. Ma már óriási horderejű problémák izzanak a megvalósulás kohójában. Ma földbirtokreform készül, a munkás viszonyok rendezése folyik. Pótolni kell évtizedek mulasztásait és uj alapokra kell fektetni a népegészségügy gondozását, uj formákat kell kapni a közéletnek. Közigaz­gatásunknak már ma is a szakigazgatás a nagyobbik fele. Ma uj alapokra kell fektetni a földművelő és ipari gazdálkodást. Mindezek­nek megfelelően kell átalakulnia közoktatá­sunknak. De minden tanítási szaknak, minden nemzeti nevelő mozgalomnak erősen átitatód­nak kell lenni a legizzóbb, a legáldozatké­szebb nemzeti érzelemtől. Egy gondolat nem bonthat szárnyat, egy szó nem hangozhat el Magyarországon, ami nem a legteljesebb szol­gálata a magyar nemzeti gondolatnak. Ha pedig valaki nem tud, vagy nem akar beleil­leszkedni ebbe a gondolatkörbe, az magára vessen, ha ennek a magatartásának a kon­zekvenciái meglehetősen kellemetlenekké vál­nak esetleg ránézve. Eddig nagyon jól bevált eszköz volt minden magyar életet előbbre­vinni célozó mozgalmat vagy valamilyen ka­landba beugratüi és igy kompromittálni, vagy pedig gúnyolni, nevetség tárgyává tenni és igy lehetőleg lejáratni. Ma már immunis a nemzet lelke ilyen infekciókkal szemben. Ma már látja a magyarság, hogy csak eszköz volt a nép, vagy a nemzet bármely rétege azok ke­zében, akik csak anyagi erejét akarták el­szívni, akik csak rabszolga magyar népet sze­rettek látni, hogy ők lármázhassanak legjob­ban a nép nyomora miatt. A Nemzeti Egység kormánya ma nem annyira a kortesbeszédek cirádáival akarja elzsongitani a türelmes tömegeket, nem is említi minden lépten-nyomon Trianont, mint minden magyar baj okozóját, hanem megindít egy alföldi akciót, melynek élére Magyaror­szág kormányzója áll. Fel akarja venni a harcot a természet és a talaj szeszélye s mos- tohasága ellen, minden dolgozónak emberi sorsot kíván biztosítani, meg akarja szüntetni azt a kiáltó ellentétet, amely magyar és ma­gyar sors között fennáll. Óriási munka ez, nem egy esztendő alatt megvalósítható prog­Mint már beszámoltunk róla, hogy az országos tanítói továbbképző tanfolyam ünnepélyes meg­nyitása 23-án, hétfőn lesz a gyulai polgári I fiúiskola tornatermében. A megnyitó ünnep- j ségen megjelennek a hatóságok képviselői és meghívja a rendezőség és szívesen látja a tanügy barátait. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődik a tanfolyam szakrésze és tart délután 2 óráig. A délutáni órákban a tanfolyam részt­vevői a népkerti pavillonban gyülekeznek és este 8 órakor felvonulnak a országzászlóhoz, hogy ott rövid, kegyeletes ünnepséget tart­sanak az alábbi műsorral: 1. A levente zenekar magyar ábrándot játszik. 3. Magyar Hiszekegy, énekli az Erkel Dalkör. 3. Alkalmi beszédet mond Rózsa Gyula. A gyulai ifjúság szép hivatást betöltő szervezete, a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület ismét tanujelét adta, hogy alaptalanul érik azok a tendenciózusan hangoztatott vádak, hogy az egyesület működése kimerül tánc- mulatságok, néhány műsoros előadás rende­zésében. Akik közelebbről figyelik a fiatalság munkáját, azok láthatják, hogy a gyulai ifjú­ság komolyan veszi a Turul-mozgalomnak a magyar nép egyeteme érdekében felállított programját és iparkodik azt töletelhetően, sokszor áldozatos munkával szolgálni. Most arra a munkára gondolunk, amelyet a gyulai turulisták az úgynevezett mozgalmi törzsek­nek munkás és földműves elemeket felölelő csoportjainak anyagi boldogulását, de különö­sen kultúráját előmozdítani szándékozó tevé­kenysége jelent. Az egyesület vezetősége, ha sikerül néha anyagi támogatást kapnia, nem a főiskolás törzsek támogatására fordítja el­sősorban, hanem a munkásbaj társak kultúrá­jának művelését iparkodnak előmozdítani. Tavaly a Körösközi-Remete törzs és az újvári II. Rákóczi Ferenc törzs tagjainak mu­tatták be Budapesten az Egészség-hét kiálli­ram. Nem is mindig hálás különösen a köny- nyü sikerek elérése lehetetlen ezen a téren. De, aki ennek a munkának lelkesedéssel, örömmel szegődik szolgálatába és önzetlenül vállalja azokat a testi-lelki megerőltetéseket, melyekkel ennek a feladattömegnek a mun- kálása jár, az méltán számíthat minden idők magyarjainak hálájára. De számíthat a mai nemzedék egy í’észének gáncseskodására, sőt gyűlöletére azoknak, akiknek kisded játékait keresztezi. Mert vannak, igen is vannak olya­nok, akik a magyar boldogulás folyamatát minden áron megakarják akasztani. Ezek vi­szont első számú közellenségeink, akik semmi kíméletet nem érdemelnek és akiknek lehetet­lenné, ártalmatlanná tétele a nemzeti élet el­sőrendű követelménye. Jól gondolják meg azok. akik talán egyénileg jó szándékkal, de a helyzetet nem, vagy felismerve gyöngítik a kormánynak minden rezdülésében a nemzeti élet előbbrevitelére összpontosítandó erejét, hogy minden céltalan pártharc, mi minden oknélküíi gáncsoskodás a nemzet érdeke ellen van és esetleg helyrehozhatatlan következ­ményekkel járhat. A Nemzeti Egység tényleg a nemzet egy­sége kell legyen és ha magunk is úgy akar­juk, azzá is lesz. Erre gondoljunk és arra a nagy felelősségre, mely a nemzet jövőjéért minden magyart terhel. 4. A levente zenekar kurucdalokat játszik. 5. A közönség elénekli a Hymnust. Az ünnepély után a tanfolyam résztvevői visszamennek a Göndöcs-népkerti pavillonba, ahol ismerkedési estet tartanak, mely alkalom­mal a tanfolyam hallgatói a város vendégei lesznek. Ismételten és hangsúlyozottan rámutatunk arra, hogy mily nagy jelentősége van annak, hogy 330 tanító sereglett össze Gyulán, az ország legkülönbözőbb vidékeiről. Megismer­nek bennünket és rajtunk múlik, hogy jó, vagy rossz benyomásokkal távoznak. Fogadjuk őket szeretettel, kisérjük ittartózkodásaikat figye­lemmel és nyilvános szerepléseiken minél szá­mosabban jelenjenek meg, kimutatva együtt­érzésünket és szeretőiünket. tását, az idén a remeteiek mentek el Szer gedre, hogy megtekintsék a szabadtéri játéko­kat és Szeged nevezetességeit. Vannak az egyesület és a törzsek vezetőségében, -akik­nek semmi fáradság nem sok, ha azzal í legnemesebb értelemben vett magyar testvé riséget szolgálhatják. A remeteiek vezetője Zólya Márton tanító ott kinn, a tanyák vilá gában végzi nemes munkáját és mióta ő ál a törzsi élet élén, a remetei földrpivesfiatalság összetart és szép bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy a magyar lelkek fogékonyak a kultúra és a szép művelése iráiit. csak lé­gyen, aki a helyes utat megmutassa nékik1. Az újvári törzsnek rádió beszerÜéáét'e kért kapott segélyt az egyesület vezetŐáégíe' S vármegye alispánjától, aki mejgismerve az ifjúság munkáját, készségesen áll á lehetőst gig támogatásra. A gyulai magyar ifjúság tehát végzi id«1 héz viszonyok között is nemes feladatát! Munkájának csak egy kis részéről' száfnojtünk be ez alkalommal, majd módját’ éjfj'Űk, '-Hogy még erre a kérdésre visszatéfjühk.5 yn-utisSv _ ' .eiBöi Az országos faultéi tanfolyam hallgatói az ország zászlónál A Gyula Vezér Bajtársi [Egyesület munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom