Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-28 / 168. szám

fiyala, 1937. jiiliiis 28 szerda

LXIX. évfolyam 168. szám

BÉKÉS

Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32.

Politikai napilap

Főszerkesztő:

DOBAY FERENC f

Előfizetés egy Lhőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

Misztifikáció

zahatáridős „játékkal“ olyan könnyen szerzett súlyos tiz , sőt százezrek helyett ezentúl lehetőleg becsületes munka árán kell sokkal szerényebb jövedelmet kiérdemelni. Megértjük mi az abból támadó nyugtalanságot is, hogy azt kell szomorúan tudomásul venni, hogy a dolgozó tömegek vezetése és irányítása egyre gyorsuló iramban kezd kicsúszni a most nyugtalankodó kezekből és átmegy — na, nemcsak a nyilasok kezébe, — hanem teszem azt a Nemzeti Munkaközpont veszi kezébe a magyar munkásság sorsának igazi szociális érzéstől, a munkát érdeme szerint becsülni akarástól áthatott lélekkel való irányítását. Baj az bizonyos polgárokra nézve, hogy akad tekintélyes magyar szervezet, amely nemcsak hirdeti a munkásság nyomorát, nemcsak izgatni, lázitani akar a bajok állandó felszinen- tartásával, hanem komolyan és becsületesen törekszik azok megszüntetésére. Ezért nyugtalan az a bizonyos tömeg, ezért tesz szemrehányást a kormánynak.

Ez a nyugtalanság azonban a magyarság igazi tömegeit távolról sem nyugtalanítja, még akkor sem, ha ravaszul megfogamzott mondatocskákban a forradalom mumusával akar egy kicsit megborzongatni mondván, hogy az a forradalom legalább megérdemelte történelmi csengésű nevét. Már pedig hiába, itt nem lesz több ilyen históriai csengésű címmel és jelleggel felruházott forradalom, nyugtalanság is csak mindaddig, amig mindenki meg nem kapja becsületes munkája becsületes ellenértékét, de ennél nem többet; nem lesz itt addig nyugalom, amig országában a magyar nem lesz igazán otthon, amig gyermeke jövő sorsát illetően nem hajthatja nyugodtan álomra fejét. Lehet, hogy ez az állapot majd sokakat nyugtalanítani fog, aminthogy már is nagy a sirám. Ezek a siralmak azonban nem a magyar dolgozók keservei, a munkanélküli dús jövelmüket gyászolók siralma miatt pedig nem borul gyászba a nemzet.

Kinevezték a harmadik városi orvost

Fejlett sajtótechnikával dicsekesznek a a tu’oldal berkeiben. Be kell vallanunk, hogy ebben teljesen igazuk van. A technikájuk fejlett és nagy általánosságban jó pszihologusok is. Azonban itt hangsúlyozni kell a nagyáltalánosságot. mert csak a kritikátlan, vagy önös érdekből szívesen elfogult közönségük fogja pl. Zsolt Bélának az egyik budapesti napilap vasárnapi számában megjelent. „Miért nyugtalan a tömeg?“ cimii vezércikkét jóizii csám- csogással olvasni.

Ravaszul többfelé vagdalkozik a cikk. Egyrészt azt állítja, hogy a nemzeli szociáliz- musnak félhivatalos, titkos pártolását még hivatali elődjétől — nyilván Gömbös Gyulától — kapta örökül Darányi miniszterelnök, másrészt pedig szemrehányást tesz a miniszter- elnöknek, hogy ezt a veszedelmes örökséget nem likvidálta, hanem olyan színezete vau a dolognak, hogy a nyilas lapok félig-meddig kormányorgánumok. Ezért pedig „nyugtalan a tömeg“.

De oktatókedvében még arra is kitanitja a miniszterelnököt, hogy azt is elő kellene Írni a tisztviselőknek, hogy hivatalon kívül milyen politikai párthoz csatlakozhassanak, nehogy egyszerű pártállásuk miatt is alkalmuk legyen bizonyos tömegeknek a nyugtalanságra. De ugyancsak nyugtalanságot kiváltó érthetetlen magatartás az is, hogy „a szélsőséges politikától kitenyésztett egykézmonopolisták polgárpusztitó pozícióját mindeddig semmiféle tömegérdek nem tudta megrendíteni.“

Ezek tehát a kormány bűnei, melyek miatt nem tudnak bizonyos tömegek megnyugodni. Arra azonban nem kapunk feleletet, hogy milyen tömegek nem tudnak hát valójában megnyugodni? Azok-e talán, akik egész évi verejtékes munkával szerzett terményei két épp a „polgárpusztitó egykézmonopólis- ták“ működése következtében nem kénytelenek garasokért némely most a profit elvesztésébe belenyugodni nemtudó polgároknak eladni ? Avagy talán azok, akiknek nemzetrontó machinációin átlátva az igazi magyar tömegek a legelszántabban — igen, ha kell szélsőségesen iparkodnak önvédelmükre tömörülni? Talán a magyar nép nagy tömegei nyugtalanok? Nem, erről nincs szó, legalább is „nyugtalan polgári“ értelemben nincs. Pedig hát nyugtalanok a magyar tömegek, de erre egészen más természetű okaik vannak, mint azoknak a magyar tömegekhez viszonyítva elenyészően csekélyszámu érdekelt polgároknak, akik most mint nemzeti tömegek, szeretnék kijátszani magukat, mert most ez igen jó volna számukra.

A nagy tömegek nyugtalanok, mert azt látják, hogy ma még mindig a kartelek és a sokkezek szabják meg, hogy mit mennyiért vehet magának a magyar tömeg, ők határozzák meg, hogy mennyi legyen a verejtékes munka bére, ők szabják meg még mindig, hogy Magyarországon a magyar mennyi életerőhöz, gyermekei mennyi tudáshoz, mekkora kenyérhez jussanak. Igen nyugtalanok a magyar tömegek, mert nem látják biztosítva sem a maguk, sem a családjuk jövőjét. Nyugtalanítja a szenvedő magyar tömegeket az is, hogy nap nap után azt kell hallaniok, hogy hatalmas pénzintézetek, gyárak exponensei az amúgy is ezer bajjal viaskodó magyar gazdasági életet valutasibolásokkal gyöngítik és ezzel milliók szájából vesszik el az amusy- is szűkén mért kenyeret.

De megértjük a másik „tömeg“ nyugtalanságát is. Megértjük, mert nem lehet kellemes ráeszmélni, hogy eddig szabadkereskedelmi versenynek nevezett gazdasági tömegkifosztás kulisszái mögé látva van a kormánynak akarata és mersze ezen a téren minden erővel a rendcsináláshoz látni. Kellemetlen arra döbbenni, kogy az eddig pl. buA magyar királyi belügyminiszter a nemrég szervezett harmadik városi hatósági orvosi állásra dr. Gombkötő Ferenc orvost nevezte ki. Ez a kinevezés városszerte nagy megelégedés! és örömet keltett. Széles körben becsülik és szeretik Gombkötő doktort, mint embert

Már megemlékeztünk róla, hogy gróf Csáky Árpádné nemes áldozatkészségéből a Csorvás község mellett levő Kismajorban el- sősoi'ban az uradalmi munkásasszonyok befogadására szülőotthon létesül. A szép elgondolás vasárnap megvalósult: felemelő ünnepség keretében felavatták a szülőotthont. A felavatáson megjelent dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán és felesége, továbbá Bertóthy Károly és felesége, Geist Gyula és felesége. Az egészségügyi hatóságokat dr. Páll Gábor, egyetemi magántanár, kerületi szülészeti főorvos, dr. Szánthó Kálmán, tisztifőorvos-helyettes és a község orvosi társadalma képviselték. Megjelent Csorvás egész társadalma, de ott voltak a tanyák és az uradalmak napégette arcú munkás magyarjai és asszonyai, gyermekeikkel és a közönséggel lélekben egybeforrva énekelték az ünnepséget megnyitó nemzeti imánkat, a Himnuszt. Felemelő beszéd keretéKülönös betörés történt Gyulán vasár- napról-hétfőre virradó éjszaka.

A Novák-utca 21 szám alatt az Újvároson van Portörő István hentes és mészáros üzlete. Vasárnap tiz órakor bezárta az üzletét és a tőke mellett levő kasszában hagyta aznapi bevételét 16 pengő és egy pár fillért. Hétfőn reggel rendesen kinyitotta az üzletet, semmi gyanúsat nem észlelt. Amikor az első vevőt kiszolgálta és a tőke melletti kasszát kinyitotta Portörő, meglepetve látta, hogy az ott hagyott pénze : egy db. papír tizpengős, egy db két pengős, több 50 és 20 filléres eltűnt, csak egy pár darab 10 és 2 filléres maradt vissza, megállapította, hogy kereken 16 pengőt vitt el a nyitott kasszából az ismeretlen tettes. Ezután megvizsgálta az egyetlen utcára vezető külső és belső ajtót. A feszegetés, vagy erőszaknak semmi nyoma. A nagyobb kézi kasszán sem látható erőszak nyoma. Az üzletben levő füstölt husnemiiből semmi sem hiányzott. Annyira meglépte a szokatlan eset,

is és naint orvost is. Amint kinevezésének hire ma reggel a városban elterjedt, számosán keresték fel a népszerű orvost barátai és tisztelői köréből szerencsekivánataikkal.

Gombkötő Ferenc személye nyereség az egészségügyi hatósági szervezetnek.

ben avatta fel a szülőotthont és a mellette létesült napközi otthont dr. Zahoray József, szentszéki biró, csorvási plébános. Utána gr. Csáky Árpádné átadta a nemes intézményt hivatásának. Páll Gábor dr., szülészkerületi főorvos az egészségügyi hatóság nevében mondott köszönetét az áldozatkész szívre valló létesítményért, felhívta a figyelmet a család- védelem, az anya és csecsemőgondozás országos nagy jelentőségére. Végül dr. Rigó József, csorvási főjegyző a közigazgatás és a község nevében köszönte meg a nagylelkű alapítást és Ígéretet tett, hogy a községi hatóság a maga részéről is mindent elfog követni, hogy ez a gyönyörű hivatásu intézmény minél teljesebb mértékben megfelelhessen céljának.

Az avató ünnepség befejezése után a megjelent előkelőséget Csáky Árpádné grófnő ebéden látta vendégül.

hogy még a rendőrségnek is elfelejtett jelentést lenni az ügyről.

Munkatársunk kint járt a betörés szinhe • lyén. Az üzlethelyiségbe csak az utcáról vezet egy kettős kétszárnyu üzletajtó. A külső ajtó le van lakatolva. Ablak nincs. Csak két és félméter magasságban van a szelelő nyílás az udvar felől, de ennek átmérője nem több 20 centiméternél. A tettes tehát csak az ufca felől hatolhatott be, álkulccsal. Ismerős volt a viszonyokkal. Pontosan tudta hol a pénz. Nyomot nem hagyott maga után és dolga végeztével újra pontosan bezárta az ajtókat és a lakatot.

A kárvallott tulajdonost, aki kezdő ember, a betöréses lopás igen súlyosan érintette, mert neki a megmagyarázhatatlan módon eltűnt tizenhat pengő, a mai nehéz üzleti viszonyok mellett nagy összeget képviselt és semmi reménye ninos^ arra, hogy valaha is viszont láthassa ellopott pénzét.

Szülőoitsiont avattak Csorvásen

Meglepetésében nem jelentette a betörést