Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-28 / 168. szám

BÉKÉS 1937 juüus 28 A japánok benyomuitak Pekingbe A japáu-kinai viszájban az enyhülés minden jele eltűnt s a háboríts veszély újból előbbre nyomult. A helyzetet minden eddiginél súlyosabb összetűzés súlyosbítja, amely a hét­főre virradó éjszaka játszódott le. Japán és kínai csapatok között formális ütközet fejlő­dött ki, amelyen Japán részről üldözőrepülő­gépek is részt vettek. Az éjszakai harc szín­helye Lanfang városa volt. Japán katonai körök beállítása szerint japán katonai oszta­gokra, amelyek a távbeszélővezeték kijavítá­sán dolgoztak, kínai csapatok ráíőttek. A ja­pán csapatok viszonozták a tüzelést és az időközben helyszíne érkezett japán csapat- megerősitések segítségével visszaverték a tá­madást. A támadó kínai csapatok visszavo­nultak barakjaikba. A harcok mind élesebbek leltek és a japán csapatokat a japán légi haderő is támogatta, a megtorló intézkedések végrehajtásában. A japán repülőgépekről bombákat dobtak le a kínai katonák barak- jaira Az éjszakai harcok veszteséglistája még nem ismeretes. Megindult a japán csapatoknak Peking elleni támadása. A japán tüzérség mindenek­előtt Kuanganmeut, a kínai városrész nyugati kapuját vette tűz alá. A japánok most már nemcsak tábori tüzérséggel, hanem nehézüte­gekkel is harcoltak. A támadó csapatokat fengíai osztagokkal és tüzérséggel erősitették ma meg. A harc folyik, annak kimeneteléről még nem érkezett jelentés Hétfőn azután még válságosabbá vált a helyzet s az esti órákban a japánok támadás­ra indultak Peking ellen. A város egyik északi kapujánál, a Kvangan-kapunál ötszázfőnyi ja­pán katonaság jelent meg és bebocsáttatást kért, hivatkozással arra, hogy a kínai polgár- mester engedélyével leváltja a pekingi japán negyed őrségét. Az ősi császárváros falainak belső vértezete mögött elhelyezkedett kínai katonaság megtagadta a japánok bebocsátását s hosszabb vita után este 8 órakor a kínaiak gépfegyverekkel tüzelni kezdtek a faiakról a japánokra. Japán részről azonnal ágyukat vonultattak fel és pedig nemcsak tábori, ha­nem nehéz ágyukat is és este 10.órakor (helyi időszámítás) lőni kezdték a Kvangan-kaput. Ugyanakkor egy másik japán katonai osztag az egyik déli kapunál, a Csangi-kapunál vo­nult fel és támadásra indultak a kaput védel­mező kínai őrség ellen. Ennek a japán osztag­nak heves harc után sikerült megtörnie a kí­naiak ellenállását és kikényszeríteni a városba való bevonulást. A késő esti órákban a japán osztag már a város falain belül harcol a sür­gősen kivezényelt kínai csapatmegerősitések- kel. A Csangi-kapuhoz vezető pekingi u cák egyrésze éjjel már a japánok kezében volt. Angusztns 2-án életbelépnek a eipészipavban a minimális munkabérek 2 Álhelyezték Horváüi Sándort A háború utáni magyar sors üldözte ki szükebb hazájából, Aradról Horváth Sándor államrendőrségi tisztviselőt. Mint menekült került tizenhét évvel ezelőtt Gyulára, ahol mint pénztári ellenőr működött hivatali felet­teseinek legnagyobb megelégedésére. Most át­helyezték Turkevére. Szomorúan vesszük a hirt és szomorúan olvassa azt Gyula váro­sának széles rétege. Horváth Sándor az itt töltött tizenhét esztendő alatt kedvelt és hasznos tagjává vált a gyulai társadalomnak. Széles baráti kört szerzett magának úri mo­dorával és minden közéletü mozgalomban szí­vesen vett részt. Különösen a sport, közelebb­ről a labdarugósport fogja majd érezni a lel­kes sportbarát hiányát. Nekünk veszteség, a turkeveieknek nyereség Horváth Sándor át­helyezése, kitől mi e nehány szerény sorban veszünk búcsút és kívánjuk neki, hogy uj állomáshelyén érezze jól magát és tartsa meg a gyulaiakat jóemlékezetében. ítélet idő Szeghalmon Hétfőn, 28-án nagy vásár volt Szeghal­mon. A vásártér már kora reggel megtelt ál­latokkal és vásárlókkal. Egyszerre úgy nyolc óra után elsötétült az ég és hatalmas vihar tört ki. Pergőtiizszerüen követték egymást hatalmas menydörgés kíséretében az elektro­mos kisülések. Ömlött az eső. Az Ítélet idő úgy az emberek, mint az állatok között nagy zavart okozott. Az emberek szinte pánikszerűen mene­kültek fedél alá. A lacikonyhák sátrai alatt is hatalmas tömeg szorongott. Az egymást kö­vető villámcsapások szerencsére megkímélték a tumultuzus helyeket. Egy áldozata azonban igy is volt az Ítélet időnek. Az egyik villám lesújtott egy embert és egy lovat. Az embert haldokolva szállították el a színhelyről, a lo­vat csak a légnyomás terítette le. Leopold Béla meghalt Leopold Bélánét Silberstein Margitot, sü­tőiparos nejét és családját nagy csapás érte. A szeretett férj, az áldott emlékű apa hosszú és súlyos szenvedés után hétfőn dél­után 5 órakor szeretteitől körülvéve, Kossuth Lajos-utcai lakásán örök jobblétre szenderült. A mélységes fájdalomban osztozik az egész város közönsége, akik az elhunytban becsül­ték a már ritkaság számbamenő csupa szív embert, az örökké mosolygós és szociális ér­zékkel bőven megáldott nagyiparost. Leopold Béla 1883-ban született Gyulán és iskolái elvégzése után egyideig az itt Gyu­lán az 1872. évben alapított pékségnél dolgo­zott, majd cukrászdát nyitott Gyulán. Édes­apja üzemét 1913-ban vette át s azóta min­den háborús és háború utáni kedvezőtlen üzleti viszonyok dacára, ritka tapintatával és tudásával fejlesztette nagygyá. Nem túlzás, ha azt Írjuk, hogy az egész város felekezetére való tekintet nélkül tisztelte és becsülte. Halála városszerte mély megdöbbenést kelteit. Halálát felesége, .született Silberstein Margit és két gyermeke Ágnes és Erzsébet, veje Szabó Béla, testvére Leopold Jolán, Leopold Sándor és a kiterjedt rokonság gyászolja. Te­metése 27-én, kedden délután 5 órakor volt a Kossuth Lajos-utcai gyászházból. wmbmbmib— — wmmmmmmmmmmammmmmmmmmm Balesetet okozott az utcaseprő Hétfőn délután félnégy óra tájban Opre Mária háztartási alkalmazott kerékpáron haladt a Kossuth-téren. Egy utcaseprő került útjába, rácsöngetett, de az talán nem hallotta meg, mert tovább seperve, nyirfaseprőjével felborí­totta a kerékpározó leányt, aki neki ütődött az éppen akkor arra haladó Sióréti József mérnök gépkocsija oldalának. Karján fájdal- dalmas zuzódásokat szenvedett, amelyekről, az orvosi vizsgálat fogja megállapítani, hogy nem kartörésről van-e szó. A kórházban vet­ték kezelés alá. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli az iparügyi miniszter rendeletét, amely szerint jóváhagyást nyert a kamara kiküldött bizottságának a cipészipari minimális munka­bérek megállapítása tárgyában hozott hatá­rozata s az a rendelet meghirdetése után 8 nappal, tehát augusztus 2-án lép életbe. A gyulai lábbeiikészitők az első kategó­riába nyertek beosztást, többek között Sze­geddel, Békéscsabával és Orosházával együtt. A második csoportba került Mezőberény, mig a harmadikba Békés, ami igy szembe­állítva, minden esetre furcsán hat. Már megemlékeztünk róla, hogy a ma­gyar kormány részéről megtörténtek a1 kellő intézkedések, hogy a Németországban dolgozó munkások keresetük egy részét időnként ha- zaküldhessék és azért itthon megfelelő össze­gű magyar pénzt kapjanak. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy csak tiz pengőt küldhet­ték haza egy összegben, azt azonban a magy. kir. postatakarékpénztár csak egy pengő 35 filléres árfolyamon válija be. Most már megtörtént a megállapodás ab­ban a tekintetben, hogy a munkások haza- küldhető keresetükért 1 pengő 62 fillért kap­hassanak márkánként. Ez azonban a létrejött megállapodások értelmében csak akkor lesz lehetséges, ha a német pénzt a nemzeti bank A nemzeti csapatok brunetei nagy győ­zelmének ellensúlyozására a vörös millicia va­sárnap a madridi fronton elkeseredett ellentá­madást kísérelt meg. Ez az ellentámadás hi­vatalosjelentés szerint eredménytelen maradt, az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. A nemzeti csapatok az összeomlott ellentáma­dásból visszavonuló vörös csapatokat üldözőbe vették és nagyobb terepnyereséget értek el. A brunetei szakaszon megvert milicia a teljes felbomlás előtt áll. A nemzetiek tüzér­sége és repülőgépei állandóin bombázzák a visszavonulókat. A brunetei nagy ütközetben zsákmányolt hadianyag leltározása folyamat­ban van. A milicia) az ütközetben 24 tankot vesztett, amelyek részben a nemzeti csapatok kezére kerültek, részben hasznavehetetlenekké váltak. A hadifoglyok száma óráról-órára nő. A nemzeti légiflotta vasárnap nyolc ellen­Az első csoportbeliek munkabére 15, a második csoporté 20, a harmadiké 25 száza­lékkal kevesebb, mint amennyi a Budapest területére megállapított bérek. A békéscsabai lábbeiikészitők az elsőfokú határozatnak a tanoncokra vonatkozó részét annakidején megfelebbezték. A miniszter a felebbezést nem vette figyelembe, ellenben rendeletétől függetlenül úgy intézkedett, hogy a minimális munkabérek érvénye azokra a tanoncokra nem terjed ki, akiket 1937 január 1 előtt szerződtettek. utján a magyar nemzeti bankhoz utalják át. Most még az iránt folynak a tárgyalások, hogy mit kell tennie a magyar munkásnak, hogy pénzét ilyen árfolyamon küldhesse haza* Ézek a tárgyalások rövidesen befejeződ* nek és megindulhat a rendszeres pénzküldés Itthon a nemzeti bankhoz érkezett ilyen kül­deményeket egy összegben az országos köz­ponti hitelintézethez utalják át, amely intézet a szétosztást végzi. További részleteket rövi­desen küldünk. Ismételten hangsúlyozzuk azon­ban, levélben nem tanácsos német bankje­gyeket küldeni, mert itthon annak lesz kelle­metlensége, aki be akarja váltani, Németor­szágban is szigorúan büntetik azt, aki ilyen módon küld ki német márkát. séges repülőgépet lőtt le. Az aragoniai fronton vasárnap Albarra cin környékén tovább folytatták az előnyomu­lást és az északi fronton is megkezdték az offenzivát Santander eben. A milicia csapatai­nak ellentámadása mindenütt eredménytelen maradt. A santanderi partvidéket is újból meg­kezdte bombázni a nemzeti hadiflotta és főleg Laredo és Santona kikötőket vette tűz alá. Az eddigi győzelmek nagyon föllelkesítet­ték a nemzeti csapatokat. A különbő frontsza kaszokon foglyul ejtett vörös katonák nagyon kimerültek és kiéhezettek. A vörös nemzetkö­zi dandár egyik foglyul esett tisztje elmondot­ta, hogy táplálékuk csupán paradicsom és uborka volt. 1 márkái 1 pengő 62 filléres árfolyamon küldhetnek haza a Németországban dolgozd munkások Vérbefult a vörös ellentámadás Madridnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom