Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-14 / 82. szám
Gyala, 1937. április A4 szerda ____r r -___ BÉ KÉS LXIX. érfolyam 82. szám. Sxerkesziőség és kiadóhivatal fiyuia Városház-utca 7 szám Telefonj Gyula 35£. Politikai napilap Főszerkesztő ; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Csendes volt a keddi kisgyülés (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági kisgyülése Gyulán kedden 9 órakor vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán elnöklete mellett ülést tartott, amelyen Tabakovics Máriának újabb hatheti betegszabadságot engedélyeztek, tudomásul vették Gyula város és Hajdú István között kötött haszonbérleti szerződést, pártolólag fölterjesztik a minisztériumba Kondoros község kérelmét, amelyben négy vásártartásra kér engedélyt. A gyulai máriafalvai iskola létesítése ügyében 10.000 pengőt adott a kormány az építendő iskola céljaira és a város 4.000 pengőt szavazott meg erre a célra. A kisgyülés ezt a határozatot jóváhagyta A Békésmegyei Vitézi Szék kapitánysága részére két szoba, előszobát átengedett a megye az árvaszék épületéből. Gyoma hullaszállító kocsit szerez be és tenyészállatokat. Endrőd a Magyar Hirdető Irodának engedi át a hirdetési jogát, Vésztő hősi szobrot ál lit föl, Békéssámsonban pedig kutat fúrnak. Az egyes vármegyei tisztviselők terhén fönnálló autófuvar-tartozások ügye került ezután a kisgyülés elé, az alispán azt javasolta, hogy két megyei tisztviselőnek engedjék el tartozását, mert úgy sem tudnák megfizetni. Hangsúlyozta az alispán, hogy a megyei tisztviselőknél az autók igénybevétele azt jelenti, hogy igy a vármegye községei közelebb kerülnek a megyeszékhelyhez és amikor autón kiszállnak a helyszínre, még aznap vissza is tudnak jönni a központba, elvégezhetik fölgyülemlett munkájukat. A kérdés körül vita keletkezett, a vitát Szabó Árpád (Mezőberény) nyitotta meg. — Én azt tartom, mondotta, ha a vármegyei tisztviselőnek valahova mennie kell, ha ez az ut közérdekű, ne fizessen az autó használásáért, ha pedig magánügyben veszi igénybe, akkor fizesse meg annak megszabott diját. Az a kérdés, hogyha közérdekű ügyben kiszáll, megtéritik-e a kilométer diját ? Nem tudom elképzelni, hogy valaki közérdekű ügyben kiszáll és ne térítsék meg neki, ha pedig nein téritik meg, de közérdekű az ügy, az én véleményem szerint a dijat el kellene engedni. Az egész kimutatást át kellene tekinteni, hogy melyek azok az esetek, amikor igénybe vették az autót ? A magánjellegű használatom kért a dijat nem engedném el. Vitéz Márki alispán: — Méltóztatnak tudni, hogy a vármegye legnagyobb részben gazdaközönségből áll. Nem engedhetem meg, hogy a tisztviselők részére akármilyen célból is az autót díjmentesen bocsássák rendelkezésükre. Méltóztas- sanak tudomásul venni, hogy nem szívesen bocsátom az autót magánhasználatra. Tulnyo mórészben mind hivatalos ut. Beliczey Miklós: — A kocsi nem olcsóbb ? Vitéz Márki alispán: — De olcsóbb! Én magam tis tapasztaltam, mióta lovat tartok, hogy olcsóbb. Ebben a tekintetben nagyon kedvező tapasztalataim vannak. Én ezt a pénzt, a múlt évi hátralékot soha sem fogom tudni behajtani. Szabó Árpád: — Az egészet tegyük a jövőre nézve lehetetlenné. Vitéz Márki alispán: — Aki az autó diját ki nem fizeti, az nem veheti igénybe a kocsit. Vitéz dr. R i c s ó y-U h 1 a r i k főspán : — Egy személyre olcsóbb, több személyre drágább az autó. Én a magam részéről méltányos állásponton vagyok. Van, hogy az illető urak nem hivatalos utón járnak, de ösz- szefügg a működésükkel. A háziipari dolgok nem szorosan vett hivatali dolgok, de közérdekűek. A magam részéről az alispán ur ja- j vaslatát olyan formábnn elfogadom, hogy en- j gedjük el mindet. Schneider Mátyás : — Mindenkinek! Vitéz Márki alispán: — Az autók abban az esetben, ha az előző havi dijat a jövő hónap 5-ig nem fizetik ki, nem állanak az illetők rendelkezésére. A kisgyülés a módosítóit javaslat szerint határoz. — Szarvas község részéről Józsa M. ellen indítandó bűnvádi eljárás foglalkoztatta ezután a kisgyülést, mert a látszat szerint Józsa Mihály városi főkertész nem számolt el a gondjaira bízott pénzzel. A kisgyülés visszaadta a határozatot a községnek, a község tudnillik magánvádasnak minősítette a bűncselekményt, a kisgyülésnek az a határozata, hogy ez hivatali ügy, a szarvasi íokeríész ügye tehát átkerül a gyulai ügyészségre, miután Szarvas k özség ily nemben fog határozni. Ennél a kérdésnél Bohus János (Békéscsaba) gyulai kérdéssel is foglalkozott. Bohus János csabai ny. MÁV főkertész: — Habár a belügyminiszter eltiltotta, Gyulaváros kertészete szabadon foglalkozik virágárusítással. Aki a piacon, mint elárusitó szerepel, a városkertészetben mint napszámos volt alkalmazva és az árut mint. felesleget megvette a várostól és ilyen módon árulta a város készletét. Ez alkalom módot ad arra, hogy a fölösleget értékesítsék. A város szükséglete természetesen fedezve van. A város kertészete,hogy áruitat, hisz az áruk máj.jun.-ban kerülnek városi szükségletek alá, azonban hogy ez fölösleges-e, az csak akkor határozható meg és nem pedig két hónappal előtte. Miképpen lehetséges az, hogy a városi kertészet kinn áruitat a piacon, amikor az el van tiltva? Az árusítót megkérdezte Takács Andrásné fncze-utcai lakost, hogy honnan árul, mire azt a feleletet kapta, hogy a város kertészetéből. Szíveskedjenek utánanézni, hogy miképpen lehetséges, hogy a város kertészete kinn áruitat a piacon. Vitéz Márki alispán : Tudomásul veszem. A kisgyülés tudomásul vette még, hogy Két egyházán egészségház létesül. Az ülés 11 óra után ért véget. Széli belügyminiszter nyilatkozata {A „ Békés'" tudósitójától.) A belügyminisztérium tisztviselői kara hétfőn délben mutatkozott be Széli József belügyminiszternek. A minisztériumi tisztviselők a diszteremben gyülekeztek. A szokásos üdvözlés elmaradt, az uj belügyminiszter a tisztviselői karhoz intézett beszédében körvonalazta az irányelveket, melyek őt működésében vezetni fogják. Mint belügyminiszter legelső feladatának minden körülmények között a közrendnek nem ugyan erőszakkal, de a legerősebb kézzel való fenntartását tartja. A principi obstat elvet tartja szem előtt. A szavazás titkosságának bevezetésére irányuló törvényjavaslatot illetőleg, melynek elkészítése a belügyminiszter feladata, kizárólag a nemzet nagy érdekei irányadók. A közigazgatás jóságára nemcsak azért kíván súlyt helyezni, mert az ország erkölcsi, szellemi, fizikai és gazdasági súlyát gyarapíthatja, hanem mert ez vezeti a népet megértő megbecsülésre. A takarékosság, a racionalizálás, a visszaélések megelőzése és a városok számvevőségeinek és pénztárának államosítása a célja és foglalkozni kíván a községek közigazgatásának részbeni reformjával is. Az alkotmány, a közigazgatás,' csupán keretek, a megbecsülést az ország lakossága adja. Meleg szavakkal fordult végül a tisztviselői kar és munkatársai felé és tőlük azt a bizalmat kérte, amellyel ő jött közéjük. A gjulfsS fe dir fills is öntösélelepet létesít; (A v Békés“ munkatársától.) A kórháznak a deritőtelep mellett levő gazdaságán a város öntözőtelepet létesít. Így 6—7 holdas I gazdaságban a kórház is öntöző gazdálkodást I folytat ezentúl. Egyébként sokkal nagyobb szabású ön- j töző müvet fejeztetett be a multhéten a város i saját galbácskerti telepén. Negyvenöt katasztrális holdon folytat ezúttal a város öntözőgazdálkodást. Már eddig is szép sikereket ért el a város ezen a téren és amint már megírtuk volt, meglehetős mértékben enyhíti a környék la- kossainak munkanélküliségét. Gyula elkészítette a módosított légoltalmi szabályrendeletet (A „Békés“ munkatársától.) A mai ember megtanult egy fogalmat, amelyet a „boldog békeidők“ polgárai nem ismertek. Legfeljebb fantasztikus regények alapján volt némi elgondolásuk arról, hogy az elgondolhatatlanul messze jövőben még talán a levegőből is pusztítani fogja testvéreit a teremtés koronája. Ez a fogalom a légoltalom. A valószinütlenül mesz- szinek gondolt jövő sajnos — döbbenetesen hamar hátborzongató valósággá vált. Ma már percek alatt „elgázositanak“ egész vidékeket, városokat, hatalmas robbanó bombák süvölte- nak alá, apró gyujtóbombák tízezrei záporoznak le a repülőgépekről és teszik az apokalip szis rémképeit is felülmúló lángtengerré, romhalmazzá a leghatalmasabb városokat. Éz ma már mind realitás. Ezzel számolni kell, ez ellen védekezni kell. Erre be kell rendezkedni az egyesnek és a köznek. A városoknak is intézményesen elő kell készülni a háború esetén könnyen bekövetkezhető légi támadásokra. Gyula városa most készítette el módosított légoltalmi szabályrendeletét, melynek alapján fog majd városunk lakossága a felülről jöhető veszedelem ellen védekezni. Az elhárítás, az u. n. aktiv légvédelem, a katonai csapatok dolga, a veszély hatásának legkisebb mértékre való leszállítása, a passzív légvédelem, a lakosságra tartozik. Ide vágó szabályokat és utasításokat tartalmaz a városi szabályrendelet, melyet most illetékes helyre felterjesztenek.
