Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-05 / 52. szám
LXiX. évfolyam 53, szám D'C'V'C'C DJli\r/o Gyula, 1937. március 6 szombat S<terkesziőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap | Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő; | 1.50, vidéken 1.80 pengő DÖBAY FERENC f j Egyes szám ára 8 fillér Hatalmi sztrájk A sajnálatos pécsi eseményekkel, a hosz- szan húzódó bányászsztrájkkal kapcsolatban a magyar közvélemény az első pillanattól kezdve megértéssel kisérte a munkásságnak azt a törekvését, amellyel az idegen vállalattól megélhetésnek javítását akarta kivívni. A józan és nyugodt magyar közvélemény méltányosnak találta a pécsi bányászoknak azt a kívánságát, hogy a vállalat szüntesse be a nyolc* százalékos bérlevonást, amellyel már évek óta csökkentette a csekély jövedelmüket. Általános megnyugvás fogadta a földalatti éhség- sztrájk megszűnését, örömmel vette tudomásul mindenki, hogy a bányaigazgatóság az iparügyi miniszter határozott és gyors közbelépésére késznek nyilatkozott a bérlevonások megszüntetésére, annál inkább keltett tehát kínos, de érthető feltűnést az újabb hir, amely a pécsvidéki bányászok általános sztrájkjáról szól. A pécsi bányászsztrájk ügye a minapi parlamenti tárgyalás után tisztán áll a közvélemény előtt. Ez a sztrájk már kiindulásban sem volt csupán bérmozgalom Ez a munkabeszüntetés hatalmi sztrájkká, kezd alakulni, amelyet természetszerűleg helytelenít minden tárgyilagos ember. Bornemisza Géza parlamenti felszólalásban, amikor vázolta e mozgalom előzményeit, pár markáns mondatban jellemezte ezt az egész sztrájkot. Az újabb sztrájk — mondotta — nem más, mint egyszerű hatalmi fenyegetés a szociálddemokrata párt részéről. Ha a párt szociális és méltánylandó szempontokra való hivatkozással jött volna, meg lehete’t volna indítani a tárgyalásokat, de sztrájkolni azért, mert az elbocsátottak között szakszervezeti tagok is vannak, nem lehet. A helyzet az, hogy a DGT pécsi bányáiban éppen a kormány közbelépésére általános szociális szempontokból 500 fővel nagyobb létszámú munkássereget alkalmaz, mint ame- nyire a termeléshez szüksége lenne, A sztrájk után most ezt a létszámot akarta csökkenteni körülbelül 2ö százalékkal. Az igazgatóság közölte ezt az elhatározást a szociáldemokrata párt vezetőségével, amely miután a munkáselbocsátás a munkában alkalmazottak, a megmaradtak részére több kereseti alkalmat jelent, tudomásul vette azt, csak azt követelte, hogy az elbocsátottak között ne legyenek szakszervezeti tagok Ezek tények s ezeknek a tényeknek az ismeretében a magyar közvélemény csak helyeslőleg veheti tudomásul a kormányzatnak azt az álláspontját, hogy egy ilyen hatalmi sztrájkot nem támogat. A kormány a pécsi bányamunkások mozgalmában szociális szellemmel telitett programjához híven mindaddig a gyengébb fél, a munkásság mellett állott, amig jogos igények kielégítéséről volt szó. A kormánynak ez a magatartása összhangban van szociális munkáspolitikájával, mely elrendelte a nyolcórás munkanapot, a legkisebb munkabérek rendszerének bevezetését, a családi bérrendszer alkalmazásának előkészítésén dolgozik, szabályozni készül a mukaközvetitést, foglalkozik a fizetéses szabadság rendszeresítésével és be akarja vezetni a békéltetési eljárást. A kormány komoly cselekedetekkel törekszik tehát a szociális védelemre rászoruló gyengébb társadalmi rétegek védelmére, sorsának megjavítására És a kormány, amelynek szociálpolitikáját ilyen komoly jelentőséges és eredményes rendeletek, reformok, alkotások jelzik, valóban nem tehet mást, minthogy nem vesz tudomást a hatalmi sztrájkról s a sztrájkban álló pécsi bányászok kívánságai mellé csak addig a pontig áll, ameddig ezek a kívánságok minden politikai tekintet mellőzésével kizárólag szociális természetűek. A főispán ém az alispán a helyszínen tartanak vizsgálatot a békésszentamlrási kubikosok panaszai tárgyában (A „Békés“ munkatálsától.) A békés- vezetője és még több mérnökszakértő. Dr. szentandrási duzzasztó építési munkálatainál Ugrin László főszolgabíró, Ritter Sándor mü- alkalmazott földmunkások panaszainak ki- szaki főtanácsos és Csomós János földmunkás, vizsgálására Békésvármegye főispánja és alis- a gyulai Földmunkások Szövetkezetének el- pánja vezetésével egy szakértő bizottság szállt nőké, aki maga is kubikos-munkás. A bizott- ki pénteken délelőtt tizenegy óra után autón ság a helyszínen fogja felülvizsgálni a mun- a helyszínre. Tagjai: Lamp! Hugó, a földmi- kások panaszát és előreláthatólag csak a késő velésügyi minisztérium vízügyi osztályának a délutáni órákban fognak visszatérni. A munkabérek és a bankok földüzleteinek kérdését tárgyalták a felszólalók a vármegyei mezőgazdasági bizottsági ülésen (A Békés1' munkatársától.) Békésvármegye mezőgazdasági bizottsága pénteken délelőtt kilenc órakor tartotta meg népes ülését Gyulán, a vármegyeház kistermében, Kovács Pál, békéscsabai malomtulajdonos elnöklete mellett. A tárgysorozat első pontja a búza, állat és baromfi exportengedélyek ügye volt. Elnök felteszi a kérdést: az exportengedélyeket fele-fele arányban kérjék e a kereskedőkkel az export-intézettől, vagy pedig teljesen maguk részére, mint termelők részére kívánják megszerezni ? Többek hozzászólása után az a vélemény alakult ki, hogy a termelőknek kell megkapniok közvetlenül az állatra, baromfira és gabt nanemiiekre az exportengedélyt i a mezőgazdasági kamara, vagy a vármegyei gazdasági felügyelőség közvetítésével, mert igy Pesten az exportengegéllyel házalás folyik, aki ma exportengedélyhez akar jutni, annak a pesti kávéházban 2—4 pengőt kell leadnia a közvetítő sikereknek q-ként. Leszögezik, hogy ez az üzérkedés jogtalan. Ez a haszon a dolgozó embereket illetné meg, nem pedig a dologta- lan siberhadat. A helyzet ma az, hogy a gazdák teljesen ki vannak kapcsolva az értékesítés hasznából és jogtalan haszonszerzés folyik a kisgazda véres verejtékkel termelt gabonanemüi- vel, álatjával, baromfiával és tojásával. Elnök maga is megjegyzi, hogy óriási ma a búzaexportnál a disparitás. A svájci búzaexport szerint a búzának ab állomás q-ént húsz pengőnek kellene lennie és ezzel szemben ma már alig éri el a tizenhét pengőt. Határozatilag mondották ki, hogy a bizottság az Exportintézetet oly értelemben keresse meg, miszerint a gazdák a mezőgazdaság által termelt összes áruknál ragaszkodnak ahhoz, hogy az exportengedélyeket csak a termelők kaphassák meg. A mezőgazdasági munkásság tavaszi munkával való ellátása ügyében hozandó javaslat körül igen élénk vita kerekedett. Az egyes, felszólalók szerint a földmunkásság egész Békés vármegyében igen rossz anyagi viszonyok között van. Kereseti lehetősége nagyon csekély és, ha meg is fog indulni a tavasszal a mezőgazdasági munka, az nem fog a földmunkások részére megélhetést nyújtani, mert még az iparosok közül is igen sokan beállanak a mezőgazdasági munkába. Itt gyökeres változásra volna szükség, ezt pedig a legkisebb munkabérek megállapításában látják és pedig nemcsak a mezőgazdasági munkálatoknál, hanem a földmunkásoknál is és pedig azonnal. Igaz ugyan, hogy Békésvármegye főispánja, tőle telhetőleg gondoskodott arról, hogy az ínséges munkások keresethez jussanak. Állandóan arra törekedik, hogy közmunkák és szikestalajtavitási munkalehetőségek szerzése által. Ezért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Békésvármegye főispánjának és kérték, hogy továbbra is tegye lehetővé hathatós támogatásával a nincstelenek munkához juttatását. Megállapították azt, hogy a tavaszi mező- gazdasági munkák megindulásakor sem lesz a gazdaosztály abban a helyzetben, hogy a mezőgazdasági munkákra jelentkezők óriási számát eltudja helyezni Maradni fog egy nagy munkás felesleg, melynek elhelyezéséről gondoskodni kell, közmunkák megindításával és a háziipar fokozásával. Egyesek szerint a hiba a kartelekbe tömörült nemzetközi nagy tőkében van, amely a gazdát, uradalmat és munkást kiuzsorázza. Elnök indítványára elhatározták, hogy a munkabér rendezése iránt a lépéseket haladéktalanul megteszik és mezőgazdasági munkák közvetítésére a mezőgazdasági kamarát megkeresik. Kérni fogják a kormánytól az Alföldi nincstelenek részére közmunkák megindítását. Ezután a Gróf Festetich-féle szentetor- nvai birtok ügye került a plémum elé: Itt a helyzet az, hogy a birtok egy részét a Wolfinger család, más részt a Magyar- Olaszbank vette meg. Dacára, hogy Békésvármegye vétót emelt a szerződés jóváhagyása iránt, azt a minisztérium jóváhagyta, kötelezte azonban az Olasz-Magyar bankot, hogy 1937. év végéig azt parcellázza. Itt nagyon szenvedélyes felszólalások hangzottak el, mert a bank a holdanként négyszázpengőért vett földet, hétszáz pengős áron akarja eladni Hangsúlyozták, hogy a magyar föld nem áru cikk, az nem lehet egy bank kizárólagos „rebahja*. Elnök felszólalása után határozatilag kimondották, hogy az elnökség az alispánt kéri fel, hogy a kormánynál járjanak közbe, a bank közvetítői hasznának a minimumra szorit.asa iránt és már előre is tiltakoznak a dobozi uradalomban eladásra kerülő földek részvénytársaságok, vagy bankok kezébe jutása ellen. Ézután elhatározták, hogy az idei Mező- gazdasági Kiállításra tiz szegénysorsuknak ingyenes jegyet fognak adni Az ülés féltizenkettőkor véget ért. Várható időjárás a következő huszonnégy Órára: méz sékelt szél, főkép nyugaton és északon eső, havaseső, a hegyeken hó. A hőmérséklet az ország keleti felében nem változik, nyugaton az éjszaka enyhébb lesz, a nappali hőmé/séklet azonban csökken
