Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-05 / 52. szám
2 BÉKÉS 1937 március 6 Az OTI gyulai kerületi pénztára jelentős működést fejt ki a köz javára { A „B^kés“ munkatársától.) Megemlékeztünk arról, hogy az OTI gyulai kerületi pénztára választmányi ülést tartott. Az ott elhangzottak kapcsán ez alkalommal röviden közölni fogunk egyes számadatokat, melyek a pénztár szolgáltatásait ismertetik. A gyulai kerületi pénztárnak tizenhárom- ezer tagja van, hozzájárul ehhez a békéscsabai kirendeltség hatezer tagja. Az 1936. év folyamán a gyulai pénztár kifizetett 96,705 pengő táppénzt, a csabai kirendeltség 50.042 pengőt. Ha minden pénztári tagot figyelembe veszünk Gyulán fejenkint hét pengő negyvenegy fillér táppénz esne, mig Békéscsabán nyolc pengő harminc- három. Gyulán azonban a fent megjelölt ösz- szeget kétezerhatszáznyolcvanhét személy kapta s igy egy személyre átlagban harminchat pengő esik. Békéscsabára vonatkozóan nem sikerült meg tudni, hány személy részesült táppénzben. Szülési segély címén harmincháromezer- harminchat pengőt fizetett ki a kerületi pénztár, kétszázhetvenhárom személy részére. Ugyanezen a címen Békéscsabán 28.138 pengőt utaltak ki, a segélyezettek száma itt sem áll rendelkezésünkre. A gyulai pénztár 1795 személyt utalt be hórbázi ápolásra, akiket 22.663 ápolási napon át kezeltek; másik szolgáltatására az 0. T. I -nak, amelyről sok szó esik pro és contra : az öregségi biztosításról, valamint a rokkantsági és árva és özvegyi ellátásról ismertetünk egy néhány adatot, amelyek azonban csak országos viszonylatban állnak rendelkezésünkre. Az öregségi biztosítás egészen új ága a társadalombiztosításnak. Hatásai jó néhány év múlva fognak teljesen kibontakozni. A fejlődést egyébként érdekesen szemléltetik alábbiak: 1931.-ben öregségi ellátásban részesült egy személy, 1932.-ben 25személy, 1933.-ban 749, 1934.-ben 127 í, 19 55.-ben 1989, 1936.-ban 3382 személy. Ez a szám évről-évre nő. 1936. év végéi 4372 személy kapott rokkantellátást 1,409. 885 pengő ősz- szegben. 593 gyermek részére 6748 P. pótlékot fizettek ki az országban. 515 özvegy özvegyi járuléka 81,155 pengőt tett ki, 910 félárva 49340 pengőt, 47 teljes árva pedig 33512 árvajára- 1 dékot kapott 1936.-ban. Az összes járadékosok száma 1936. év végén 7412, akik részére 1,631.061 P. járadékot folyósított az O. T. I. Mindezekhez talán még azt említjük meg hogy a gyulai pénztár oroosai 38.209 esetben adtak orvosi segélyt, munkaképes állapotban levő betegeknek. Kitűnik fentiekből, hogy a pénztárt a tagok erősen igénybe veszik. A sokat emlegetett adminisztráció költség a pénztári bevételének tiz százalékán jóval alatta marad, ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy az 0. T. I. tisztviselők és alkalmazottak reggeltől késő estig dolgoznak, amint ezt a pénztárépületet kivilágított ablaksorai igazolják Ez viszont egyáltalában nemideális, sőt nem is kívánatos eljárás az O.T.Í. alkalmazottakkal szemben. Meg kell találni a módját annak, hogy egyrészt a 0. T, 1. ellenes panaszok alapjukat veszítsék, másrészt pedig, hogy az intézel alkalmazottait se kelljen egészségük és munkaképességük rovására tulíog- lalkoztatai. A „Népszava“ meghamisította Oláh György vásárhelyi b eszédét, melyről a „Békés“ beszámolt egy személyre tehát átlagban tizenöt egész négytized ápolási nap jutott. Békéscsabán kilencszázkilencvennégy pénztári beteg részesült tizenhatezerháromszázhetven- nyolc ápolási napon át kórházi ápolásban, személyenként itt tizenöt egész háromtized ápolási nap jut. Szanatóriumba, illeive gyógyfürdőbe Gyulán százhuszonkéí személyt, Békéscsabán hatvan személyt utaltak. Temetési segély címén hetven személy után 5906 pengőt fizetett ki a gyulai pénztár, a csabai adatokat nem ismerjük. Gyógyászati ellátás címén 43.010 pengőt fizettek ki Gyulán, Békéscsabán 22.985 pengőt. A pénztári orvosok évi fizetése Gyulán és a körzetben 49.226 pengő, Békéscsabán 33.730 pengő. Egy beteg orvosi kezelése tehát a gyulai pénztár területén három pengő 78 fillérbe került. Békéscsabán öt pengő 62 fillérbe. Egyéb segélyekre a gyulai kerületi pénztár 12.000 pengőt fordított, a békéscsabai kirendeltség 10.226 pengőt. Ezeket a számokat látva meg kell állapítanunk, hogy óriási jelentőségű intézmény az Országos Társadalombiztosító. Amióta a mostani szervezete szerint igazgatják, a szolgáltatások tere meglehetősen szélesedett. Többször hallani panaszt a járulékok súlyos volta miatt, de gondoljuk el, hogy mit jelentene a munkaadóknak, ha a pénztár szolgáltatásait a saját költségükön kellene alkalmazottaiknak nyújtani. Kérdezzék meg a panaszkodók azokat a munkaadókat, akik alkalmazottaikat, bár arra kötelesek lettek volna, elmulasztották a pénztárba bejelenteni, hogy betegség vagy baleset esetén mibe került nekik alkalmazottjuk ápoltatása, gyógykezeltetése. Bizonyára szívesebben fizették volna a járulékokat, mint az utóbbi költségeket. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy nem nagy teher az OTI-járulék, különösen ma, amikor kivált a kisiparos és kiskereskedő a legsivárabb anyagi gondokkal küzd. Meg akarjuk mutatni az érem másik oldalát is. Természetesen az elsők között leszünk, akik ha valami könnyítésre, javításra mód nyílik, arra rámutassunk. Éppen azért szívesen helyt adunk olvasóink ilyen tárgyú, közérdekű, tárgyilagos hozzászólásainak. Célunk, hogy az 0. T. I.-t, ezt a hatalmas szociális intézményi és a közönséget közelebb hozzuk egymáshoz. Végül még röviden rá akarunk térni egy (A „Békés“ munkatársától) A „Békés" beszámolt arról, hogy a hódmezővásárhelyi bajtársak meghívták Oláh Györgyöt, az „Üj Magyarság“ főmunkatársát előadás tartására. Oláh György, a kiváló zsurnaliszta, „Mit tenne Kossuth Lajos, ha ma élne“ címen rendkívül érdekes előadásban világított rá a baloldal azon átlátszó mesterkedésére, hogy a maguk eszméit, amelyek a nemzetet destruálják, úgy, akarják keresztülvinni, hogy felcsapnak a magyar alkotmány védőinek és az idegen tőke ügynökei ebben a játékban Kossuth tiszta egyéniségét is felhasználják. Azt is megirta a „Békés“ munkatársa, aki jelenvolt az előadáson, hogy Oláh György szerint Kossuth láncra verette volna az őszirózsás forradalom vezéreit. A Népszava, a szociáldemokraták lapja, foglalkozik Oláh György előadásával. Ügy látszik, a nemzetközi orgánum magyon találva érezte magát Oláh György ama kijelentésétől, hogy az őszirózsás forradalom vezéreit a negyvennyolcas szabadságharc vezére láncraverette volna A „Népszava“ azonban meghamisította a (A „Békés“ munkatársától.) Gyula megyei város polgármestere megkereste a Gyula és Vidéke Ipartestületét, hogy a textilipari munkások és alkalmazottak ügyében kiadott Iparügyi miniszteri rendelet értelmében, a gyulai textilipari munkások munkaidejének szabályozása tárgyában javaslatot terjesszen elő. Gyula és Vidéke Ipartestülete a megkeresés értelmében az illetékes tényezők bevonásával a munkaidőszabályozás tárgyában az (A „Békés“ munkatársátólJ Palkó Imre, gyulavári lakos, volt kereskedő feleségével az egyik este vacsora után eltávozott hazulról, hogy a szomszédságban egy kissé elbeszélgessenek. Amikor hazulról elmentek, a kaput kulcscsal bezárták. Nyolc óra tájban visszatértek, de ekkor már a kaput nagy meglepetésükre belülről elreteszelve találták. Rosszat sejtve a kerítésen át ment be Palkó Imre és áz ajtón bebocsájtotta feleségét is. A lakásban nem volt senki, ellenben a szekrényből hatszáz I „Békés“ cikkét, látta, hogy Oláh György szidja a vörös forradalom „hőseit" s ezen a tényen a maga módján annyira felháborodott, hogy el sem olvasta a „Békés“ bevezető szavait. Az alkotmányvédő demokrata cikkiró, I aki bizonyára „magyar ember“, Oláh Györgyöt egyszerűen áthelyezte Hódmezővásárhelyről Gyulára. A „Népszava“ szerint tehát Oláh György Gyulán tartott előadást és mi, akik újságírói óvatossággal figyelünk hírforrásainkra, a biztonság kedvéért megkérdeztük a gyulai bajtársi egyesületet, vájjon Oláh György, az „Üj Magyarság“ főmunkatársa járt-e Gyulán és ha igen, miért tartották meg ily titokban az előadást. Természetesen a bajtársak nem tudtak arról, hogy Oláh György Gyulán járt volna, igy kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a „Népszava“, miként azt a vidéki alkotmányvédő lapocskák, a magyar jobboldalt gyalázó orgánumok teszik, a cél érdekében ferdített. Még csak annyit: igy néz ki közelebbről az „idegen eszmék importja“. Ezt nem szein- rehányásképen mondjuk, mert azon leszünk, hogy Oláh György minél előbb előadást tartson Gyulán. * előzetes megbeszéléseket megkezdte. A tárgyalások és megbeszélések során kiatakult helyzet szerint az Ipartestület, a textilipari munkások munkaidejének szabályozása tárgyában javaslatot készit és azt rövidesen az illetékes hatóságok elé terjeszti. Remény van arra, hogy a tavaszra meg fog oldódni a textilipari munkások, régóta vajúdó, munkaidejének szabályozása és ezzel meghúzzák a lélekharangot a textiliparban alkalmazott embertelen „Bedó“-rendszer felett. pengő készpénze és mintegy háromszáz pengő értékű ruhanemű hiányzott. A tettes, vagy a tettesek a helyi viszonyokkal ismerős egyének lehettek, akik tudták, hogy a lakásban nincs senki és azt is tudták, hogy Palkóéknak készpénzük van otthon és azt hol tartják. A lakásba behatoltak hirtelen összeszedték zsákmányukat és a kert felé a kerítésen át távoztak. Arra is gondoltak, hogy hirtelen meglepetés ne érje őket, azért reteszelték el az utcaajtót. A csendőrség megindította a nyomozást. Hamarosan szabályozzák a gyulai textilmunkások munkaidejét Gyulaváriban kifosztottak egy volt kereskedőt
