Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-02 / 49. szám
LXIX. évfolyam 49. szám Gyula, 1937, március 2 kedd BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Nemzeti és keresztény eszméket hirdettek vasárnap Gyulán a nemzeti szocialista gyűlés szónokai (.4 „ Békés“ munkatái sától.) Tavaszi verőfény és éltető meleg öntötte el vasárnap délután a Göndöcs Népkertet. A pavilion nagytermében tartották meg délután három órakor a gyulai Nemzeti Szociállisták naggyülésíiket. Három órára már teljesen megtöltötte az érérdeklődő közönség a nagy termet. Több, mint ezer ember szorongott bent és künn is sokan áltak olyanok, akik már nem jutottak be. Ilyen népes naggyülés már rég nem volt Gyulán. Feketédet a tömeg. Bent szorongásig megtelt teremben néma csend és fegyelem. Hivatalnokok, kereskedők, iparosok, gazdák, földmunkások és nincstelenek: magyar testvérek. Még lelkészt is láttunk a tömött sorokban. Nők is voltak. A gyűlést pontban három órakor nyitotta meg dr. Fóris Gyuia, a Nemzeti Szociálista Párt ügyésze, gyulai ügyvéd. Felszólítására az ezernyi közönség felállva mondotta el a nemzeti hiszekegyet. Ezután kérte a közönséget, hogy rendben és fegyelmezetten hallgassák meg a gyűlésen szereplő nemzeti szociálista testvéreket, ismerteti szépen felépített, színes beszédben a fasoizmus és a hitlerizmus történetét Rámutatott a nemzeti öntudat ujjáébre- désére Olasz-, Német-, és Spanyolországban valamint Portugáliában és Belgiumban is. Ezekben az országokban a nemzeti öntudat ébredésével párhuzamos volt a jólét és a fejlődés, inig a gazdag, a hadikárpátlásokból megadva hozott demokrata Franciaországban recseg, ropog az államszerkezet, mert a kapitalista Franciaország odadobta az államgépezet gyeplőjét a hiísorsos szociáldemokraták, a kapitalisták előőrsei le- paktáltak a nem keresztény eredetű bolsevikiekkel, a szovjettel. A kapilatista Csehország a szovjet előőrsévé lett. Erről fenyegeti a veszedelem a keresztény Magyarországot. A nemzeti szociálisták, —mondja dr. Fóris,— elsősorban magyarok Tagadják a nemzetköziséget és nem állnak idegen zsoldbaD, mint azt a liberális sajtó allitja. Osztálypolitikát sem folytatunk. A nemzeti szocilisták politikája minden osztályt magában- foglaló egyetemes és csak magyar. A tagságnak előfeltétele, hogy szivvel-lélekkel magyar és keresztény legyen. Kéri a hallgató közönséget, hogy hallgassák meg szeretettel a Gyulára érkezett magyar testvéreket. Bejelentette, hogy a vezér nem jöhetett, mert már Miskolcon is beteg volt és most 38 fokos lázzal fekszik. Ezután N. Schultz József, inezőberényi lakos beszélt arról, hogy van-e szükség a Nemzeti Szocializmusra Magyarországon. Felteszi a kérdést: kinek volt érdekében a világháború, s mikor győztesen állunk idegen földeken, kinek volt érdekében a belső front felgöngyölítése: a forradalom ? Kinek volt érdeke a kommunizmus, utána Trianon? Az infláció, a látszatjólét, amikor a gazdák százezreit beiecsaio- gatták a traktorokba, műtrágyába, ban- . kokba, s mikor mindez megvolt, összerántották a hurkot a szegény keresztény magyar nyaka körül a kapitalisták vezérei, akik igen messze- esnek a keresztény magyaroktól. Kik a haszonélvezői ennek a mai nyomorúságnak? Mindenek ezek, csak nem magyarok. A magyar dolgozott, termelt, kinlódott és koldusbotra jutott. Ugyanakkor nemzetközileg megszervezték a tőkét, mely egy hatalmas szivattyú módjára kiszivattyúzta a cemzet életerejét. A kapitalista Népszövetség nem átallotta nemcsak meghívni, hanem még az erkölcsi székbe ültetni, azt a Litvinovot, aki külsőben a kapitalizmus engesztelhetetlen ellensége, belsőleg azonban a fajiság révén szoros hozzátartozója a kapitalista rendszernek. Ma a kapitalizmus mindenütt a szociáldemokráciával karöltve szálláscsinalója a szovjetnek mindenütt, ahol a nemzeti érzés gátat nem vet a faji egyeduralomra irányuló törekvéseknek. A helyzet az, hogy a dolgozó magyart, tótot és svábot fokozatosan tönkre teszik. a még megmaradt keresztény nemzeti és magyar vagyon las anként átcsúszik a baloldalra. A még megmaradt magyar nemzeti öntudatot igyekeznek deslru- álni sajátosságaikkal, a színházakkal, a mozikkal és a jazz lélekrontó eszközeivel. A jazz igen messze esik az igazi magyar és nemzeti lélektől. Szerinte ebből a káoszból csak egy kiút van : diktatúra, magyar, nemzeti és keresztény alapop. Ha hamarosan le nem rázzuk magunkról a liberális nagytőke képviselőit és szociáldomokrata pártot, akkor lassan a Szovjet rabszolgáivá leszünk. Első és legfontosabb az, hogy a magyar dolgozók tömegében feleb redjen a fajiság öniudata és csak keresztény iparost, kereskedőt, orvost, ügyvédet, mérnökököt támogassunk. Minden tettünket a keresztény magyar fajtánk iránti olthatatlan szeretet vezesse. Kívánja a titkos választójogot. Beszédét élénken megéljenezték és hosz- szasan megtapsolták. Dr. Diicső Jánosné beszélt ezután a család mai helyzetéről és ennek okairól. A keresztény magyar család helyzetét találóan jellemezte két vonat érkezéssel. Pesten történt. Kint volt a keleti pályaudvaron. A hangszóró jelezte az Olaszországi különvonat luxus-utazóinak megérkezését. Odament, megnézte. Tipikus arcok szállnak ki belőle. Magyar típust nem látott közöttük. Szerinte azok a jó olasz fasiszták nagyon csodálkozhattak odakünn Rómában, Millánóban és Velencében és mondhatták egymás között: „Istenem, de megváltoztak húsz év alatt azok a szegény magyarok. Akiket most itt mágunk között látunk járni, más arccal és jelleggel birnak. mint a háborús évek hős magyar harcosai akikkel a Qoberdón, a Piavénái és a Hét község fensikján találkoztunk. Amikor ezen gondolkoztunk, hirtelen belesüvöltölt gondolatmenetembe a hangszóró erős hangja : jön a gyermekvonat Hollandiából. > Sápadt, rosszul táplált anyák, férjek, rongyosok várjak a vonatot, de vérben magyarok, keresztények mind egy szálig. s reszketve várják a sápadtan elcsenevészedve Hollandiába küldött magyar gyermeket. A magyar nemzeti keresztény családot a robot, a munka, a nyomor jellemzi. Ezzel szemben áll a túloldal jóléte. Azután megyek a villamoson, síelők jönnek haza, akiknek arcukat egészséges pirosra csípte az üde levegő — Nem árják. — Mellettük szomorúan, sápadtan, éhesen vonulnak a magyar munkások. A beszédet megkönnyezték a hallgatóság soraiban levő magyar anyák és hosszasan tapsolva éljenezték. Dücsőné nagy sikert aratott. Szekeíy asszony, ragyogóan fehér fogsorral és gyönyörű bársonyos hanggal szug- gesztiv erővel beszélt, átérezte a magyar anyák szomorú sorsát. Dr. Oláh Ernő, mezőberényi orvos ismertette ezután a Nemzeti Szocializmus erkölcstanát. Szerinte a Nemzeti Szocializmus az idealista világnézetet vallja. Az alkotó munka becsületét kell megvédeni. A dolgozó millióké legyen a jövedelem legnagyobb részé. Tiltakozik az álláshalmozás ellen. A keresztény világszemlélettől áthatott, vallásos erkölcsi alapokon nyugvó családi élet kell, de tiltakozik a ma magyarnak nevezett destruáló idegen sajtó és faji kultúra ellen. Nem látszat-, hanem gyakorlati kereszténységet követel. Beszédét nagy figyelemmel hallgatták és megéljenezték. Svaszta Gyula, debreceni lakos beszélt ezután. Beszédét izzó magyar hazafiasság fütötte át. Figyelmeztette a magyar munkásságot, hogy a magyar munkás ne üljön fel a bolse vizmus előőrseinek, a szociáldemokratáknak, mert azok a szegény munkások pénzén hiznak kövérré, A magyar munkást nekiküldik a magyar testvérnek, ők pedig lepakiálnak a kapitalista hitsorsos vezérigazgató urakkal. Magyarország a magyaroké Minden dolgozó magyar munkásnak biztosítani kell a munka gyümölcsét. Szocializálni kell a tőkét. A magyar munkásoknak ott kell hagyniok a kapitalista bérenceket s össze kell fogniok a keresztény nemzeti szocialistákkal. A következőkben azt az észrevételt tette a független kisgazda pártra, amely büszkén „függetlenének nevezi magát, hogy a függetlenség csak a nagybankok igazgatói szobájáig tart, ott aztán kikerülnek a szájból a pipák és meghajolnak alázatosan a büszke derekak, esdekelnek egy kis váltóhosszabbitás után, a kilencvenszázalékban nem magyar testvérnél. Ez a függetlenség a kisgazdáknál. Beszédét szűnni nem akaró taps követte. Dr. Foris Gyula ügyvéd zárószavai után felállott az ezernyi tömeg és ezernyi ajakról szált az ima az egek Ura felé: „Isten áld meg a magyart“. Elutasította a közigazgatási bíróság a szentesi petíciót (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Pallavicini György örgróf hívei petícióval támadták meg a szentesi választást. A közigazgatási bíróság Bathos-tanácsa bizonyítást rendelt el és a folytatólagos tárgyalások után szombaton hirdetett Ítéletet. A bíróság a panaszt elutasította és kötelezte a panaszosokat 6000 pengő eljárási költség megfizetésére. Az Ítélet érdekes indokolása kimondja, hogy a panaszosok által kihallgatásra beterjesztett 1695 tan« közül csak 791 tanúnak aláírására vonatkozólag sikerült bebizonyítani az érvényességet. így tehát az ajánláshoz szükséges legalább 1000 érvényes ajánlás nem volt meg.
