Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-23 / 290. szám

4 BÉKÉS 1937 december 23 NAGY KARÁCSONYI VÁ SÁR STÜHMER ÁRUKBAN 1357—3-3vkcs HIIILIIlil A mélységből Az élet néha igen sötét színeket kever ssze palettáján. Az ember megdöbben a min- en képzeletet felülmúló nyomor láttán. Eny /omszédos faluban kis kunyhócskában élde- élt egy öreg, sőt nagyon öreg házaspár. Az pó 85 év körül taposta az életösvényt, az nyóka is közelebb volt már a nyolcvanhoz, int a hetvenhez. Gyermekeik szerte a világ­án, nem igen látogatták őket és akkor is íkább csak azért, hogy elvigyék, amivel az egek segíteni tudták őket. Lassan az öregek •i kikoptak mindenből. Hiszen gyöngék vol- k arra, hogy kezük munkájából ölhettek olna meg. Munkabíró korában az öreg kér­dsz volt és mig bírták, kis virágos kertjük ■rmesót árusitgatták. Azt is csak inkább se­jteni akarásból vették meg tőlük az embe- k. Még az anyóka csak bírta valahogy a kij háztartás gondját: eljárt ide-oda és itt is, t is kapott valamit és csak kikerült a min- nnapi. Az öreg bácsi egyre gyöngült, már :n m tudott jóformán fel se kelni az ágyból és .ak az anyó szeretetteljes gondoskodása tar < itta még benne az életet. Régen nem láttam az öregeket és ked óén délután elhatároztam, hogy meglátogatom -cet. Kinyitom a kis kunyhó ajtaját. Rettene os rossz levegő és füst fogad. Szétnézek a ;■ >mályos helyiségben : nincs benne csak egy rgy, abban fekszik ziháló lihegéssel és nyc­- örögve az öreg kertész bácsi. Éppen elaludt. Amint megszokta a szemem a félhomályt, a rokban a földön egy koporsóban halva fek­- ik az öreg kertész néni. Körülöttük egy lé- k sincs. A halott arcán az örök béke nyu­... alma ül. A szegény öregember inkább íát- • zik halottnak, mint az elköltözött. Amint megdöbbenve tekintgetek egyikről a másikra, : z öreg felneszez és síró nyöszörgéssel kérdi, ogy ki van itt. Majd elmondja nehezen ejtve szót, hogy holnap temetik „anyust* és most un tudja, mi lesz vele. Gyermekei itt vol- t ik, de csak éppen hogy elvitték, amit vihet- t k s most magára maradt a h lottal. Ha a ; emberek meg nem szánnák, már ő is együtt nne anyusával. Borzalmas volt ekkora nyomor latása. Zola képzelete is gyönge sokszor az élet való- ígaival szemben. A hatóság bizonyára gond- aiba veszi a magával tehetetlen öreget, aki gy munkás élet alkonyán jutott ilyen rette­netes karácsonyra. Borzalmas kényszer- száműzetések a Szovjetben Oroszországnak finnektől lakott részein ból megkezdték a lakosság üldözését a ta icsköztársasági hatóságok. A szovjethatósá- >k újabban megint körülbelül 3000 személyt Udtek kényszerszámüzetésbe. Legtöbbje a •.ámüzötteknek a Névától északra fekvő köz- - igékből származik. A családapákat kimélet- í ii, erőszakos módon a hírhedt Spalernaja . »gházban, Leningrádban gyűjtik össze, mig a ■ aládokat a — családfőktől elválasztva más ámüzetési helyekre transzportálják. Egy ré- ^ .ükét, akiket még 1934 nyarán száműz k Tserepofetzbe, most tovább küldik Szibé- i felé. , Egy liter e 1 i s m e r t jó minőségű Jánoshalmi asztali ó-bor 36 fill. 1 liter asztali ó-bor I. édeskés 48 fill. 1 liter á-hadar I. édeskés 48 „ [ itj. Sell JözseíT I 9 50 Üzletében Kertész-utca 8 szám alatt. | Gyermek boy-kabátok, dnftifl iskola és (•rtkabátek, leuayel uadrágok nagy.választék- ta YIREs-uél szolid szabott árak, Törekvés uvásárlási helye. 1307 44—* Mit követelnek a kisgazdák ? Irta ; BROGL1 JÓZSEF országgyűlési képviselő Tragikuma ennek a küzdelemnek, hogy nagy vezérei alkotóerejük derekán roppantak össze. Rubinek Gyula, Nagyatádi-Szabó Ist­ván korai elhunytat Gömbös Gyula korai sir baszállása követte. A Gondviselés azonban nem hagyta vezér nélkül ezt a társadalmi osztályt, Darányi Kálmán miniszterelnök, föld­mi velésügyi miniszterben méltó utód halad a megkezdett utón és egyéves miniszterelnök­sége idején egymást követték azok a szociális intézkedések és törvények, amelyek a kis­gazda- és a legszegényebb népréteg helyzeté­nek javításához vezettek. Évszázadok mulasz­tásával állottunk azonban szemben, ezeket a mulasztásokat máról-holnapra behozni tudjuk, hogy lehetetlen, hinnünk keli azonban abban, hogy nem lesz megállás, hogy a magyar po­litika tengelye azután is a magyar agrária és a kisbirtokosság megerősítése marad. A meg­teendő ut még igen hosszú, de tizedrészben sem szabad annyi időt igénybevennie, mint amennyi eme államépitő és államfenntartó munka megindításáig eltelt. A feladatok, különösen pedig a távolabbi feladatok felsorolásával nem óhajtunk ezúttal foglalkozni, rá akarunk azonban mutatni egy­néhány olyan feladat sürgős megoldásának a szükségességére, amelyek mielőbbi megvaló­sítása megszüntetheti azokat az akadályokat, amelyek a kisgazdalársadalom megerősödésé­nek uijában állanak, amelyek orvoslásával beállhat egy olyan nyugalmi és türelmi idő, amelyben a nagy reformok, illetve a jövő fejlődésének munkája, a természetes evolúció törvényei alapján is megteremtheti azt a meg­ingathatatlan alapot, amelyen országunkat újraépíthetjük. A kisgazda munkájának jövedelmezősé­gét senki sem biztosítja, ezidő szerint azt csak a jó Isten tartja a kezében, de számos olyan törvényünk van, amely gondoskodik arról, hogy ha a jó Isten bőséges áldással ajándékozza meg a kisgazda munkáját, ezek a törvények nagyrészben elvegyék azt. És ez még nem is volna olyan nagy baj, hiszen a kisgazda mindig szívesen áldozott a közjó, a Haza oltárán akkor, amikor volt neki mi­ből. Nem nézte azt, hogy az ő terhei arány­ban állanak-e az ország egyéb társadalmi osztálya által viselt terhekkel, nem igen te- kintgetett ki faluja határán túl és ha megtud­ta fizetni közterheit és magának és házané- pének szerény ruházatát, gazdaságának szük­ségleteit be tudta szerezni és elegendő gabo­nája volt a padláson, amely biztosította neki a mindennapi kenyeret, már megelégedett volt és csendes nyugalommal, békességgel nevelte istenféletemben az ő kis családját. A baj mindig ott kezdődik, amikor a jó isten kevesebb áldást ad, amikor a sok-sok éjjelt is nappallá tevő verejtékes, fárasztó munka után alig jut annyi a csűrbe, hogy biztosítva láthatná jövő évi vetőmagját és amikor kimé­regette a párbáreket, nem marad a kenyérre. Neki senki sein biztosit létminimumot, ellen­ben adóját csak úgy meg kell fizetnie, egyéb köztartozásait csak úgy le kell rónia, miptha bőséges termése lett volna. A hivatalnok, a kereskedő, az iparos csak azután a jövedelem után fizeti az adót, amit tényleg élvez, de a földmives, a gazda az, aki ugyanazt az adót fizeti, akár volt termése, akár nem. Vagyis a kisgazda olyan állandó természetű adókat kénytelen fizetni, amelyek semmi összefüggésben nincsennek a jövedelmével. Ilyen adók a földadó, a házadó, borfogyasztási adó, közmunkaváltság, kémény- seprési dij, párbérek a papnak, tanítónak, csősznek, éjjeli őrnek, harangozónak, pászto­roknak, slb. stb. Ezek az adók ugyanolyan nagyok, akár volt jövedelme a kisgazdának, akár nem, akár 30 pengő a búza ára, akár 7 pengő. (Folyt. köv.) A kisebbségek elárulása Romániában cgendőrsortüzzel, veszteg- zárrai, terorral s egy balkáni választás min­den rafinériájával gázolták le újból a ma­gyar kisebbséget. A Magyar Párt óriási erő­feszítésekkel hősi küzdelemben mégis meg­tartotta szavazatainak legalább azt a birtokál­lományát, amelyet hasonló körülmények között szerzett az előző választásokon. A bu­dapesti szociáldemokrata pártsajtó úgy hono­rálja az ottani magyarság csodálatraméltó har­cát, hogy hátbatámadja Erdély vérző magyar­jait. Reakciós szellemű magyar pártról ir és dicséri azt a balkáni, sötét szociáldemokrá­ciát, amely egyrészt szélsőséges kommunista elemekből áll, másrészt ádázul gyűlöli a ma­gyarságot. A numerus valachius segítségével ez a keleti marxizmus, ez a gyűlölködő oláh szociáldemokrácia dobálta ki munkahelyükről a magyar proletárok tízezreit. A Conti-utca mégis a magyar gyilko­sokért zajong s azokat a magyar proletárokat bicskázza hátba, akik — igenis — ott vannak a Magyar Pártban. Olt vannak és tudják, hogy némely pesti „proletár“-lapoknak milyen eszközökkel keli megszolgálni a reakciós, ma­gyarellenes román hatóságoktól kapott kolpor- lazsjogot. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPA PIRÓK szépek, olcsók DOBAYNÁL APRÓHIRDETÉSEK. . Szopós bárányok, kaphatók Csabai ut 6 szám alatt. Oláhréten a Jé- szenszki tanya köze lében a Csete féle já­randó' eladó. Érdeklőd­ni lehet Erdélyi Sándor- ut' 24/b. 1353 2 3vsz Nyolcvanöt gyermeket rnházeít fel az orosházi Református Nőegylet A Református Nőegylet tegnap délután a Református Kör székházának nagy termében karácsonyfa ünnopélyt tartott, amelyen azt egyház és a nőegylet vezetősége és sok ér­deklődő szülő vett részt. Horváth Kálmán református lelkész a dí­szes karácsonyfa fénye mellett buzdító beszé­det intézett a gyermekekhez és szülőkhöz, majd három kedves szavalat következett, amely után a nöegylet tagjai kiosztották a gyerme­keknek az ajándékokat. 85 gyermek kapott különféle ruhákat és szeretetcsomagot. Kiosztottak 20 darab leánykabátot, 24 leány ruhát, 18 pár leánycipől. 10 fiú télikabátot, 16 fiú ruhái, 4 kabátot, 3 nadrágot, 4 pár ci­pőt, egy pár csizmát, )0 meleg alsóruhát, 2 pár harisnyát, 2 téli sapkát. Ezenkívül minden gyermek kapott két és fél kiló lisztet, egy süteményes-cukros csomagot. A szép eredmény, amelyet a Nőegylet dr. Kökény Mihályné elnöklő vezetésével elért, beszédes bizonyítéka annak, hogy az önzetlen munka és szeretet sok szegény gyermek­nek és szülőnek szerezhet örömet a szeretet ünnepén. Hirdessen a „Békés“-ben BÉKÉS politikai napilap. Megjelenik minden hétköznap este. Felelős szerkesztő és kiadó Dobay Jenő Nyomatott: Dobay János könyvnyomdájában GYULA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom