Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-24 / 291. szám
1937. december 24 péntek LXIX. évfolyam 291. szám isarkeszfőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC Előfizetés,egy .hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A szolnoki üzenet Szolnok, ez a szorgalmas alföldi város a közeli napokban történelmi esemény színhelye volt. Horthy Miklós kormányzó résztvett a vármegye díszközgyűlésén, amelyen leleplezték a kormányzó bátyjának, Horthy István tábornoknak az arcképét. Horthy kormányzó ebből az alkalomból beszédet mondott, amely kormányzói pályafutásának talán legnagyobb megnyilatkozása. Nemcsak az államfő szólalt meg a szavaiban, de az államférfi s a hazáját s fajtáját mélységesen szerető magyar is. Intelem volt ez a beszéd mindazokhoz, akik nem szemlélik olyan mélységes aggodalommal és szeretettel ennek a megcsonkított kis magyar hazának a sorsát, mint Horthy Miklós. A kormányzó beszéde két részből áll. Az első, mondhatnánk inkább prózai és gyakorlati rész, gazdasági problémákról szól. A kormányzó, aki ősi magyar nemesi birtokoscsaládból származik s világ életében katona volt, oly mélységes megértéssel és szeretettel beszél a modern élet legfontosabb tényezőjének : a gazdasági életnek a fontosságáról, hogy még azok sem tanúsíthatnának mélyebb megértést az idevágó kérdések iránt, akik benne és belőle élnek, A magyar a régi időkben politizált, harcolt és vérzett — mondotta a kormányzó. Kevesebbet törődött, vagyont gyarapító, a jólétet fokozó kereskedelemmel és üzlettel. Az idők gyökeresen megváltoztak. Az államok boldogulásának rendkívül fontos tényezője a nemzetek gazdasága. Az, hogy hazánk földjén olajat találtak, hogy tárházak és szabadkikötők épülnek, hogy gazdasági és pénzügyi vonatkozásban nagy fejlődés mutatkozik, mind olyan tények, amelyek a nemzet életében rendkívül fontosak A munka közössége talán a világ legnagyobb közössége. Az alkotás gyönyöre talán a legmagasabbrendü emberi öröm. Ennek az együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozta a kormányzó, amikor óva intette a nemzetet a széthúzástól s figyelmeztetett mindenkit, hogy sorsdöntő pillanatokban az országnak egységes véleményre lesz szüksége. Beszédének második része, az inkább politikai rész, a királyság kérdésével foglalkozott. Ez az a rész, amely bízvást történelmi jelentőségűnek tekinthető, mert a legmagasabb hely mutatott irányt, hogyan kell kezelni ezt a kérdést. A kormányzó eleve elhárított minden olyan törekvést, amely személyét a királyi trónnal óhajtaná kapcsolatba hozni. „Minden hatalom a Szent Koronáé, minden jog belőle fakad. Ebben a felfogásban egyesülhetünk valamennyien, akik történelmi múltúnkat meg nem tagadjuk“ — állapította meg a kormányzó. Nem lehet világosabban és félre- érthetetlenebbül a Szent Korona tana mellé állni, mint ahogy ezekben a szavakban Magyarország kormányzója tette. A királyság, mint a magyar nép nagy intézménye évezredes múltra tekinthet vissza. A Szent Korona a történelem folyamán ragyogott a dicsőség csodálatos fényében, de volt idő, amikor lopva mentették ki az országból. E változatos sorsban összeforrott a nemzet életével, mint a királyság ősi intézményének szimbóluma. Szót ejtett Horthy Miklós kormányzó a diktatúráról is. Ki akarna ma itt diktátor lenni ? — kérdezte s rögtön hozzáfűzte, hogy a törvényes karhatalom garancia arra, hogy minden kalandos vállalkozás ezen a téren meghiúsuljon. Ha a nemzet egyszer elérkezettnek látja az időt, hogy Szent István koronáját valakinek a fejére tegye, akkor ebben a legnagyobb fontosságú kérdésben az illetékes alkotmányos tényezők vannak hivatva dönteni s megállapítani, hogy valóban elérkezett-e az idő a kérdés rendezésére. A kormányzói megnyilatkozás nagyon jókor jött. Az ország a titkos választójog megvalósítása előtt áll. Ezt megelőzőleg szabályozást nyert a kormányzói jogkör s a választójog után sor kerül a felsőház reformjára. Hosz- szu évtizedek után olyan nagyfontosságu kérdésekben kell dönteni a nemzet képviseletének : a parlamentnek, amelyek megoldása a jövő szempontjából döntőleg fog hatni az ország életére. A kormányzó, amikor mélységes államfői és államférfim bölcsességtől áthatott beszédével a magyar nemzethez fordult, nyilván figyelmeztetni akart arra, hegy a nehéz idők fokozott felelősséget, politikai tisztességet és becsületes állainhüséget követelnek. Bizonyára minden magyar füle és szive nyitva áll Horthy Miklós kormányzó tanácsainak s reméljük, hogy céljukat nem tévesztik el mélységes okosságu szavai. JTóvöhagyta a beliig alkalmazottak kar kiuta Mint emlékezetes, Gyula város képviselő- testületének közgyűlése a városi tisztviselők és alkalmazottak részére bizonyos százalékos kulcs szerint folyósítandó karácsonyi segélyt szavazott meg. Azt is megírtuk már, hogy Horti Béla, a Baross Szövetség Gyulai Fiókjának elnöke, dr. Schneider -József, a Fiók választmányi tagja és még többen indítványt terjesztettek be a képviselőtestülethez, mely-, ben a karácsonyi segély kiutalását kérték. Ez indítvány alapján a polgármester megtelte a maga javaslatát, amely azonban a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel elutasító volt. Az állandó választmány azonban a polgármesteri javaslatot a polgármester örömére elvetette és nagy szociális érzésről tanúskodó újabb ' javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amely ezt a javaslatot teljes egészében elfogadta. A javaslat szerint a hatodik fizetési osztálytól a VIII.-ig bezárólag a javadalmazás 3 százaléka lesz a karácsonyi segély, a VIII. fizetési osztálytól lefelé pedig minden fizetési osztályhoz tartozó tisztviselő annyit kap, mint amennyi Vili. fizetési osztály harmadik fokozatában levő tisztviselők kapnak. Ezenfelül minden tisztviselő és alkal^miniszter a városi ácionji segélyének ilását mázott megkapja a családi pótlékának 50 százalékát. A közgyűlés által megszavazott karácsonyi segélyt a vármegyének és a belügyminiszternek jóvá kellett hagyni, csak akkor lehet kifizetni. A vármegyén minden nehézség nélkül keresztül ment a határozat. Szerdán pedig a polgármester fennjárt a belügyminisztériumban. hogy a kormányhatósági jóváhagyást kiszorgalmazza. A minisztériumban nagyon jónéven vették, hogy a polgármesteri javaslattal szemben úgy az állandó választmány, mint a képviselőtestület egyhangúlag adta meg a város alkalmazottainak a karácsonyi segélyt, sőt, ha a viszonyok szabta szerény korlátok között is, de a szellemi szükségmunkásokra is gondolt. Ebben a tekintetben Gyula városa egyedülálló az országban. A belügyminisztériumban jóváhagyták a képviselőtestület idevonatkozó határozatát és úgy értesülünk, hogy a karácsonyi segélyt csütörtökön már meg is kapták a város alkalmazottai. Sajnos a városi tényezőkön kívül álló okokból a nyugdíjasok részére nem folyósítható karácsonyi segély. Csomói Jánost kioeve szociálpolitikai Ti Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága üdvözölte Csomós Jánost, a gyulai Földmunkások Válalkozók Szövetkezetének ( elnökét, hogy a magyar királyi földinivelésü- gyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács tagjává nevezte ki. ziék a IKeseogiizdasiägi inács tagjává A magunk részéről is örömmel köszöntjük a gyulai földmunkások érdemes elnökét. Kinevezésében annak az értékes munkának a megbecsülését látjuk, melyet Csomós János munkástársai érdekében kifejt. Bizonyosra vészük, hogy uj munkakörében is eredményesen fogja betölteni nehéz feladatát. Vitézi eskü A vitézek díszes testületé két érdemes taggal gazdagodott. Vitéz Emhő Ferenc kereskedő, köztiszteletben álló gyulai kereskedő és Mezőberény érdemes polgára vitéz Fáskerty Márton, kik vitéz Harkay Rezső alezredes, vitézi székkapitány kezébe december 21-én letették a itézi esküt. v _ A* olasz király és császár unokaöccse erélyesen állást foglalt a revizlö mellett Vittorio Emánuel császár és király unokaöccse, szavoyai Filibert herceg a Popolo d‘ Italiába irt cikkében megállapítja, hogy a tartós béke biztosítása céljából meg kell szüntetni a háborús okokat és ehhez elsősorban revízió alá kell venni azokat a békeszerződéseket, amelyeket a legyőzött államokra erőszakkal rákényszeritettek. „Németország — mondja a cikk — nagy szolgálatot tett az európai békének azzal, hogy széttépte a versaillesi szerződést és újból fegyverkezett, mert ezzel megszüntette a viszály egyik okát“. A cikkíró ezután megállapítja, hogy minden locarnoi értekezletnél sokkal hatásosabban biztosítaná a békét az, ha Németországnak visszaadnák régi gyarmatait. A négyes egyezményt igen könnyen ismét életre lehetne hívni, ha Nagybrittanniá és Franciaország elismerné az Olaszbirodalmat. „Ezt a négyhatalmi egyezményt Lengyel- ország bevonásával öthatalmi egyezménnyé lehetne kiszélesíteni. Az uj egyezmény az európai béke leghathatósabb biztosítéka lenne, mert az egyezményhez csatlakoznának a rend- fenntartó hatalmak, tehát Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Ausztria, Svájc, Portugália és Albánia és az igy keletkezett hatalmas államtömb feltétlenül jobban tudná biztosítani az európai békét, mint az immár halott Népszövetség, amely egyébként a „béke fenntartása érdekében“ egyetlen pillanatig sem habozott volna, hogy a szent népszövetségi elvek és az együttes biztonság még szentebb elvének betartásával egyszerűen megfojtsa az ifjú népeket.
