Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-08 / 277. szám - 1937-12-09 / 278. szám

Gyula, 1937» december 8 szerda LX1X. évfolyam 278. szám Uarkeuiőség és Itiadéhlvatal fjyala Városház-utca 1 szám Telefon Gyula 33, Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Gyulai Diéta Érdekes elnevezése egy egészen aktuális és modern előadássorozatnak. Van benne valami régies, ami mintha a múlttal kapcsol­na egybe bennünket. Latin a szó ; azt juttatja eszünkbe, hogy a mi nemzeti életünk oly so­káig csak érzelmeiben vélt magyar, sokszor még érzelmeiben sem. A magyar nyelv oly hosszú századokon át volt elhanyagolt hamu­pipőke. Mennyit kell még nekünk fejlődnünk, hogy behozzuk mindazt a mulasztást, ami ezen a téren rovásunkon van. Igaz, hogy nem a magunk hibája az egészen, hogy ma­gyarságunk kiteljesedése nem lehetett száz- százalékos. Idegen hatalmak ellen védtük év­századokon át Európát, aztán hálából nyugat akart bennünket kipusztitani. Nem fejlődött a magyar kultúra, nem fejlődhetett a magyar civilizáció, amennyiben mégis utat tört magá­nak, nem volt egyetemes és nem volt annyi­ra magyar, hogy európai átütő ereje lehetett volna. A nemzet, a magyarság zöme, különö­sen pedig a népi rétegek elmaradtak azoktól a kulturáramlatoktól, melyek nyugat népei számára a haladást biztosíthatók. A magyar­ság vezető rétegének sem volt nemcsak meg­felelő világszemlélete, de mégcsak nemzeti, népi elgondolása sem. Innen magyarázható az, hogy még ma is ott tartunk hogy a va­júdó világot mozgató problémák forrongásá­ban nem tudunk tájékozódni. Nem látnak tisztán még azok sem, akik pedig a közélet jelenségével, vagy hivatásuknál, vagy képzett­ségüknél és hajlamaiknál fogva rendszeresen foglalkoznak. Nyersen és magyarán megmond­va tudatlanul állunk szemben olyan kérdé­sekkel, melyek pedig világrészek, nemzetek sorsát döntik el és ezeken belül pedig társa­dalmi osztályok és végeredményében az egyé­nek életét viszik ilyen, vagy amolyan irány­ban. Ezt érezte meg a magyar ifjúság és ezt érezték meg a gyulai fiatalok is. Ez a vágy hozta létre a Debreceni Diétát és ennek kö­szönhető a Gyulai Diéta létrejötte. Egy szá­zadévvel ezelőtt Széchenyiben élt a tudás el­engedhetetlen szükségének a tudata annyira, — kortársaiban sajnos, nem — mint él, egyre fokozódó mértékben a mai nemzedékben. Megrendezik tehát a Gyulai Diétát és — kettős meglepetéssel jár. — Meglepetésként hatott annak a felismerése, hogy hány olyan probléma, még pedig husba-vérbe vágó prob­léma van, amit nem ismerünk és hogy meny­nyit kell még tanulnunk, hogy követhessük a kor követelményeinek megfelelően a vilá­got irányitó eszmeáramlatokat. A másik meglepető az, hogy milyen ör­vendetesen nagy érdeklődés nyilvánult meg Gyulán a Diéta komoly problémái és nívós előadásai iránt. Az érdt'klődődő közönség ösz- szetétele szintén okozott némi meglepetést. Kellemesen lepett meg, hogy ott láttuk a vá­rosnak gazdálkodó és munkásrétegét. Nem­csak az első előadás újszerűsége tartotta őket az előadás termében, hanem komoly érdek­lődéssel hallgatták végig a Diéta valameny- nyi előadóját és hozzászólóját. A fel-feltörő tetszés-zaj mutatta, hogy figyelemmel követik az elhangzottakat. Örömmel láttuk ott Gyula intelligensrótegének vezetőit, örömmel hallot­tuk, hogy egyikük-másikuk értékes hozzászó­lásával nagymértékben járult hozzá a vitatott problémák megvilágításához. Volt egy szomorú megállapításunk is : az értelmiségi osztály nem volt tömegével ott. Ott voltak közülök azok — egy nehányan — akiket mindenütt ott látunk, ahol a tudás, a nemzetépités oltárán gyújtanak lángot, de nem láttuk ott azokat, akiknek tömegeikkel kellene bebizonyítani, hogy szellemi elitjei a magyar társadalomnak. De nemcsak demonstrativ megmozdulásnak kellett volna lenni a közép- osztály nagyszámú részvételének, hanem je­lentette volna azt, hogy megszívlelte ez a társadalmi réteg vármegyénk alispánjának a kormányzó névünnepe alkalmából rendezett kaszinói vacsorán mondott beszédének azt a részét, melyben felhívta a középosztályt, hogy közéleti problémák iránt tanúsított érdeklő­désével és alapos önképzéssel bizonyítsa be, hogy méltó arra, hogy a magyar társadalom vezető rétege legyen, hogy ezt a vezetőszere­pel ilyen módon vissza is tudja szerezni. Hálával kell megemlékeznünk a Diéta illusztris előadóiról, akik önzetlenül állottak be abba a nagy nemzetmentő munkába, ame­lyet feltétlenül el kell végezni, mert elvész a nép, mely tudomány nélkül való. Az előadók tudása, széles látóköre, az egyoldalú kontro- veriákon felülemelkedő szemlélete mindvégig élvezetessé tették az előadásokat a legkülön­bözőbb világnézeti elemekből álló közönség számára. A tudás abszolút értékét hozták ők ide hozzánk és felélesztették bennünk a vágyat a tudás, a tisztánlátás iránt. Ha ez a vágy ál­landósul és gyakorlati megnyilvánulásai is lesz, úgy a Diéta és ennek előadói olyan ered­ményt értek el Gyulán, melyért soha eléggé hálásak nem lehetünk A hozzászólók — talán ez a legtalálóbb jelző — lelkes serege is annyi tudásról, talp­raesett ideatermelésről tettek tanúságot, me­lyek nélkül hiányos lett volna a Diéta szellemi kincstára. A debreceni egyetemi ifjúság ki­küldöttjének, Natkó Gyulának izzó fajszerete- tét, lobogó temperamentumát már eddig is megszerzett az átlagon jóval felül levő tudás támogatja. Forrásban levő must, melyen azon­ban már megérzik, hogy nemes bornak az anyaga. Apor Vilmos báró előkelő tónusa, alapos erudiciójának gazdag 'eredményei, fennkölt világszemlélete felszólalását a Diéta egyik leg­szebb értékévé tették. De igy sorolhatnám fel mindazokat, akik az előadások sorozatában megszólaltak: valamennyien gyarapították azt a szellemi értéktörneget, melyet a Diéta ered­ményezett. Köszönjük ezt a három értékes napot az előadóknak, akiknek a köszönő szón kívül mást nem adhatunk és megtoldjuk ezt egy kéréssel : nem szeretnénk végleg búcsúz­ni, jöjjenek el máskor is. A Diéta rendezőinek forró köszönet. így tovább ! Társas vacsoráira I ünnepelte meg a Kaszinó a kormányzó névflnnepót A Békésvármegyei Kaszinó tagjai ünnepi vacsorára gyűltek össze Horthy Miklósnak, Magyarország Kormányzójának névünnepe al­kalmából. A vacsorán az első felszólaló dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán volt, aki beszédében rámutatott arra, hogy ezen a na­pon különösen a középosztálynak, a tisztvise­lőtársadalomnak kell a legnagyobb tiszteletről és háláról tanúságot tenni a kormányzó fenn­költ személye iránt, mert az osztály jóformán mindent a kormányzónak köszönhet, aki böl­csességével és erejével ebből a kifosztott, le- züllött országból konszolidált államot csinált. Hangsúlyozta az alispán, hogy a tisztvi­selőrétegnek aktiv részt kell venni a társada­lom életében és vissza kell szereznie azt a paziciót, melyet talán nem egészen a saját hi­bájából vesztett el, de mindenesetre nagy ré­sze van ebben annak a közönynek, mely a középosztály részéről a közéleti és társadalmi problémák iránt megnyilvánult. Ennek meg kell változnia, hogy a középosztály érdemes­nek bizonyuljon elvesztett pozíciójának meg­tartására. Ezután felkérte az alispán Elek Lajos, min. tanácsos, pénzügyigazgatót ünnepi be­széde megtartására, aki nagyhatástkeltő be­szédében vázolta, hogy a kormányzó a szélső­ségektől távoltartva bölcsen, ha kell eréllyel irányítja a nemzet életét és vezeti azt a ha­ladás útjára. Nemcsak a mindennapi békés életben, hanem a háború legnagyobb megpró­báltatásai között is megállta a helyét. A kö­zélet terén, mint a nemzet vezére tölti be küldetés szerű hivatását. Beszédét, melyet lelkes tetszés követett, a kormányzó éltetésével fejezte be. Felavatják a békés! Kisbirtokos Szövetség* székházit^ A békési Kisbirtokos Szövetség vasárnap este tartotta székházavató ünnepségét, melyen a gazdák igen nagy számmal vettek részt. Jelen volt az ünnepségen dr. Lányi Márton Tótkomlós és Csizmadia András Orosháza or­szággyűlési képviselője, dr. Marschal Ferenc főszolgabíró, valamint a község főjegyzője dr. Molnár Jenő is. Az impozáns ünnepélyt K. Szabó Gábor, a Kisbirtokos Szövetség elnöke nyitotta meg, aki az egyesület célkitűzéseit ismertette. Utána a Békéscsabai Kisgazdaifjak Mű­velődési Körének elnöke, Jánovszky János, ifj. Benárd Géza, a mezőgazdasági kamara békéscsabai kirendeltségének előadója, Balogh Gábor, a békési iparosok elnöke és dr. Telegdy Lajos kormányfőtanácsos szólaltak fel. Az ünnepély után társasvacsora, majd hajnalig tartó tánc volt. Hiába ad a láihiiíé vagyon földei, fia a láthatatlan ingó vagyonok nem adnak hozzá forgótőkét —■ mondotta Serédi hercegprímás a dorogi bányászok közgyűlésén Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprí­más vasárnap délelőtt a bányászok védőszent­je, Szent Borbála tiszteletére a dorogi bányász­templomban ünnepélyes főpapi szentmisét pon­tifikáit, majd a Munkásotthon Egyesület köz­gyűlésén mondott beszédet. A hercegprímás elismerésének adott ki­fejezést az egyesület működése felett, amely 14 év alatt félmillió pengő vagyont gyűjtött a bányászoknak. — Manapság — mondotta Serédi Juszti­nián — sokat beszélnek a tőkéről. Beszélnek mellette és ellene. Én ebben a kérdésben Szent Ambrus püspökkel tartok, aki 1600 évvel ez­előtt azt mondotta, hogy nem a tőkében van a bűn, hanem azokban a tulajdonosokban, akik a tőkét elvonják a felebaráti szeretet gyakorlásától, vagy akik a tőkét iparkodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom