Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-30 / 270. szám
Gyula, 1937. november 30 kedd ftzsrkeszldség és kiadóhivatal 8ynla ¥&ro»há«-utca 7 ssám Telefon Gyula 32. BHBUBiDHHHBHaHi Politikai napilap Fös*erkesztő 5 JSÍÍBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Az idők jelei Korteshadjáratot lehet érzelmi alapon folytatni, de a politika, különösen a nemzet közi politika sohasem érzeleg. Azok, akik nemzetük jólétével, sőt életével sáfárkodnak, kötelesek a legvalószínűbb realitásokra épiteni országlásuk egész rendszerét. Sokszor kénytelenek legbensőbb érzelmeik ellenére szembefordulni azokkal, akikhez rokonszenv köti őket. Ritkán előfordul, hogy az érdek és rokonszenv összevág. Ennek leggyakoribb esete az, hogy a közös érdekkapcsolatok utján elért előnyök rokonszenvesekké teszik egymás iránt az érdektársakat. És ez igy is van jól. Az érzelmek, szimpátiák egyáltalában nem lehetnek olyan szilárd alapok, amelyekre egy ország külpolitikai irányvétele biztonsággal támaszkodhatik. És az a nemzet nézhet nyugodtan a legközelebbi holnap elé, amelyik a legtöbb olyan adottsággal rendelkezik, amely adottságok a vele va ó érdekközösség létesítését más nemzetekre nézve kívánatossá, esetleg szükségessé teszik. Ez a szempont kell érvényesüljön és érvényesül is a magyar külpolitikai u. n. vonal- vezetésben is. Ennek a kis csonkaországnak is vannak olyan helyzeti energiái, földrajzi, gazdasági és népi adottságai, melyek más nemzetcsoportok szemében nem közömbösek, sőt nemzetközi számvetésükben fontos tényezők. Az ideálok közül csak az megdönthetetlen, hogy az igazságot csak ideiglenesen lehet elnyomni. Ez a tétel megdönti azt a sokszor hangoztatott tételt is, hogy a hatalom előtte jár a jognak. Ha ezeket a gondolatokat felkeltve lelkűnkben figyeljük a nemzetközi világ eseményeit, igen érdekes megállapítást tehetünk. Különösen figyelmet érdemelnek ebből a szempontból az angol közéleti tényezőknek egyre gyakoribb magyarbarát megnyilatkozásai. A világ egyetlen nemzete sem áll talán annyira a való élet talaján, mint az angol. Egészen bizonyos az is, hogy egyetlen angol sem tenne nyilvánosan olyan nyilatkozatot, amely nemzetének a legcsekélyebb mértékben is ártalmára volna. Ha tehát egyre hangosabb Angolhonban annak a megállapitása, hogy a trianoni békeparancs minden emberiességnek és igazságnak a megcsúfolása, ez azt jelenti, hogy az angol külpolitikában olyan változás állott be, vagy van előkészületben, ami ezt a megállapítást az angol birodalom érdekében kívánatossá teszi. Természetesen, nagyon gyenge volna következtetésünk alapja, ha csupán ezekre a megnyilatkozásokra szorítkoznék. Az angol diplomácia nyitott szemmel és hideg fejjel figyeli az eseményeket. Keleten és Európában olyan hatalmas erők érvényesülését és érvényre törekvését látja, melyeket nem hagyhat figyelmen kívül, sőt amelyekhez hangolja a maga külpolitikai ténykedéseit is. Lord Halifax berlini látogatása — bár kifelé iparkodtak jelentőségét tompítani — sokkal nagyobb kihatással lehet a világ jövendő alakulására, mint ahogy gondolnék. Anglia számol a nemzetközi élet jelenségeivel és ha úgy látja, hogy az angol világbirodalom érdekei a nemzeti alapon berendezkedett államok felé való közeledést esetleg a velük való együttműködést teszik indokolttá, úgy megkeresi és meg is találja a módját ennek a közeledésnek a megvalósítására. Ebben a külpolitikai tájékozódásban Magyarország erősítése is olyan körülmény, melyet meg kell valósítani. Mottiston lordnak — aki asszisztált a trianoni békének nevezett szörnyszülött létrejötténél — tisztelettel elhisszük, hogy lelkiismeretfurdalásai voltak és vannak, mindenesetre aznnban azt is figyelemreméltónak tartjuk, hogy a nemes lord most látta elérkezettnek az időt, hogy lelkiismerete szavát hallassa. Anglia ma minden áron békét akar. A birodalom érdekeire egy esetleges világfelfordulás most könnyen végzetessé válhatna. Érzi és tudja Anglia, hogy a Keleten feltörő nemzeti aspirációk esetleg egész fegyveres erejét igény- bevehetik, legalább is, mint készenlétben levő erőt, mely ezeknek az aspirációknak érvényre törekvését fenntarthatja. Ilyen körülmények között egy nagy nemzetközi konflagráció alap jábati rázhatná meg a világbirodalmat. Tudja azt is Anglia, hogy a Brittbirodalom részeinek felbomlasztásán legjobban a minden történelmi és keresztényi kultúrát kiirtani törekvő orosz bolsevizmus munkálkodik. így természetes, hogy Anglia a nemzeti áliamok felé közeledik. Ha már ebben az irányban megindult az angol orientálódás, szükságszerüen minden tagját erősíteni kell enek a hatalmi csoportnak. Ez a bizta tás a magyar jövőt illetően és ez magyarázza az angol felfogásnak a nemzeti Spanyolországgal szemben tanúsított irányváltozását. Természetesen mindez csak a kívülről is Nemcsak művészi, hanem kulturális tekintetben is nagy jelentősége van a gyulai Mübarátok és Művészek Egyesülete évenkint megrendezett kiállításainak, de a megnyitás mindig társadalmi esemény számba megy. Ritkán látni együtt ilyen nagyszámban városunk előkelő társadalmának tagjait, mint amennyien összegyűltek vasárnap délre a városháza nagytermében, ahol dr. vitéz Ri- csóy-Uhlarik Béla főispán nyitotta meg az egyesületnek tizedik kiállítását. Beszédében rámutatott a főispán, hogy a magyar nemzet a tudomány, a művészet terén mindig nagy sikereket ért el és éppen ezért olyan nagy fájdalom számunkra, hogy országunk nagyrésze nálunk alacsonyabb kultúrájú népek uralma alá került. De éppen ez a kulturális felsőbbségünk teszi jogosulttá azt a reményünket, hogy az elvesztett országrészeket visszaszerezzük. Ebből a szempontból van nagy jelentősége annak a körülménynek, hogy éppen itt, ebben a határmenti városban létesítették ezt az egyesületet és ezért mond köszönetét azoknak, akik ezeknek a kiállításoknak a megrendezését lehetővé teszik. De nagy jelentőségé van ezeknek a kiállításoknak azért is, mert a művészek sok gyulai tájat, vidéket örökítenek meg, melyek az idők folyamán megváltoznak és feledésbe mennének. Kéri Gyula város közönségét, hogy az egyesületet eme magasabb nemzeti céljaiban támogassa. A nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéd után, a közönség gyönyörködve szemlélte a tárlat művészi anyagát. Sokan álltak meg hosszasan Almásy Dénes gróf előkelő tónusu, portréja előtt, mely Mihalovics Miklósnak egyik legjobb alkotása és a kiállítás egyik dísze. így elrendezve és megfelelő világításban érvényesülnek az egyes képek a maguk nagyszerűségében. Dr. Zöidy János arcképe is egyik erőssége a tárlatnak és sokan állnak meghatottan a Gombkötő doktor kisfiának ugyancsak Mihalovics festette arcképe előtt, a kis fiú már az égből tekint le szeretettéire. Koczó Emilné kékruhás arcképe meleg tónusával fogja meg a szemlélőt. Vasárnap délelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt özv. Ady Lőrincné, Ady Endre, a nagy magyar költő édesanyja. A nyolcvan éves öreg uriasszony két héttel ezelőtt jött megfigyelhető jelenségcsoportja az angol, illetve a világpolitikának, ami a kulisszák mögött történik, észszerűen nem valószínű, hogy ellentétes irányú volna. így a világbéke biztosítása és a magyarsággal elkövetett igazságtalanság jóvátétele egy síkon, sőt egy vonalban fekszik. Ha pedig ez igy van, úgy a magyar nemzet külpnlitikája csak a berlin—római tengely irányába haladhat. Semmiféle olyan kalandorpolitikában nem lehet része, ameiy ettől a vonaltól el akarná téríteni. A magyarságot érdeke és természetes rokonszen- ve, de történelmi hagyományai és ebbe a hatalmi csoportba kapcsolják. így az ország ügyeinek viteléért felelős kormány más külpolitikát nem követhet. Ebben azonban szilárdan a kormány mögött áll az egész Nemzeti Egység Szervezete, amely pedig a magyar nemzet túlnyomó többségét jelenti. Kívánatos volna, hogy az angol közéleti tényezők nyomán mipdezt végre a magyar közélet porondján ágáló egyes hangoskodók is belássák és az ő lelkiismeretűk is megszólaljon. Legutóbbi számunkban nagyjából ismertettük a kiállítás anyagát. Most szeretnénk azt a hangulatot érzékeltetni, amit a hatásosan elrendezett sok szincsoda kivált a lelkűnkben. Itt Edvi-Illés Jenő egymás alá akasztott két csodás csendélete fog el : a muskátlivirág tomboló izzása, a porcelíán reflexei, alatta pedig egy rózsacsokor végtelen variációju és pasztelles finomságú szimfóniája nem akar tovább engedni. Amott azonban bársonyos fény csillog a lovak csodálatos szeretettel és tudással festett testén, majd a vágtató ménes mozgalmasságán időzik csodálkozó szemünk. Viski az állatok piktora és lélekbúvárja, mert ő lelket lát bennük. Kiss Kálmán gyulai tájai és voloscai tengeri képei a tárlat közönségének sok elismerő nyilatkozatát váltották ki. Meleg és mégis sejtelmes színei közel fér- j köznek az ember leikéhez. Amatőröknek ne- i vezik magukat a gyulai kiállítók, akiknek ] nem egy munkája jóval tulvan az amatőr- i szinten. Megemlékeztünk már P. Barna Mar- j git egyre fejlődő vizfestményeiről, Biró György nagyszerű távlatairól, Erdős Péter erős tehetségre valló tájképeiről. Megfelelő világításban és elhelyezésben ez alkalommal mégjobban megfogtak bennünket Kulcsár Sándor dr. akvareljei, Koczó Emil archaikus tónusu, csendéletei és dr. Ladies Tamás erőteljes tájképei. Legutóbbi számunkban nem tértünk ki Braun Gábor képeire, kinek csendélete, egy tyúkokat ábrázoló képe és egy zsánerképe nagy fejlődésről tesznek tanúságot. Sajnálattal nélkülöztük a tárlaton Kiss Sándor képeit, kinek müvei bizonyára sok gyönyörűséget szereztek volna a tárlat látogatóinak. De hiányoztak Técsy László plasztikai müvei is, pedig úgy érezzük, hogy ő, aki annyira lelkes munkása az egyesület életének, a jubiláns kiállításról nem kellett volna elmaradjon. Ez a kiállítás meggyőző bizonyítéka annak, hogy az egyesület Gyulán nagy kullur- > hivatást teljesít. fel Érdmindszentről Budapestre fiának, Ady Lajos dr. tankerületi főigazgatónak hatvanadik születésnapjára Magas kora ellenére jó erőben és friss egészségben volt, csupán a múlt Nagy és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg a főispán a képtárlatot Hirtelen meghalt Ady Endre édesanyja
