Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-30 / 270. szám

Gyula, 1937. november 30 kedd ftzsrkeszldség és kiadóhivatal 8ynla ¥&ro»há«-utca 7 ssám Telefon Gyula 32. BHBUBiDHHHBHaHi Politikai napilap Fös*erkesztő 5 JSÍÍBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Az idők jelei Korteshadjáratot lehet érzelmi alapon folytatni, de a politika, különösen a nemzet közi politika sohasem érzeleg. Azok, akik nem­zetük jólétével, sőt életével sáfárkodnak, kö­telesek a legvalószínűbb realitásokra épiteni országlásuk egész rendszerét. Sokszor kény­telenek legbensőbb érzelmeik ellenére szembe­fordulni azokkal, akikhez rokonszenv köti őket. Ritkán előfordul, hogy az érdek és rokonszenv összevág. Ennek leggyakoribb esete az, hogy a közös érdekkapcsolatok ut­ján elért előnyök rokonszenvesekké teszik egymás iránt az érdektársakat. És ez igy is van jól. Az érzelmek, szimpátiák egyáltalában nem lehetnek olyan szilárd alapok, amelyekre egy ország külpolitikai irányvétele biztonság­gal támaszkodhatik. És az a nemzet nézhet nyugodtan a legközelebbi holnap elé, amelyik a legtöbb olyan adottsággal rendelkezik, amely adottságok a vele va ó érdekközösség létesí­tését más nemzetekre nézve kívánatossá, eset­leg szükségessé teszik. Ez a szempont kell érvényesüljön és ér­vényesül is a magyar külpolitikai u. n. vonal- vezetésben is. Ennek a kis csonkaországnak is vannak olyan helyzeti energiái, földrajzi, gazdasági és népi adottságai, melyek más nemzetcsoportok szemében nem közömbösek, sőt nemzetközi számvetésükben fontos té­nyezők. Az ideálok közül csak az megdönthetet­len, hogy az igazságot csak ideiglenesen lehet elnyomni. Ez a tétel megdönti azt a sokszor hangoztatott tételt is, hogy a hatalom előtte jár a jognak. Ha ezeket a gondolatokat fel­keltve lelkűnkben figyeljük a nemzetközi vi­lág eseményeit, igen érdekes megállapítást tehetünk. Különösen figyelmet érdemelnek ebből a szempontból az angol közéleti tényezőknek egyre gyakoribb magyarbarát megnyilatkozá­sai. A világ egyetlen nemzete sem áll talán annyira a való élet talaján, mint az angol. Egészen bizonyos az is, hogy egyetlen angol sem tenne nyilvánosan olyan nyilatkozatot, amely nemzetének a legcsekélyebb mértékben is ártalmára volna. Ha tehát egyre hangosabb Angolhonban annak a megállapitása, hogy a trianoni békeparancs minden emberiességnek és igazságnak a megcsúfolása, ez azt jelenti, hogy az angol külpolitikában olyan változás állott be, vagy van előkészületben, ami ezt a megállapítást az angol birodalom érdekében kívánatossá teszi. Természetesen, nagyon gyenge volna következtetésünk alapja, ha csupán ezekre a megnyilatkozásokra szorítkoznék. Az angol diplomácia nyitott szemmel és hideg fejjel fi­gyeli az eseményeket. Keleten és Európában olyan hatalmas erők érvényesülését és ér­vényre törekvését látja, melyeket nem hagy­hat figyelmen kívül, sőt amelyekhez hangolja a maga külpolitikai ténykedéseit is. Lord Hali­fax berlini látogatása — bár kifelé iparkodtak jelentőségét tompítani — sokkal nagyobb ki­hatással lehet a világ jövendő alakulására, mint ahogy gondolnék. Anglia számol a nem­zetközi élet jelenségeivel és ha úgy látja, hogy az angol világbirodalom érdekei a nem­zeti alapon berendezkedett államok felé való közeledést esetleg a velük való együttműkö­dést teszik indokolttá, úgy megkeresi és meg is találja a módját ennek a közeledésnek a megvalósítására. Ebben a külpolitikai tájéko­zódásban Magyarország erősítése is olyan kö­rülmény, melyet meg kell valósítani. Mottiston lordnak — aki asszisztált a trianoni békének nevezett szörnyszülött létrejötténél — tiszte­lettel elhisszük, hogy lelkiismeretfurdalásai voltak és vannak, mindenesetre aznnban azt is figyelemreméltónak tartjuk, hogy a nemes lord most látta elérkezettnek az időt, hogy lelkiismerete szavát hallassa. Anglia ma minden áron békét akar. A birodalom érdekeire egy esetleges világfelfordu­lás most könnyen végzetessé válhatna. Érzi és tudja Anglia, hogy a Keleten feltörő nemzeti aspirációk esetleg egész fegyveres erejét igény- bevehetik, legalább is, mint készenlétben levő erőt, mely ezeknek az aspirációknak érvényre tö­rekvését fenntarthatja. Ilyen körülmények kö­zött egy nagy nemzetközi konflagráció alap jábati rázhatná meg a világbirodalmat. Tudja azt is Anglia, hogy a Brittbirodalom részeinek felbomlasztásán legjobban a minden történelmi és keresztényi kultúrát kiirtani törekvő orosz bolsevizmus munkálkodik. így természetes, hogy Anglia a nemzeti áliamok felé közeledik. Ha már ebben az irányban megindult az angol orientálódás, szükságszerüen minden tagját erő­síteni kell enek a hatalmi csoportnak. Ez a bizta tás a magyar jövőt illetően és ez magyarázza az angol felfogásnak a nemzeti Spanyolor­szággal szemben tanúsított irányváltozását. Természetesen mindez csak a kívülről is Nemcsak művészi, hanem kulturális te­kintetben is nagy jelentősége van a gyulai Mübarátok és Művészek Egyesülete évenkint megrendezett kiállításainak, de a megnyitás mindig társadalmi esemény számba megy. Ritkán látni együtt ilyen nagyszámban váro­sunk előkelő társadalmának tagjait, mint amennyien összegyűltek vasárnap délre a városháza nagytermében, ahol dr. vitéz Ri- csóy-Uhlarik Béla főispán nyitotta meg az egyesületnek tizedik kiállítását. Beszédében rámutatott a főispán, hogy a magyar nemzet a tudomány, a művészet terén mindig nagy sikereket ért el és éppen ezért olyan nagy fájdalom számunkra, hogy országunk nagyrésze nálunk alacsonyabb kultúrájú népek uralma alá került. De éppen ez a kulturális felsőbbségünk teszi jogosulttá azt a reményünket, hogy az elvesztett or­szágrészeket visszaszerezzük. Ebből a szem­pontból van nagy jelentősége annak a körül­ménynek, hogy éppen itt, ebben a határmenti városban létesítették ezt az egyesületet és ezért mond köszönetét azoknak, akik ezeknek a kiállításoknak a megrendezését lehetővé teszik. De nagy jelentőségé van ezeknek a kiállításoknak azért is, mert a művészek sok gyulai tájat, vidéket örökítenek meg, melyek az idők folyamán megváltoznak és feledésbe mennének. Kéri Gyula város közönségét, hogy az egyesületet eme magasabb nemzeti céljaiban támogassa. A nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéd után, a közönség gyönyörködve szem­lélte a tárlat művészi anyagát. Sokan álltak meg hosszasan Almásy Dénes gróf előkelő tónusu, portréja előtt, mely Mihalovics Mik­lósnak egyik legjobb alkotása és a kiállítás egyik dísze. így elrendezve és megfelelő vi­lágításban érvényesülnek az egyes képek a maguk nagyszerűségében. Dr. Zöidy János arcképe is egyik erőssége a tárlatnak és so­kan állnak meghatottan a Gombkötő doktor kisfiának ugyancsak Mihalovics festette arc­képe előtt, a kis fiú már az égből tekint le szeretettéire. Koczó Emilné kékruhás arcképe meleg tónusával fogja meg a szemlélőt. Vasárnap délelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt özv. Ady Lőrincné, Ady Endre, a nagy magyar költő édesanyja. A nyolcvan éves öreg uriasszony két héttel ezelőtt jött megfigyelhető jelenségcsoportja az angol, il­letve a világpolitikának, ami a kulisszák mö­gött történik, észszerűen nem valószínű, hogy ellentétes irányú volna. így a világbéke biz­tosítása és a magyarsággal elkövetett igazság­talanság jóvátétele egy síkon, sőt egy vonal­ban fekszik. Ha pedig ez igy van, úgy a ma­gyar nemzet külpnlitikája csak a berlin—ró­mai tengely irányába haladhat. Semmiféle olyan kalandorpolitikában nem lehet része, ameiy ettől a vonaltól el akarná téríteni. A magyarságot érdeke és természetes rokonszen- ve, de történelmi hagyományai és ebbe a hatalmi csoportba kapcsolják. így az ország ügyeinek viteléért felelős kormány más kül­politikát nem követhet. Ebben azonban szilár­dan a kormány mögött áll az egész Nemzeti Egység Szervezete, amely pedig a magyar nemzet túlnyomó többségét jelenti. Kívánatos volna, hogy az angol közéleti tényezők nyo­mán mipdezt végre a magyar közélet porond­ján ágáló egyes hangoskodók is belássák és az ő lelkiismeretűk is megszólaljon. Legutóbbi számunkban nagyjából ismer­tettük a kiállítás anyagát. Most szeretnénk azt a hangulatot érzékeltetni, amit a hatáso­san elrendezett sok szincsoda kivált a lel­kűnkben. Itt Edvi-Illés Jenő egymás alá akasztott két csodás csendélete fog el : a muskátlivirág tomboló izzása, a porcelíán reflexei, alatta pe­dig egy rózsacsokor végtelen variációju és pasztelles finomságú szimfóniája nem akar tovább engedni. Amott azonban bársonyos fény csillog a lovak csodálatos szeretettel és tudással festett testén, majd a vágtató ménes mozgalmasságán időzik csodálkozó szemünk. Viski az állatok piktora és lélekbúvárja, mert ő lelket lát bennük. Kiss Kálmán gyulai tájai és voloscai tengeri képei a tárlat közön­ségének sok elismerő nyilatkozatát váltották ki. Meleg és mégis sejtelmes színei közel fér- j köznek az ember leikéhez. Amatőröknek ne- i vezik magukat a gyulai kiállítók, akiknek ] nem egy munkája jóval tulvan az amatőr- i szinten. Megemlékeztünk már P. Barna Mar- j git egyre fejlődő vizfestményeiről, Biró György nagyszerű távlatairól, Erdős Péter erős tehet­ségre valló tájképeiről. Megfelelő világításban és elhelyezésben ez alkalommal mégjobban megfogtak bennünket Kulcsár Sándor dr. akvareljei, Koczó Emil archaikus tónusu, csendéletei és dr. Ladies Tamás erőteljes táj­képei. Legutóbbi számunkban nem tértünk ki Braun Gábor képeire, kinek csendélete, egy tyúkokat ábrázoló képe és egy zsánerképe nagy fejlődésről tesznek tanúságot. Sajnálat­tal nélkülöztük a tárlaton Kiss Sándor képeit, kinek müvei bizonyára sok gyönyörűséget szereztek volna a tárlat látogatóinak. De hiá­nyoztak Técsy László plasztikai müvei is, pedig úgy érezzük, hogy ő, aki annyira lelkes mun­kása az egyesület életének, a jubiláns kiállí­tásról nem kellett volna elmaradjon. Ez a kiállítás meggyőző bizonyítéka an­nak, hogy az egyesület Gyulán nagy kullur- > hivatást teljesít. fel Érdmindszentről Budapestre fiának, Ady Lajos dr. tankerületi főigazgatónak hatvanadik születésnapjára Magas kora ellenére jó erő­ben és friss egészségben volt, csupán a múlt Nagy és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg a főispán a képtárlatot Hirtelen meghalt Ady Endre édesanyja

Next

/
Oldalképek
Tartalom