Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-05 / 249. szám

LXSX. évfolyam 249. szám

Gyula, 1937. november 5 péntek

BÉKÉS

gteertees’ztőséfl és kJadóhlvatnl G$>(sl» Városháí-Blía 7 siÄni Teletöm fäywia 32.

Politikai napilap

Főszerkesztő;

»OBAY FERENC

Előfizetés egy bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

Kérdés,

amelyre felelni beli

A történelem minden korszakát a feleletre váró kérdések a megoldást követelő problémák jellemzik. Egy nemzet, de az emberiség boldogulása azon múlik, hogy miképpen tud megfelelni az elébe meredő kérdésekre, hogy miként tudja helyesen felismerni a kor problémáit és megérteni irányitó eszméit. A mi korunk átmeneti kor, amely azonban súlyos problémákkal vajúdik. Általános megállapítás, hogy az emberiség legtöbb megoldatlan feladata anyagi alapokból válik sokszor az emberiség katasztrófájává. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a szociális kérdések milyenségétől függ egy nemzet békéje, haladása, boldogulása. Szociális jelszavak alatt indulnak meg a nagy nemzeti és társadalmi mozgalmak. A haladás során társadalmi rendszerek keletkeznek, fejlődnek, hanyatlanak és enyésznek el. Ennek a folyamatnak üteme attól függ, hogy a mindenkori társadalmi berendezkedésben a felszínen levők, akiknek az anyagi és politikai hatalom birtokában van, mennyire értik meg a kor szavát és menynyire nem szegülnek ellene a jelentkező szociális követelményeknek. Igaz, hogy nem mindennapi bölcsességet és megértést kíván az, hogy egyesek, vagy társadalmi osztályok arra a magaslatra emelkedjenek, hogy egy remélt igázságosabb és boldogabb jövő érdekében helyzetük előnyeiről legalább részben lemondjanak. Kiváltságokat önzetlenül feláldozni csak kiváló jellemek tudnak.

Ma a tőkeuralmi rendszer, az úgynevezett kapitalizmus hanyatlásáról, sőt bukásáról beszélnek. Már egészen átment bizonyos rétegek tudatába, hogy a tőkés rendszer feltétlenül megszüntetendő, illetve felváltandó az úgynevezett kollektiv gazdasági rendszerrel.

A hiba ott van, hogy úgy fogalmazzák meg a kor követelményét, hogy megszüntetendő. felváltandó. Mesterséges, erőszakos és átmenet nélkül való beavatkozást követelnek, olyan téren, ahol minden elhamarkodott intézkedés ezrek, sőt milliók nyomorát, esetleg pusztulását vonhatja maga után. Ezeket a nyilatkozatokat vagy a fejlődés menetébe türelmetlenül beilleszkedni nem tudók, vagy pedig azok bocsájtják világgá, akiknek szándékuk nem őszinte, hirdetett tanaik mögött egészen más tendenciák húzódnak meg, céljuk egyelőre csak a destruálás, a telkeknek addig való leziillesztése, hogy terveik szolgálatára minden gondolkodás nélkül készen le gyenek.

Emlékezzünk: 19 esztendővel ezelőtt éppen ilyen esős, ködös novemberi napokban vezényelték ki a munkásságot a főváros utcáira. Szociális helyzetük javítását Ígérték nekik, de egyelőre olyan nótákat kellett a félrevezetett tömegeknek üvöltözniök, melyeknek az volt a refrénje, hogy kötelet Tisza Pista nyakára. A szociális helyzet még nyomorúságosabb lett, de a maguk célját mégis elérték : kora egyik legkiválóbb magyarját, Tisza István grófot meggyilkolták. Azt hirdették, hogy nem akarnak katonát látni, sőt a teljesen felszerelt, morális szempontból is érintetlen Mackensen féle hadsereget is leszerelték, mert — mint mondották — a nyugati hatalmaknak annyira bírják barátságát és jóindu tatát, hogy önként biztosítani fogják az ország területi sértetlenségét és boldogulását. Az eredmény ez esetben sem maradt el: Franché d’ Eperais csak az előszobáig engedte barátait, amikor Károlyi Mihály vezetése alatt elébe járultak és nyersen tudomásukra hozta, hogy semmi tárgyalni valója nincs velük. Egy további eredmény a Vix-féle határok, majd Trianon. Ez az októbristák elért eredménye és az a végtelen nyomor, mely mindenek nyomán az országra szakadt. De volt még egy eredménye — és ez volt az,

amit tulajdonképpen el akarlak érni — Kun Béláék rablóurahna. Ma két vonalon állunk szemben azzal a rendszerrel, melyet ma még kapitalizmusnak mondanak : az egyik a bol- sevizmus, a másik a fasizmus, illetve nemzeti szocializmus. És az a helyzet, hogy az a két nemzettársadalmi rendszer, mely végeredményben találkozik abban, hogy a tőkeuralom kinövései ellen hirdet harcot, a legélesebben szembekerült egymással és a jövő szociális berendezkedése eme a két eszme- áramlat küzdelmének eredménye szerint fog kialakulni. A szembenállásnak tulajdonképpeni oka az, hogy egyik hamis tanokat hirdet, hazugságokra akarja felépíteni mindenkorok legnagyobb zsarnokságát. Egy hatalmas birodalom vergődik a legsivárabb nyomorban az Ígért szociális jóiét helyett. A szembenálló két ország, mely nyílt sisakkal vallja, hogy a bolsevizmusnak el kell tűnnie az emberiség történetéből, már eddig is megtudta valósítani azt, hogy megszűnt a nyomor, a munkanélküliség és ezek az országok egy egész ellenséges világ akarata ellenére is megvalósították és megvalósítják mindazt, amit nemzetük tekintélye és boldogulása érdekében szükségesnek tartottak. Amazok tagadják a nacionalizmust és Sztálin országa fokozatosan felveszi cári elődjének pánszláv céljait és még fokozottabb mértékben iparkodik azokat a világon elterjeszteni. A másik két állam nyíltan a leghatározottabb nemzeti politikát vallja és valósítja meg és ott boldogul a nép és a nemzet. Magyarországnak választania kell : vagy beleszédül a bolsevizmus örvényébe, vagy létrehozza a maga leghatározottabban magyar és keresztény nemzeti szocializmusát minden tekintetben a magyar léleknek és a múltnak a talajából termelve ki az intézményeket. Az ut nem kétséges: a magyarságnak élni kell és élni is fog magyar földön és magyarul. A magyar nép boldogulása csak keresztény nemzeti alapon gondolható el, tehát a válaszút nem bizonytalan.

Ae apostoli kormányzó szentelt tel az end rétit néph&zai;

Az endrődi gazdakörnek a műit év folyamán a földmivelésügyi miniszter 2000 pengő államsegélyt folyósított. Ennek az összegnek a fel- használásával most befejezték a népház és j munkásotthon céljait szolgáló székházukat. A székház ünnepélyes felavatása november 5-én történik meg A felavatási ünnepségen megjelenik dr. vitéz Riesóy-Uhlarik Béla főispán

és dr, vitéz sarkadi Márki Barna alispán is Az ünnepséget ünnepi nagymise vezeti be, melyet Lindenberger János apostoli kormányzó celebrál, a mise után ugyancsak az apostoli kormányzó szenteli fel a népházat. Félegy órakor Csernus Mihály apatplébános a megjelent előkelőségeket ebéden látja vendégül.

Hagy fejlődési lehetősége van Gyulán a háziiparnak

ismeretes, hogy a kormánykörök különösen a falusi lakosság kereseti viszonyainak feljavítása céljából a háziipart akarják minél szélesebb körben meghonosítani. Ma már a házi iparnak — mint ismeretes — nemcsak jövedelem biztositó, illetve pótló jelentősége van, hanem kivitelünk szempontjából is jelentős tényező. Vármegyeszerte megindult, illetve szép fejlődést mutat a lakosságnak a háziiparral való foglalkozása. Vannak már olyan vidékek, ahol a lakosság bizonyos háziiparra specializálta magát.

Gyula városában meglehetősen sok a szegény ember. Gondoljunk csak különböző külvárosi telepeinkre. Itt is nagyon elkelne, ha az intenziven űzött háziipar keresethez juttatná a munkásréteget. Megkérdeztük dr. Varga Gyula polgármestert, hogy foglalkozik-e Gyulán a lakosság háziiparral és mily mértékben, továbbá, hogy milyen fejlődési lehetőséget lát a polgármester a háziipar szempontjából.

Gyulán — kezdette a polgármester nyilatkozatát —• a lakosságnak csak kis része foglalkozik háziiparral. Leginkább kosárfonás és némi fafaragással előállítható házieszközök gyártása folyik. Vannak ugyan egynéhá- nyan, akik ebből élnek meg, de bizony nem sokat keresnek vele. Kevesen is vannak nagyon, akik háziiparral akarnák megkeresni kenyerüket. Hogy Gyulán nincs és a múltban sem volt háziipar, annak oka az, hogy Gyulán a háború előtt jól éltek a munkások i

is, nem voltak rászorulva, hogy háziiparra igyekezzenek némi keresetre szert tenni. Ma már természetesen más a helyzet. Megszűnt a jólét, nagy a nyomorúság a város munkástársadalmában, hát bizony elférne egy kis kereseti többlet. De volna is jövője a "háziiparnak Gyulán. Különösen a szövés minden faja, zsákszövéstől a legfinomabb szövöttáruig mindennek volna talaja. Nyersanyagot egyelőre venni kellene, amint veszik azt a legtöbb helyen a vármegyében. Kendertermelésre még nem vagyunk egyáltalában berendezkedve, de nem várhatunk, amig — remélhetőleg nemsokára — abban a helyzetben lesznek a gyulaiak, hogy a szükséges nyersanyagot maguk termeljék. Addig is szép jövőt jósolok a különböző szövési munkáknak.

Arról nem is beszélhetünk, hogy a háziipart olyan mértékben kifejlesszük, mint például Erdélyben van, de mert nincsennek meg hozzá a megfelelő adottságok. Nem tudnak itt már pl. kallózni, nincs is erre alkalmas vizünk, de elfelejtett a lakosság már úgyszólván mindent, amit őseik még tudtak és nagymértékben gyakoroltak. Megfelelő propagandával el lehet érni azt, hogy a lakosság megkedvelje a háziipart és fokozatosan háziipari központtá is válhatna Gyula városa.

Raffiaszövés és tengeriháncs feldolgozás most is folyik a máriatelepi br. Apor napközi otthonban és reméljük, hogy kitartó munkával elérjük, hogy a munkásréteg nagymértékben fogja jövedelmét háziiparral szaporítani.

Trianonellenes indítvány az angol alsóházban

Sir Gower, az angol alsóház magyarbarát csoportjának elnöke, felszólalt a parlamentben és a trianoni békeszerződés módosítása tárgyában javaslatot nyújtott be. Ebben a javaslatban azt hangsúlyozza a magyarbarát

angol képviselők csoportja, hogy Magyarországnak adják vissza azokat a területeket, melyek azelőtt is a magyar birodalom területéhez tartoztak és amelyeken túlnyomórészt magyarok laknak.