Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-12 / 230. szám
Oynla,l937. október 12 kedd LXiX. évfolyam 230. számBÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy bóra helyben ByaíB Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Demokrácia és demokrácia A tömegeknek mindig jelentékeny szerepük volt a népek életében, de talán sohasem olyan nagy mértékben, mint napjainkban. A mai kor egyik legfőbb jellemvonása, hogy a tömegek tudattalan tevékenysége lép az egyének tudatos tevékenységének helyére. Erre a megállapításra jut Le Bon „A tömegek lélektana“ c. munkájában. Ha napjaink legújabb jelenségeit vizsgáljuk, akkor ezt a megállapítást oda kell módosítanunk, illetve arra kell kiegészítenünk, hogy az eseményeket ma a tudatosan cselekvő egyének nem közvetlenül irányítják, hanem elgondolásaik megvalósítására a tömegek tudattalan tevékenységét használják fel. Ezt a tevékenységet azonban az egyének tudatosan és tervszerűen irányítják, anélkül azonban, hogy a tömegben tudatossá válna, hogy milyen külső tényezők hatása alatt cselekszik. Azok, akik ezt az irányítást végzik, teljesen céltudatosan járva el, érzik, hogy az események menetébe bele kell avatkozniok, különben olyan gyorsuló üternü fejlődés következik be, mely alapjában rendíti, sőt semmisiti meg annak az osztálynak, érdekcsoportnak exisztenciális lehetőségét, melyhez ők magok tartoznak, vagy amelynek szolgálatában állanak. . Eszközeik természetesen nem lehetnek sem közvetlenek, sem őszinték. Mindenesetre azonban alaposan ismernünk kell a korok, intézmények, a társadalmi berendezkedések törvényeit. A történelmi események figyelmes vizsgálata mindig azt mutatta, hogy a társadalmi organizmusok éppen olyan összetettek, mint más organizmusok és semmiképpen nincs hatalmunkban, hogy mélyreható átalakításokkal hamarjában felforgassuk. A természetben néha látunk bizonyos radikalizmust, de ez nem olyan, mint amilyennek mi látjuk, értjük ; éppen ezért semmi sem olyan veszélyes valamely népre, mint a nagy reformoknak minden áron és hirtelen megvalósítására való törekvés, bármilyen helyeseknek is látszanak a reformok elméletileg. Ezek a hirtelen reformok csak akkor volnának haszonnal megvalósíthatók, ha a nemzetek lelkét is lehetséges volna hirtelen átalakítani. De erre csak az idő képes. A gondolatok, érzelmek, szokások irányítják az embereket, ezek pedig mind bennünk vannak. Énünk pedig nemcsak a jelen önmagában való megtestesülése, hanem magában hordja a múltat is, ami pedig a jelenen át a jövő kialakulásának is el nem mellőzhető tényezője. Mindezzel tisztában vannak azok, akik a tömegmegnyilvánulások tudattalanságát akarják céljaik szolgálatába állítani és önmaguknak kedvezően irányítani. Csak természetes, hogy nem leplezik le önmagukat. Legtöbbször fonetikusan egészen más értelmű jelszavakat dobnak be a tömegek közé, egészen más célok igéretföldjét mutatják meg nekik, mint amit a tömegakciókou keresztül el akarnak érni. Ebben a tekintetben igen érdekes és a ma közéletének alakulásában rendkívül nagy szerepet játszó jelszó a demokrácia. Ez a szó etimológiai értelemben népuralmat jelent, tehát azt, hogy a nemzetek sorsát ezentúl a királyok Isten kegyelméből való uralma helyett a népnek Isten kegyelméből való uralma irányítsa. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a világ legdemokratikusabb országa Anglia, pedig monarchikus kormányformája van, ezzel szemben a köztársasági államfor- máju Oroszországban van a legnagyobb zsarnokság, ahol a nép egyáltalában nem uralkodik, hanem vágy vakon engedelmeskedik, vagy elpusztul. Rátérve már most a magyarországi közéleti jelenségekre, itt is azt láthatjuk, hogy végeredményében két irányzat küzd egymással : az egyik demokratának mondja magát, demokratikus jelszavakat hangoztat, holott alapjában véve csak az a célja, hogy megmentse a plutokrata elemek, a nagykapitalizmus gazdasági pozícióit és ezek megtartásával a magyar nemzet felett való sivár, kizsákmányoló önkényuralmát. A másik csoport megtartva a magyar állami berendezkedés királyságformáját. népies és a keresztény nemzeti erkölcsiségi alapon nyugvó politikát folytat va, a népet a proletársorsból polgárrá emelve akarja a nemzet szociális boldogulását biztosítani. Természetes, hogy ez az ut a nehezebben járható. Ezen az utón nem lehet hamis jelszavakkal irányítani a tömegek tudattalan és kritikátlan aktivitását : ezen az utón csak a teljes felelősség ballasztjával megterhelve lehet haladni. Korunk egyike azoknak a kritikus időknek, amikor az emberi gondolkodás a kialakulás utján van. a múlt eszméi, ámbár félig megsemmisültek még nagyon erősek, azok az eszmék zedig, amelyeknek helyettesíteni kellene őket, kialakulóban vannak. Korunk átmeneti és anarchisztikus időszak. Hogy mi lesz ennek a szükségképpen chaotikus korszaknak egykor a vége, nem könnyű megmondani. Miféle alapgondolatokon fog felépülni a jövő társadalma, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy a jövő kialakulásában döntő tényezőként fog jelentkezni a legújabb nagyhatalom : a tömeg, illetve a tudattalan tömegaktivitást irányítók becsülete és lelkismerete. Itt kapcsolódhatunk bele mi a magyar jövő kialakulásába. Az adottságokkal számítva, céltudatos, fokozatos munkával kell a szociális fejlődést biztosítani és előrevinni. Gondoskodni kell arról is, hogy a magyar A gazdasági élet javulásának talán legérzékenyebb mutatója az építkezés. Ha van rá mód, az ember szívesen épit magának uj hajlékot és szívesen hozza • rendbe időnkint kívül belül. Természetesen a nehéz gazdasági helyzetlegelőszőr az építkezések csökkenésében, vagy majdnem teljes megszűnésében érezteti leghamarabb hatását. Az elmúlt évek joggal voltak a jónevti gyulai építőipar fekete éveinek mondközélet népi irínyitása minél teljesebb mértékben megvalósuljon és a magyarság nemzeti, faji jellege minél inkább kihangsúlyozod- jóm Emellett azonban a legenergikusabb formában lehetetlenné kell tenni minden hazug demagógiát. A társadalom tudatába bele kell vinni, hogy a közéletben szerepetjátszók ténykedéseit tárgyilagos és intenzív kritikával kísérje. Ne a félrevezetett tömeg indulatainak függvénye legyen a magyar közélet. Haladjon a magyar állami berendezkedés a krisztusi alapokon nyugvó demokrácia fokozatos fejlődésének utján. A múltból feltétlenül meg kell tartani és bensőségükben elmélyíteni az abszolút értékű lelki adottságokat, mint amilyenek a magyar nemzeti érzés és a krisztusi kereszténység. Ezen az alapon továbbhaladva föltétlenül rávezetjük a nemzetet a boldogulás útjára. Vigyázzunk azonban a demokrácia üzéreire. Legyünk résen és az ország sorsának vezetői valósítsanak meg minden olyan reformot, amely az adott viszonyok között egyáltalán megvalósítható, de vigyázzanak arra is,, hogy a népi tömegek szeme felnyíljon és meglássák Ézsau maszkjában is az ármányos Jákobot. Gondoskodnunk kell nekünk is, a magyar társadalom minden lelkiismeretes tagjának, hogy belevésődjék a köztudatba, hogy a lehetetlent Ígérők romlásba viszik a nemzetet. A politikai, általában a közéletben egyedül való solvus conduztus a lelkiismeretes becsület. Aki ezt nem hordja magával, az nem jótevője, hanem árulója, sírásója a nemzetnek. Erre gondoljanak azok, akik a tömegek irányításának jogát követelik maguknak. hatók. Bizony alig-alig akadt valami munka, az is inkább a közületek, az állam és más hatóságok megbízásából. A magánmunka majdnem teljesen szünetelt. Pedig annak idején az építőiparosok nem nagyon kaptak a közmunkákon. Sokkal jobban szerették a könnyebb adminisztrációju magánmunkákat, ahol nem kellett például a pénzkiutalással kapcsolatban annyi mindenféle fórumon eljárni, hanem amint kész volt a munka, fizették is. Ma még Békésvármegye tör¥ényható§Hgának ükcíőja sí sárbogárd-kecikeinét-békésciaba ^ynlal va§ntYonalak megépítése tárgyában Már megemlékeztünk röviden arról a nagyjelentőségű indítványról, melyet Békésvármegye törvényhatóságának legutóbbi közgyűlése elé dr. Geist Gáspár törvényhatósági bizottsági tag terjesztett. Az indítványban Geist Gáspár Bornemisza Géza miniszternek a parlamentben tett ama kijelentésébe kapcsolódott bele, mely szerint a kereskedelmi kormány megépíti a Dunántúlt az Alfölddel összekötő tranzverzális vasútvonal sárbogárd — kecskeméti szakaszát. Javasolja, hogy a törvényhatóság az érdekelt társtörvényhatóságokkal együttesen kérje fel a kormányzatot ezen vasútvonal rég tervezett meghosszabbítására. A sárbogárd—kecskeméti vonal egyenes folytatása lenne kelet felé Szarvas—Kondoros— Békéscsabán keresztül (a már meglevő vasútvonalak részben való felhasználásával) Gyulára, az ország keleti határáig vezető útnak. Ennek tervei már nagyrészben elkészültek és a legértékesebb műtárgyak : a folyókon átvezető hidak már készen vannak. Ennek a vasútvonalnak gazdasági jelentősége Magyarország egyik legnehezebb körülmények között élő részének, a déli Tiszántúlnak megsegítése szempontjából szinte felbecsülhetetlen. A javaslat további indokolásában előadja indítványozó, hogy ennek az országos átlagnál lényegesebben sűrűbben lakott szélsőséges éghajlattal küzdő országrésznek egyik legnagyobb hátránya, hogy a nyugati agrárpiacoktól nagy távolságra van. A tervezett vasútvonal ezt a távolságot, illetve a szállítási fuvartételeket szállítaná le és fokozná ezáltal a vidék versenyképességét a távoli piacokon. További jelentősége, hogy az itt igen veszedelmes és gyakori munkanélküliséget enyhítené közvetlenül a vasútvonal építése által, valamint közvetve a vasút révén lehetővé váló intenzivebb mezőgazdasági termelés által, Ez a vasutvezetés mintegy 111 km. uj vasúti vonalszakasz megépítésével járna, amelyből Békésmegyére kb. 42 km. vonal jutna, melynek építési költsége mintegy 5 millió pengő lenne. A törvényhatóság közgyűlése az indítványt egyhangúlag magáévá tette és megbízta az alispánt a szükséges intézkedések megtételével. A javuló gazdasági helyzet a gyulai építkezések
