Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-12 / 230. szám
2 BÉKÉS 1937 október 12 azonban ott tartunk, hogy nagy a versengés a közmunkákért, aminek a következménye aztán, hogy a versenytárgyalások alkalmával olyan ajánlatokat adnak be egyes vállalkozók, hogy azokért megcsinálni a válalt munkát vagy csak ráfizetéssel, vagy pótköltségvetés elfogadtatásával lehet. Ez az eljárás mindkét esetben közeljár a tisztességtelen verseny katárához, mert elüti a reálisan kalkuláló tisz tességes iparost a munkától és a köz végeredményében drágábban jut a megrendelt munkához. Ugylátszik azonban, hogy most már kezd az épitó'ipar is némileg magához térni. Még természetesen messze van attól, hogy kellő mennyiségű megrendelése legyen, de az elmúlt időkhöz viszonyítva a helyzet mindenesetre javulónak mondható. Legalább erre mutatnak azok a hivatalos adatok, melyek a kiadott építési és tatarozási engedélyekről szólanak. Majdnem kétszeresét teszik ki ezek az engedélyek az idén már eddig is a tavalyi egész évben kiadott engedélyeknek, sőt az építkezési engedélyeknek az idén kiadott száma már eddig is több, mint a tavaly egész évben kiadottak teljes száma. 1936-ban ugyanis kiadtak összesen 45 építési engedélyt, mig az idén az első kilenc hónap alatt 98 volt a kiadott építési engedélyek száma. Tavaly tatarozási en-« gedélyt is negyvenötöt adtak ki összesen, mig az idei első háromnegyed évben hetvenkettőt. Ezek a számok azt jelentik, hogy nemcsak a kőműveseknek voít megfelelő munkájuk és keresetük, hanem az építéssel kapcsolatos, még mintegy 40—50 ipari szakma is töb- bé-kevésbé foglalkozást talált. Ha még egykét évig legalább magmarad a gazdagsági termelés javuló irányzata, úgy a szükségmunka és az a sok szociális ténykedés, amely oly súlyosan nehezedett a hatóságok vállára nagyrészt már csak a múlt nyomasztó emléke lesz, hacsak ismét nem borítja fel valami vi lágkataszírófa a világ még mindig gyenge alapokon nyugvó rendjét. A-közmunkaváltság ára Békésmegyében Békésvármegye törvényhatósága a községi közmunkaváltság árát legutóbbi közgyűlésén a vármegye területére az 1938. évre a következőket állapította meg: 1 (egy) kézinapszám váltság ára 2 (kettő) pengő, 1 (egy) igásnapszám váltság ára 6 (hat) pengő. Megállapította a törvényhatósági bizottság, hogy a váltság áraknak a fenti mérvben való megállapítása a költségvetés realitása érdekében szükséges és indokolt (e nélkül a törvényhatóság a tervbevett munkálatok költségeit biztosítani nem tudná) másrészt a megállapított váltság árak megfelelnek azoknak az összegeknek, amelyeket a törvényhatóság fizet az útépítéseknél alkalmazott napszámosoknak és fuvarosoknak. A mezőgazdaságban nincs munkanélküliség élénk kereslet a munkapiacon Dévaványán a mezőgazdasági munkapiac hetek óta élénk. Értesülésünk szerint az öt nagy gazdaságban 661, a közép és kisbirto- kon 250, a vidéki gazdaságokban 233 dévavá- nyai munkás dolgozik az őszi munkálatok keretében. Vidékre további hatszáz munkást kértek, de ezekre a helyekre már nem akadt jelentkező. A férfi napszám 1'50—2 pengő. Akkord munkások napi keresete 2.20—2'50 pengő. Eladó bútor 2 darab ágy-, 2 darab éjjeli szekrény-, 2 darab kétajtós ruhaszekrény-, 1 darab asztal és 1 darab márványlapos szekrény tükörrel, faragványos keményfa kivitelben. Városháza u. 16 szám alatt eladó.# Bgyanott eladó eg? darab kétrészes l páscél pénztár s z e k r é n y.t Olasz—magyar—német katonazenekarok hangversenye MF. Az olasz, magyar és német katonazenekarok hangversenye Berlinben óriási érdeklődést és lelkesedést váltott ki. Folyó hó 3.-án a Deutschandhalle terme teljesen zsúfolt volt a közönséggel. Az olasz katonazenekarokat a hires, száz tagból álló Carabinieri, valamint a Guardia della Finanza zenekarai képviselték. Ismeretes, hogy az első az olasz csendőrség napóleoni egyenruhában öltöztetett kiváló zenekara, mig a második az olasz határőr-katonaság országos zenekara. Mindkettő a saját országa határán kívül is nagy hírnévre tett szert. A magyar katonazenekarokat az I. Mária Terézia Honvédgyalogezred zenekara képviseli, amely Figedy Sándor őrnagy karmester vezetése alatt vonult fel. Mind három állam zenekara egymás után vonult be a Deutschlandhallebe, elöl a Carabinierik, mögöttük az olasz fipánzok, azután a magyar honvéd zenekar és utolsónak a Berlinben állomásozó gyalogezrednek zenekara. A „Marcia Reale“ és a ,.Giovinezza“ ütemei mellett felhúzzák az olasz lobogót, azután a magyar zenekar felvonul és eljátsza a Hymnust. Csak néhányan vagyunk, akik a magyar Hymnust nemcsak hallgatják, hanem elimád- kozzuk. A nagy közönség némán hallgatja a Hymnus gyönyörű végakkordjait, felemelt karral üdvözlik hazánkat. Az árbocon felszáll I I a magyar zászló... Kezdődik a hangverseny. Alig hangzottak el az olasz zenekarok darabjai, az 1. Honvédgyalogezred zenekara rákezd a „magyar fantázia“ cimü szerzeményre, amely egyúttal Figedy Sándor karmesternek saját szerzeménye. Igen természetes, hogy a Rá- kóczy induló magávalragadja az egész közönséget. Ezután mindhárom állam zenekarai együttesen hangversenyeznek. Gyönyörű est volt a Deutschlandhalle pazarul megvilágított csarnokát a közönség tízezrei jókedvben és élénken megtárgyalva az egyes nemzetek teljesítményeit hagyták el. Még a villamoson is ki ki dudorászott, ki-ki az egyik vagy másik nemzet zenekarának fogta pártját. Igen természetes, hogy mi berlini magyarok elsősorban a mi zenekarunkra voltunk büszkék és megsúghatjuk. . . minden joggal. A három nagy nemzet ezzel is bebizonyította, hogy a közte létező barátság nemcsak a papiroson él, vagy pedig kereskedelmi szerződések paragrafusaiban, hanem a nép kulturális életében is. A három nemzet vegyes zenekara megcáfolta azt a régi közmondást, hogy ott ahol Mars, a hadak Istene fellép és uralkodik, ott a Múzsáknak hallgatniok kell. Ellenkezőleg Marsnak fiai bebizonyították ez alkalommal is, hogy a Múzsákkal igen jó lábon állnak.. . Hocsánatkéré&sei végszódétt a Meíz~Ln^2ó altér Metz József a gyulai Földművelők Gőzmalmának igazgatója feljelentette Lugzó Imre gyulai kisgazdát, mert többek előtt azt a kijelentést tette, hogy Metz csak a sváboknak 1 ad 20 pengőt a búzáért, a magyaroknak meg 18 pengői akar adni. Rágalmazás miatt indult meg az eljárás Lugzó Imre ellen. Hétfőn délelőtt tartotta meg ez ügyben a tárgyalást a gyulai járásbíróság büntetőbirája, Sipos Ferenc, Lugzó Imre, aki kormányzósértésért egy Ízben már büntetve vo't 100 pengőre, előadja, bogy ő sérteni nem akart. Amikor a Földművelők Gőzmalmában búzáját nem akarták átvenni, ő azt mondotta, hogy úgy látszik itt csak sváb embernek a búzája kell, a „magyar emberé pedig nem, az mehet vissza. Ő abbau a hiszemben volt, hogy a német és sváb ugyanazt jelenti, nem tudta, hogy a sváb kifejezés sértő. Kijelenti, ha a fenti kifejezésével Métz bácsit megsértette, úgy bocsánatot kér, mert ő sérteni nem akart, még a költségeket is vállalta. Eljáró biró, miután Metz József a bocsánatkérést elégtételül elfogadta és a felek kibékültek, az eljárást megszüntette. Hogyan Jut a fiafai néniét kisiparos „tőke nélkül“ a műhelyéhez! MF. Minden derék és szorgalmas fiatal kézművesnek, kisiparosnak, legforróbb kívánsága egy saját műhellyel rendelkezhetni. A világháború óta, igen sok derék iparossegéd ezt az álmát nem valósíthatta meg, mert nem birt a szükséges tőkével és nem minden apósnak volt annyi pénze, hogy vejének műhelyt berendezhessen. Hiszen az inflatió éppen a kisiparosok, vagyis a spórolok egy nagy rétegét találta a legérzékenyebben. Egy műhelynek a berendezésétől ellenben nemcsak az iparos segéd kereseti lehetősége, -jóléte teljesítményének fokozása függött, hanem személyes boldogsága, egy családnak alapítása és ha most már sok ezer és tízezer, sok százezer ilyen iparossegéd esetét vesszük, akkor elképzelhetjük, hogy ez mit jelentett a végeredményben egy egész nemzet népesedési politikában. Kevesebb műhely, keveseb teljesítmény, kevesebb család, kevesebb gyermek, gyenge évfolyamok és igy tovább. A német munkafront nem szűnt meg az utóbbi időben behatóan foglalkozni. Kutatásainak eredménye egy olyan önsegélyző intézménynek felállít ása, amely lehetővé teszi azt, hogy az iparos segéde minden tárgyi vagy személy biztosíték nélkül egy személyes hitelt kapjon, amely lehetővé teszi, hogy mint fiatal iparosmester, saját műhelyét berendezhesse. Az önsegélyző intézmény elsősorban a német iparos takarékosságára van felépítve. A mesterember fogjon hozzá azonnal a spóroláshoz, nevelje gyermekeit, tanoncait, segédjeit a takarékosságra. Ezt azáltal teheti, hogy a í^met munkafront önsegélyező intézményénél rendszerint Vásárolja a takarék lapokat, amelyeket bélyegekkel a lehetőség szerint tele ragaszt. Ha a mesternek későbben szüksége van pénzre, ha eljött az idő, hogy gyermeke, mint ifjú mester egyszer egy műhelyt nyisson, akkor ott lesznek a takaréklapjai, amelyekkel gyermekének jövőjét megalapozhatja. Nem kell azt hinni, hogy a német munkafront azt hinné, mintha a mesterember ez utón annyi pénzt tudna megspórolni, mint amennyire a műhely alapítására szüksége lesz. De hiszen nem is ez a cél a takarékoskodásra, mert a német munkafront a saját tőkéjéből kiegészíti az összeget, nem akarván mást, mint azt, hogy a hitelkérő iparos a hosszú évi spórolás által bebizonyítja, hogy számolni tud és akar. Ezentúl a német munkafront már most is segíteni kivan azoknak az ifjú mestereknek, akik eddig nem spórolhattak, mert egy ilyen intézmény eddig fenn nem állt. Aki eddig nem spórolt s dacára annak hitelt igényel egy műhelynek berendezésére, körzetének tiszteletbeli mester hivatalnoka által benyújtja Írott kérvényét. A kérvény következő feltételeknek meg kell hogy feleljen : A kérvényező maga nem lehet 28 évnél fiatalabb, a mesteri vizsgát legalább is igen jó eredménnyel kellett letennie. Nem szabad, hogy csőd eljárás alatt álljon, vagy pedig, hogy vagyontalansági esküt letett legyen. Egyik követelmény, hogy nős legyen, hogy politikailag is megbízható. Előnyben részesülnek azok, akik a német munkafront tanfolyamain résztvettek és akik a segédek vándorlását a birodalmon keresztül elvégezték. A kérvények elintézése minden szükkörü és rövidlátó birokratizmustól mentes. A hitel nagysága a berendezés és a műhelybe belefektetendő összeg nagyságától függ. Mert természetes, hogy egy cipész műhelyének berendezéséhez kevesebb pénz szükséges, mint egy pék, vagy hentesmester műhelyének vagy üzletének berendezésére szükséges. A hitelnek nyújtása előtt, a német munkafront megbízottjai a felállítandó üzem gazdaságosságát ellenőrzik. Az uj üzemek felállítása azonban nem történhetik olyan helyen,, ahol már más létező üzemeknek ártana.
