Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-13 / 185. szám
i936 augusztus 13 BÉKÉS 3 A KARTEL Irta: TEMESVÁRT LÁSZLÓ. Ha két ember beszélget és a rossz gazdasági viszonyok kerülnek szóba, felbuk- kanik a szó: kartel. Ha a kereskedő jajgat, elhangzik: a kartel 1 Ha a földműves drá- gálja a portékát: hja a kartel 1 Ha emelkedik az áruk ára, azt hallod : a kartel drágít. Ez a láthatatlan és mégis folyton jelenlévő vámszedő úgy kisér életutaidon, mint valamely lerázhatatlan utitárs. Nem segit, nem támogat, még csak nem is nyílt e lenség Felvette fejére a mese láthatatlanná tevő csodasapkáját és úgy táncol bele az életünkbe, mint valami gonosz manó. Incselkedik ve lünk, nem játékos-pajkosan, nem szelíden, hanem goromba markolással fojtogat kíméletlenül, szívtelenül. Ott lebeg körülöttünk reggeltől-estig, álmainkat is megkeseríti és szürke vigasztalan reggelekre ébreszt. Ahogy elhagyod fekvőhelyedet, már ott ólálkodik körülötted. Ahogy papucsodba bújsz már érintkezel vele. A papucsod bőrében, összetartó fonalában búvik meg és azt lőheted tapodsz rajta és te vagy felül. Kacagva tiiri tested súlyát, mert már beleakadtál e gazdasági hínár első indájába. De ismét ott lopakodik a szappan habjában, a fogkefédben, a szájvízben, a törölközőben, a párolgó kávé illatában, a cukor édességében, a lefölözött tejben, mindennapi kenyeredben, házad minden eresztékében. Ott ■villan gyufád lángjában, ott zizzen újságod lapjaiban, meghúzódik ruhád ráncaiban, életed minden megnyilvánulásában. Hiába pa- naszkodol, káromkodol, átkozódol, lerázni nem tudod. Az ezerarcú rém megfogott, nem enged el. Neki dolgozol és egyben fizető rabszolgája vagy. A kartel a liberális kapitalista termelési rendszer tulfejlődésének természetszerű következménye. A gazdasági szabadság, a gazdasági liberalizmus, a szabad verseny oly sokat szajkózott elvei a kartelizált ipar és kereskedelem fojtogató rendszerébe torkolt. A kartel a hirdetett szabadkereskedelmi elv megcsúfolásával a termelő erők néhány ember kezében való összpontosítása, a nemes verseny kizárása, az elérhető legnagyobb haszon érdekében. A kartel gazdasági ösz- szeesküvés a termelők és fogyasztók kollektiv érdekei ellen. Szerteágazó, látható és láthatatlan érdekszálai behálózzák az egész országot, sőt átcsapnak a határokon is. Zivatarokkal és villámcsapásokkal szemben villámhárítókkal védekezik. E villámhárítók rendszerint úgynevezett közéleti tekintélyek, pártnagyságok, kik igazgatósági tantiémek, jelenléti dijak és egyéb juttatások ellenében biztosítják a gazdasági összeesküvők szalonképességét. E villámhárítók végső csúcsai kissé be vannak aranyozva. Nem aranyból valók, nem önmagukban értékek, csak eszközök, kiszolgáló cselédek, akik rozzant tekintélyüket igy mentik át az összeesküvők nemzetközi társaságába. Szoros és téphetetlen kapocs köti össze őket: a közös bűntudat, mely egyes hanyatló országok életében sokkal inkább összeforrasztó elem, mint a szeretet, a tisztaság a becsület. A kartelnek nincs szive, a kartelt erkölcsi törvények nem kötik. Kíméletlen durvasággal gázol keresztül az életen, ideálokon és a maga elvakultságában és elvetemültségében úgy seper végig mindenen, mint valami fullasztó számum. A megbolondult Wertheim kassza gőgje vigyorog belőle, mely feneketlen és telhetetlen gyomrába gyömöszöli a kisajtolt véres hasznot, a könnyeken, sóhajokon, nyomoron, kétségbeesésen szedett csengő pénzre váltott bűnös és jogtalan vámot. De ha ez a gazdasági közveszély pusztít és rombol, akkor hol az állam, a rend őre ? Hol a törvényes rend hatalmi szava, rendőre, szuronya, ügyésze, bírája és börtöne ? Mert elmaradhatatlanul kívánatos az állami hatalom érvényesítése a gazdasági komplottokkal szemben. Az állami hatalom erkölcsi ereje pártatlanságában és igazságosságában rejlik. Meg kell védje a gyengét, az elesettet, le kell hajoljon a szegényhez, eltiporthoz és le kell sújtania mindarra, ami a békés társadalmi együttélés alapjait felrobbantja. Az állam nem ülhet bele, mint valami előkelő idegen a liberalizmus kényelmes foteljébe és nem nézheti egykedvűen ezt a rettentő játékot, melyben óriási erkölcsi és anyagi'értékek, a nemzeti társadalom alapelvei forognak kockán. Ma még a kiszolgáltatott és magára- hagyott magyar társadalom vár. Fogcsikorgatva és elkeseredetten, de vár. Várja az állam lesújtó öklét, a legfőbb állami hatalom megtorló intézkedéseit. Ebbe a várakozásba azonban már bizonyos kétkedés is belopó- zott. Ha pedig ez a kétkedés bizonyosságá érik, akkor az állami beavatkozás elkésett, mert akkor magát az államot kell az uj idők követelményeihez mérten átalakítani, átformálni úgy, hogy ne a törvényes védelemben részesülő egyéni önzés és kapzsiság támogatója, hanem az egyetemes nemzeti érdekek őrzője és fejlesztője legyen. (Ezt a cikket az Uj Világ cimii kitűnő közgazdasági hetilapból közöljük) Halfogásból-balfogás (A „Békés“ munkatársától.) Bizony már a vakáció közepén jóval túl vagyunk, de „szeptember“ fenyegető árnyéka ” még olyan messze van, hogy egyelőre nem izgatja a diákkedélyeket. „Hol lassan, hol gyorsan az idő csak tellett“ s elsuhan majd az a pár nap is. úgy mint a többi. „Minden órának leszakítsd virágát“, mondta már Horatius is, de ezt a jelszót tűzte ki az az unatkozó diákcsoport is, amely Gyula összes kecsegtető nyári szórakozásai közül a horgászás nemes sportját választotta unaloműző időtöltésül. Ki is vonultak a Körös lankás partjaira s bevették magukat a méla fűzfák árnyékos lombjai közé. Aztán be a horgot és várni a jószerencsét. Persze bevető horoggal kísérleteztek, mert a másik hamarabb feltűnik az esetleg arra cirkáló rendőrnek, „aki mindig ott van ahol nem kéne.“ A jószerencse nem váratott magára sokáig, hamarosan jelentkezett is jókora halak alakjában. Tizdekástól félkilósig váltakozott a zsákmány minősége. (Hiába, vannak itt természeti értékek, csak ki kell őket aknázni!) Ez azonban idáig még csak a könnyebb fele a dolognak, a java csak ezután következett. Hová tegyék a halakat, fáradságuk jól megérdemelt gyümölcsét ? Most légy okos Domokos! Szerencsére az évközben állandó puskázásban megedzett diákszemek most sem hagyták cserben gazdáikat s igy történt, hogy hamarosan a közelben felfedezett üres hordónak örvendett a kis diák-csapat. A hordót gazdája azért helyezte oda, hogy a vízben megdagadjon. A fiuk nem tétováztak sokáig, hanem a vízzel ‘félig teli hordót birtokukba vették a horgászás idejére s abba rakták el a féltett zsákmányt. Ment az orv- halászás vígan, a halak sokasodtak a hordóban, pár óra múlva volt már vagy félkilóra való benne. Aranyérnél és az ezzel járó béldugulás, vég- bélrepedés, kelés, terhes vizelési inger, májduzzadtf ság, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szé- dülési rohamok esetén a természetes „Ferenc József“ keserű viz használata csakhamar kellemes megköny nyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet gyakran mindennapi használatra, reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. 910 43—* A fiuk szedték a halakat gondtalanul a horgokról, de a fekete végzet, amely eddig a háttérben leskelődött. egyszercsak megjelent a hordó gazdájának alakjában. A fiuk meglapultak a fűzfák alatt, onnan lesték megrettenve a szörnyűséget, ami rövid pár perc alatt a hordó körül végbement. A pompás haltartó gazdája felrakta embereivel a hordót a kocsira, úgy félig vízzel telve (kell a Kőrösvíz az asszonynak a ház körül!) és elindult vele, nem is sejtve, mekkora kincset, hosszú órák türelmes munkájának aratását viszi magával. Á kiskocsi lassan elnyikorgott s amikor eltűnt a láthatáron, egymásután bukkantak elő a bokrok közül az eddig csendben lapító csemeték és bamba szótlansággal bámultak egymásra. —- A fene egye meg ! — fakadt ki az egyik és elindult nagymérgesen hazafelé. A többi, mit tehetett egyebet, bandukolt utána ! — h—ó ALLAMUIZS6A A E9ULAI eyORS ÉS 6írtBŰISK0bflBftli F. hó 2-án — itt helyben — a tanfolyam igen nagyszámú résztvevői — Bálint Antal társadalombiztosítási főtanácsos, az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnökének vezetése mellett — kiváló eredménnyel államvizsgát tettek úgy a gyors , mint a gépírásból. Ezen vizsgák nagysikerű eredménye máris teljes mértékben megalapozta a még csak első tanévét megért iskola jó hírnevét. Jobbnál jobb gyakorlati készséget elért vizsgázók közűi különösen kiemelkedő azon kivételes eredmény, melyet az iskola vezetője eléretett, s Stojansvits Gabriella a tanfolyam egyik résztvevője produkált a majdnem teljesen hibátlan magasfoku I. rendű irodai gyorsirási dolgozatával. Az uj irodai tanfolyamok csoporttani- tássak valamint külön órák adásával szeptember hó 1-én ismét megkezdődnek. Iratkozások f. hó 24-töl kezdödőleg minden d. e. 9—11 az államilag engedélyezett Gyors- és Gépiróiskolában — Corvin > u. 27 alatt. A beiratkozók, valamint az ér-3 deklődők részére a legrészletesebb tájékozta-5? tást nyújtja a szaktárgyakra vonatkozólag” fenti címen és időben az iskola vezetője. jo iß ' 'y * r w c*t a c \ c - m m a o Augusztus 13, csütörtök. BUDAPEST I. 6.45. Torna, Hanglemezek. 7.20. Étrend. 10. Hírek. 11.10. Nemzetközi vizjelzöszidgálat, 12. Déli harangszí. Idöjárásjelentés. 12.30. Hírek. 13.20. Pontos időjelzés, idöj árásj elentés. 14.40. Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 16 45. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés, hírek. 00.05. Hírek. 10.20. Pizzaro harmadik perui útja. 10.45. Női léghajósok és pilóták. 12.05. Lakatos Gyula és Lakatos Vince cigányzenekara. 13.30 Hang- • lemezek. 16. Befőzési tanácsadó. 17. Görögország. 17.30. Géczy-Fazekas Klára zongorázik. 18.10. A rádió külügyi negyedórája. 18.30. Melles Béla zenekara 19.30. Ignácz Rózsa és Köpeczi-Boócz Lajos szavaló-estje. 20.20. A rádió szalónzenekara. 20.55. Olimpiai híradás Beszélő: Pluhár István. 21.45. Hírek, idöjárásjelentés. 22.05. „Hangképek a Cirkuszból.“ Közvetítés a Fővárosi Nagy Cirkuszból. Beszélő Turchánvi István. 22.45- Kiss Béla és cigányzenekara. *23 Ottlik György dr. acgolnyelvü előadása. „Communism verses civilization.“ 23.30. Léhner-vonósnégyes.
