Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-27 / 146. szám
2 Távirali ulon kér intézkedési a polgármester a eséplőgéptulajdonosok védelmére ß E K E S 1.936 június 27 felelte, hogy jó ismerős ő itt, dolgozott mar ebben a házban. A bíróság ezután kihallgatja Cselényi Ferenc államrendőrségi detektívet, aki kijelenti. hogy a ládalopás ügyében folytatott nyomozás során és kihallgatásuk alkalmával Váczi is, Bene is önként bevallották, hogy az ellopott ládát Bene lakásán együtt feszítették fel. Vitéz Balogh detektív nem tud az ügyről semmit sem mondani-, mert nem vett részt a nyomozásban. Miután Tóth Károlyt még nem vezették elő, a bíróság elővette Bene István egy ujra- felvételi ügyét. A járásbíróság Benét lopás vétsége miatt öt pengőre Ítélte, amit ez, két napra fölváltva, le is ült. Az ügyészség ujra- felvételt kért ebben az ügyben, miután megállapította, hogy a járásbíróság elé hiányosan kiállított büntigyi priusz került Bene előéletéről s ennek alapján hozta meg Ítéletét s kérte Bene bűncselekményét bűntetté minősíteni. A törvényszék ennek helyet is adott és Benét lopás bűntettében háromhavi fogházra Ítélte, amibe a már leült két napot beszámította. Ennek az Ítéletnek a kihirdetése után jelentkezett a Tóth Károly elővezetésére kiküldött rendőr és jelentette, hogy Tóth Szeregyházán arat, mire az ügyész, nehogy a tárgyalást el kelljen napolni, elállóit Tóth kihallgatásától. Az Erkel-malomban elkövetett lopásról a három vádlott nem akar tudni semmit. Azt mondják, hogy a vasúti pályáudvaron jártak szenet lopni, de őz nem sikerült, mert a rendőr ott cirkált. Hazafelé igyekeztek, amikor a hátramaradt Kneifelt a rendőr megszólította és elvitte. A vizsgálat megállapította, hogy Knei- fel épen a rendőr félrevezetésére állt künn az utón s amikor az jött, részegnek tetette magát. A rendőr haza is kisérte. A malom ablakát Páskuj bontotta ki, a többi őrt állt. Amikor ezeket a vallomásokat eléjük tárják, egyértelműen kijelentik, hogy bikacsökkel kényszeritették ki belőlük a beismerést. A bíróság megállapította mind az öt vádlott bűnösségét a vádszerinti bűncselekményekben, csupán Bene esetében tért el ettől s őt nem lopásban, hanem orgazdaságban mondta ki bűnösnek és elitélte Bene Istvánt és ifj. Váczi Mihályt egy-egy évi börtönre, Páskuj Jánost. Baksa Mihályt és Knei- fel Józsefet egyenként tizennégynapi fogházra. Vádlottak is, ügyész is megnyugodott, az ítélet jogerős. Megalakult a frontharcosok gyulavári alcsoportja. (A „Békés“ munkatársától.) Az Országos Frontharcos Szövetség gyulai kerületének gyulavári alcsoportja megalakult. Az alakuló gyűlésre a kisvasuton 2 kocsiban mentek ki a formaruhás gyulai frontharcosok. zenekaruk vidám hangjai mellett. A vendégeket az állomás előtt a leventék fogadták s kisérték be a hősök szobrához, ahol Szoboszlai Béla leventefőoktató lendületes szavakban üdvözölte őket. Az alakuló gyűlést a szövetkezet nagytermében tartották Kender Albert dr. elnöklete alatt. A megnyitó és Kovalszky Róbert dr. lelkesítő szavai után Nádudvari Sándor az alapszabályokat ismertette, majd megválasztották a vezetőséget. Tiszti vezetők lettek Remeczky István dr. és Kovács Sándor, legénységi vezetők pedig Lévay Béla és Enyedi István. Kerékpár, gumi és alkatrész legolcsóbb Schiilingernél. tj'4 2 - * (A „Békés“ munkatársától.) Pénteken déletőtt a gyulai cséplőgéptulajdoiiosoknak egy négytagú küldöttsége járt Varga Gyula dr. polgármesternél s kérte, hogy részesítse védelemben őket az idegen községbeli cséplősőkkel szemben. A jégverés következtében ugyanis kereseti lehetőségük igen megcsappant s most még a szomszéd községbeli eséplőgéptulajdonosok részéről is olyan verseny mutatkozik, hogy hatósági védelmet kénytelenek kérni ellene. Különösen egy bércséplőre panaszkodtak, aki. bár megélhetését egy jómenetelü kereskedés és korcsma is biztosítja, végigjárja a gazdákat s olcsón vállalja fel tőlük a cséplési munkát. Ennek ii lióiüvesiestereh 1939 január 1-ig ne adjanak ki építési vállalkozói iparigazolványt (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A napokban érdekes beadvány érkezett az iparügyi miniszterhez, amelyben a kő üvesmes- terek ipartestülete a kőmüvesmesteri iparban zártszám bevezetését sürgeti. A beadvány utal arra, hogy a most megalkotott ipartörvény-novella (1936: VII. t. c) módot nyújt az iparügyi miniszternek arra, hogy valamely iparban az iparenge délyek számát korlátozza, de az 1922. évi ipartörvény (1922: XII. t. c.) is lehetővé teszi, hogy valamely törvényhatóság szabályrendelettel korlátolt számhoz kösse egyes iparoknál a kiadható iparengedélyek számát. A kőművesmesterek ipartestülete azzal indokolja meg kérését, hogy Budapesten ma 450 kőművesmester és 600 építőmester működik, ezenkívül évenként 120—150-re tehető azoknak a vidéki építő- és kőművesmestereknek a száma, akik az épitőévadban Budapesten dolgoznak. Ez az arány fennáll a nagyobb vidéki városokra is. Az ipartestület ezért azt kérte, hogy a miniszter 1938. december 31-ig függessze fel a kőmüvesmesteri iparengedélyek kiadását országszerte, szüntesse be a vidéki kőművesmestereket vizsgáló bizottságok működését, csak a budapesti bizottság maradjon meg, szüntesse be a miniszter a kisebb kő- müvesiparra jogosító iparengedélyek kiadását, mert ezt a kategóriát a készülő építő ipari törvény úgyis megszünteti a szerzett jogok épségbentartásával. Végül azt kérte az ipartestület, hogy a ma szabadipart képező építési vállalkozói iparra iparigazolványt 1939. január 1-ig egyáltalán ne adjanak ki, ezentúl pedig ilyen iparigazolványt csak az kaphasson, aki megfelelő vállalkozói tőkeerőt tud igazolni. A kőművesmesterek ezektől a rendszabályoktól az épitőiparosság helyzetének némi javulását remélik. Értesítés. Tisztelettel bejelentjük, hogy folyó hó 28-án, vasárnap reggel 3 órától délelőtt 11 óráig áramszünetelés lesz, a békéscsabai áramfejlesztő ^telepen végzendő kéménycsatornák tisztítása miatt. Békésmegyei Villamossági B T 2—3 Gyulai Üzemvezetősége ■ követkéz lében nemcsak az a veszély fenyeget, hogy a eséplőgéptulajdonosok vesztik el a keresetük egy jelentékeny részét, hanem az is, hogy sok cséplőmunkás kenyér nélkül marad s a keresettől elesvén, csak az ínségesek amúgy is nagy táborát növeli. Varga Gyula dr. polgármester panazsuk- ról jegyzőkönyvet vétetett fel s kijelentette, hogy távirati utón kér az ipatügyi minisztertől sürgős intézkedést s a vármegye főispánját. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr.-t is megkéri, hogy illetékes helyen interveniáljon az ügy mielőbbi, kedvező elintézése érdekében. ííü is in a szíri (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A franciaországi sztrájk hullámai Algírba is átcsaptak s ma már az algíri kikötőkben is épugy, mint a marseillesi kikötőben, vörös zászló leng az árbocokon. A sztrájk Franciaországban még egyre tart és igen súlyos gondokat okoz a kormánynak. A kikötőmunkások és a kereskedelmi hajók matrózainak sztrájkja megbénította a tengeri kereskedelmet, ami az ország egész gazdasági életében rendkívül károsan érezteti hatását. (A „Békés11 tudósítója jelenti.) Csütörtökön az egyik fővárosi klinikán egy anya kettős ikreknek adott életet. Az ikrek válltól derékig össze voltak nőve. A két fiú holtan jött a világra, bár, amint azt az orvosok megállapították, semmi szervi bajuk nem volt. Valószínű, hogy csak külső behatás folytán vesztették el életképességüket. Mikor az anyával közölték, hogy összenőtt ikreknek adott életet, kiáltozni és sikoltozni kezdett, majd amikor megtudta, hogy élettelenül jöttek a világra, kissé megnyugodott. A két kis holttestet preparálják. (A „Békés“ munkatársától.) A me- zőberényi piacon kerültek csendőrkézre Havi Ilona és Márvány Márta cselédlányok. Lopott holmit árultak és a csendőri nyomozás megállapította, hogy ez év februárjában és májusában több helyről tyúkot, tavaszi kabátot, diványpárnát, biciklitáskát és egyéb apróságot loptak el, amihez könnyű szerrel hozzájuthattak. A május 27-ike óta letartóztatásban levő két leány csütörtökön állott a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa előtt és sírva tett töredelmes vallomást. Havi Ilona járt benn a kiszemelt házakban, Márvány Mária pedig őrt állott, azután együtt adták el a lopott apró tárgyakat a piacon. Havi Ilona azzal mentette bűnét, hogy súlyos gyomorfekélye gyógyítására kellett a pénz s amit a lopott tárgyakért kapott, jóformán mind arra költötte. A törvényszék Havi Ilonát nyolchavi börtönre, Márvány Máriát háromhavi fogházra ítélte s mindkettőjüknek tizenriégynapot beszámított. Az ítélet jogerős,