Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-13 / 105. szám
1935 december 13 B E K E S 3 Amikor még napokig eltartott egy-egy megyegyiilés és amikor Apponyi Albert gróf volt az ellenzék szénoka [A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi évtizedek, sőt esztendők alatt a világ igen nagy változáson ment keresztül. Óriási léptekkel haladt előre a tudományok s főként a technika terén. Megváltozott az országok egymásközti és belső élete s a megváltozott világban Magyarország is megváltozott. Más lett a közélet és más a társadalmi. Lázas, rohanó lett az idők járása, a régi, ráérő világ ma már csak irodalom, a mai kor a sietésé, a versenyé, a célszerűségé. Mások az emberek, mások az események, más lett az élet belsejében, s külsejében egyaránt. Ha volt is mulasztása a letűnt időknek, volt romantikus szépsége is. Volt benne valami, ami ma nincs meg és ami szép volt és van benne sok minden, ami az idők távlatában különösen érdekesnek tűnik. Az embert a múlt mindig érdekelte, szeretünk összehasonlítani, szeretjük egybevetni a mát a múlttal s a különbségeket szeretjük megállapítani. Szeretünk álmodozni őseink világán, szeretjük az öreg akták és jegyzőkönyvek porzós betűiből felénk áradó regényes hangulatot s talán azért, mert akkor gondtalanabb volt az élet és mert az emberekben több volt az eredetiség s több az életben a szín — például csak maga a közlekedés is sokkal kalandosabb és igy regényesebb volt, mint ma — nem minden sajnálkozás nélkül gondolunk a letűnt „jó“ világra. Igaz, a mai modern élet komfortja és közlekedési fejlettsége is nagy érték, de valahogy mégis jobb lehetett a kevésbé kényelmes utazás a postakocsikon, mégis különb lehetett az élet akkor, amikor az emberek ráértek s nem hajszolta őket az élet úgy, mint ma. Most, december 21-én megyegyiilés lesz. Ez adta a gondolatot, hogy visszalapozzunk az idő könyvében s utánanézzünk, milyen is volt egy megyegyülés hajdanán, mondjuk félévszázaddal ezelőtt? A „Békés“ 1885-ik évfolyamában meg is találtuk az emlitett esztendő téli megyegyülésének krónikáját. Már a közgyűlés előtti szám jelzi a jelentős eseményt. írja, hogy a téli megyegyülés, amelynek 21 tárgysorozati pontja vau, 17-én kezdődik s előreláthatólag több napig fog tartani. A jóslat bevált, olyannyira, hogy a közgyűlés még a huszas napokban is tartott s csak 23-án ért véget. Az 1885-iki esztendőben volt ugyanis tiz esztendeje annak, hogy Tisza Kálmán kormányra lépett. A megyében mozgalom indult, természetesen kormánypárti körökben, hogy a közgyűlés a tizéves kormányzás jubileuma alkalmával üdvözlő feliratot küldjön Tiszának. Az erre vonatkozó indítványt Nagy Károly árvaszéki elnök terjesztette a közgyűlés elé. Az indítványnak természetesen meg- volt a maga ellenzéke is és Nagy Károly beszéde után a pro és contra felszólalások egész sora hangzott el. Annál, amit a krónika Nagy Károly beszédéről ir. ismét a megváltozott időkről kell beszélni. A krónika ugyanis kereken megírja a véleményét az elnök ur jubiláris dikciójáról és pedig a következőképpen : — „ Nagy Károly árvaszéki elnöktől soha sem hallottunk nemcsak tartalmilag, hanem formailag is oly gyenge szónoklatot, mint amellyel jubiláris indítványát bevezette és támogatta.“ így, teljes nyíltsággal. Nem sokat változtat a kemény igazmondáson az sem, hogy a cikkíró e megállapítás után megjegyzi: „Hiába ! Nagy Károly már hozzászoktatta a megye közönségét, hogy többet várjon tőle.“ Próbálna csak ma igy Írni valaki. Ezzel a nyíltsággal, őszinteséggel, minden kertelés nélkül! Lenne is belőle olyan felfordulás, hogy a szegény „újdondász“ megszökne a városból. Az indítványtevő után dr. Kovács István vm. főorvos emelt szót az üdvözlő felirat mellett. A bátorhangu krónikás ezzel a beszéddel kápcsolatosan sem rejti véka alá a véleményét s a jeles orációról szólván machiavellizmust emleget. Ezen megállapítás keménységéből sem sokat vesz el az a mondat, amely a ma- chiavellizmus vádját követi, hogy tudniillik : „el kell ismernünk lovagias készséggel, hogy a főorvos beszédjével egyik legszebb szónoki diadalát vivta ki s ehez a legőszintébben gratulálunk.“ Ezen a közgyűlésen a 39 éves Apponyi Albert gróf közel háromnegyedórás ellenzéki beszédet mondott. Az ő felszólalásáról a krónika a következőket Írja: „Ezután általános figyelem és várakozások között felált Apponyi Albert és mondott mintegy három- negyedóráig tartó beszédet, melyet alig méltattunk akkor, midőn csak azt mondjuk róla, hogy még ilyen szónoklat a vármegyeháza renovált nagytermében eddig nem hangzott el.“ A jubiláris feliratnak még igen sok kormánypárti és ellenzéki szónoka volt utána s a közgyűlés végül is 115 szavazattal 32 ellenében elfogadta az indítványt s kimondta, hogy az üdvözlő feliratot felküldi Tisza Kálmánnak. Külön érdekessége a hatnapos közgyűlésnek, hoo-v a gyűlés tartama alatt Belicsey István főispán íe is mondott, úgy hogy a harmadik naptól kezdve már Jantsovits Pál alispán elnökölt. Nem reklamációképen mondjuk, de ma már nincsenek többnapos megyegyülések. Ma már a törvényhatósági bizottság tagjai alig várják, hogy vége legyen a közgyiii lésnek s dél felé már széksorszámra hagyják ott a megye parlamentjét s igyekeznek az állomásra, nehogy lekéssék a legközelebbi vonatot. A budapesti Liebner játékáruház újdonságait — Dns raktár. — Vételkén^sze^^élk^i megtekintését kéri: Számos női bajnál reggel, éhgyomorra fél pohárnyi természetes „Ferenc József ‘ keserüviz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. 4*0 a* ................................................................ A múltban nem úgy volt, mint ma, hogy reggel eljöttek hazulról a bizottsági tagok s ebédre már otthon is voltak, Akkor maga a beutazás több időt vett igénybe, mint ma az egész közgyűlés. Kocsin s tél- viz idején négyfogatuval kellett bejönni Gyulára, több stációval útközben s hasonlóképp visszafelé is. A közgyűlések előtti napokon valóságos kocsitáborok álltak a fogadók udvarán s a Komlóban minden szoba le volt foglalva, Hogy ilyen alkalmakkor a Komlóban nem jelentéktelen forgalom volt, mutatja, hogy a ruhatárban kellemetlen incidensek is történtek. A Békés azon számában, amely a közgyűlésről ad beszámolót, az alábbi hir jelent meg. „A bunda. Eördögh Lajos orosházi szolgabirónak, aki a Komlóban volt megszállva a megyei közgyűlés folyamán, farkasszörme béléses bundáját, bizonyára elnézésből, valamelyik bizottsági tag elcserélte. Hagyott a helyébe olyanformát s noha ez is csak bunda, még sem veteked- hetik a szolga bíró úréval.“ Ma már bezzeg nincs tumultus, nincs jóformán semmi idegenforgalmi haszna a megy egy üléseknek. Reggel bejönnek a tagok, délben hazamennek s legfeljebb, ha korán végeznek a tárgysorozattal, van utána egy kis sörözés. Hajdanában napokig itt kvártély óztak, inasostól, hajdustól s asszonynépeiket is magukkal hozták, kik mig férjeik a közügyekben fáradoztak, a háztartás és az öltözködés szükségleteit szerezték be 'a bő választékú gyulai boltokban. Tempora mutantur . . . n. g. wazmfmgmmwtixmmcssit. a—gp mim ön is bevásárlási könyvecskét a TANAI divatházában, ahol minden hitelképes egyén G havi hitelt élvezhet. 354 15—* AZ OLCNŐ karácsonyi vásár megkezdődött WERTER divatáruliázában Szenzációs olcsó árak, siessen ezen kedvező alkalmat Ön is kihasználni. m 3—* DOBJA EL a levelezésein érkezett sok használt bélyeget, mert az PÉNZT ÉR! Leveleken, levelezőlapokon, hírlapokon levő bármily, postailag használt bélyeget megveszem és azokért a következő készpénz-árakat fizetem. Leáztatlaaul (csak kiollózva) 3 fill. 100 drb. Leáztatva, sortirozva, és 100-100 drb.-ként kötegelve 5 fill 100 drb. Csakis sérületlen darabokat veszek, hibásokra nem reflektálok. Főként nagyobb mennyiségek érdekelnének. (A borítékokról kézzel letépett bélyeg mindig megsérül, tehát a gyűjtésre nem használható. A bélyegeket mindig ollóval vágjuk ki a borítékokról, úgy hogy a bélyeg széle és az olló-vágásának vonala közt cirka egy 1 cm. távolság maradjon, hogy az ollóval véletlenül is bele ne vágjunk a bélyegbe ) DOBAY JENŐ Gyula, Városház-utca 7.
