Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-13 / 105. szám
4 B E K É S 1935 december !3 S8 I R £ U, Alig van nap, amikor Budapesten el ne tűnne tiz-tizenkét ember. Az egyik lap már külön rovatot is nyitott nekik, azzal a címmel, hogy „Akik ma eltűntek“. Epidémia lett az eltűnés, tömegjárvány, az emberek valósággal eltűnési viszketegben szenvednek. Az eltűnés eddig legtöbb esetben komoly következményekkel járt. Azt jelentette, hogy az illető nemcsak a városból, a lakásáról tűnt el, hanem az életből is. Ma ez, szerencsére nem igy van. Az eltűntek szép csendesen hazahuzódnak, vagy pedig a rendőrség csipi el őket, amikor tartósan azon töprengenek, hogy belevessék-e már magukat a Duna kellemetlenül hidegnek Ígérkező hullámaiba. Ha valaki összekap a jegyesével, eltűnik, a diák, ha megdorgálják, eltűnik s minden bizonnyal olyan is van az eltűnők között, aki azért tűnik el, mert a kanáriját reggel élettelenül találta a kalicka homokján. Van aztán még egy eltűnési kategória, azoké, akik ultima ratioként tűnnek el. Ezek közé tartoznak azok a szánandó részvétvadászok, akiket állásukból el akarnak bo- csájtani, akiket hitelezőik el akarnak árvereztetni, vagy akik oly szegények, hogy az életvédelmi osztály ellátását, vagy protekcióját kénytelenek igénybe venni, Sajnos, van aztán olyan kategória is, amelybe a tényleges eltűnők tartoznak. Akiket nem találnak meg a szomszéd vicééknél, sem a tárházak gyapjuzsákjai között, sem meditáló séta közben gyanús közelségben a Duna hullámaihoz az elhagyott rakparton. Ezeket a komoly eltűnőket néhány nap múlva a Dunából halásszák ki, vagy a Kamara-erdőben találják meg átlőtt homlokkal, vagy egy fára felakasztva. Az epidémia megvan, eltűnők tényleg szép számmal vannak, javarészük azonban, hála Istennek csak ideiglenes eltűnő s a „végzett“ eltűnők száma eltörpül mellettük. Akárnaint van ís, megvan ez a szomorú tünet s jellemzi a kort. N. Fogalmazói vtzsga. Lakatos J, István a gyulai m. kir. adóhivatalhoz beosztott jogi diplomás, az újonnan rendszeresített pénzügyi fogalmazási vizsga általános részét Bupapesten sikerrel letette. Szülői értekezlet. A józsefvárosi róm. kát elemi iskolában december hó 15-én, vasánap délelőtt fél 11 ótai kezdettel a fiúiskola nagytermében szülői értekezlet lesz, melyre a tanulók szülőit szeretettel minél nagyobb számban meghívja az igazgatóság. Divat, selyem, szövet, bársony- és mosóárn cikkekben legnagyobb választék, legolcsóbb árak Neumann Márton cégnél. 385 tO-io Az első hó Fo;yó bó 12-én csütörtökön reggel esni kezdett a hó. Eleinte csak dara esett, aztán apró szemű hó kezdett szállingózni, de oly ritkán, hogy negyedórák múltán is csak ott volt nyoma, ahol a szél összehordta Edd g, mikor a rádió leadta a hójelentést s közölte, hogy a Kékesen, meg a budai hegyekben pompás sí hó van, s hogy a balatoni országutakon csak hó lánccal lehet autózni, szinte úgy éreztük, hogy mi egy másik országban, vagy mását évszakban élünk s mint távoli mesét, mint például az abesszin híreket, hallgattuk a jelentést s ötömmel gondoltunk rá, hogy nálunk még nincs tél. Most már nálunk is fehéredik a táj s pár nap múlva már nagypipáju hóemberek állnak a kertekben és udvarokon s néznek felénk meredten széndarab szeműikkel. — A has gyakori teltsége, a rekesz erősebb feltolódása, májtájéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhurut és sárgaság a természetes „Ferenc József - keserüviz használata által megszüntethetek és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértódulások ellensulyozhatók. 2—2* NŐJ KABÁTOK, gyermek, boly kabátok óriási választékban a TANAI divatházában. 35314-* Asszony a férje ellen. Pocsai Imréné békési asszony veszélyes fenyegetés miatt tett följelentést a férje ellen. A házaspár között már hosz- szabb ideje megbomlott a békés együttélés és a helyzet odáig fajult el, hogy az ember a nyáron elhivatta az ipát és felszólította, hogy pakolja össze a leányát és vigye, mert ő többé látni sem akarja. Mikor aztán az asszony csomagolni kezdett, rátámadt, hogy a házból élve el nem engedi, megöli, mint egy kutyát. Pocsai viszont azt adta elő a bíróságon, hogy a felesége fenyegette őt azzal, hogy borotvával elvágja a nyakát. A házaspár azóta már külön folytatja életét, a válópert még nem indították meg, de az asszony bevezetőül feljelentette ez urát életveszélyes fenyegetés miatt. A járásbíróság felmentő Ítélete fe- 'ebbezés folytán a törvényszék felebbezési tanácsa elé került. Az asszony itt, is ezt erősítette, hogy férje revolverrel fenyegette, de ezt nem tudta beigazolni. A törvényszék helyben is hagyta a járásbíróság felmentő Ítéletét. Az állattenyésztés feltételei az Alföldén. Irta : SCHWEIGER LÁSZLÓ DR. jószágigazgató. A megmaradt szikes legelők silányak, kiéltek, olyan szegények, hogy rajtuk a jószág az év tizenkét hónapjából legfeljebb csak egy-két hónapig tartható el. Az állattartás tehát ma csak úgy lehetséges, ha a jószágot az év tizenkét hónapjából tiz hónapot istállózzák. Ez a mesterséges takarmányok termesztését kivánja, azonban a gyenge termésátlagok és következményük, a nagy szegénység szükségessé teszik, hogy a földmivelő lakosság földjének túlnyomó részét az ellátásához szükséges kenyérmagvak megfelelő mennyiségben való termesztésére vegye igénybe. A kenyérmagvak feleslege ugyanis azonnal értékesíthető. így nem marad sem lehetőség, sem kedv a mesterséges takarmányok termesztésére, amelyek nem közvetlenül, hanem csak közvetve, etetés után, tehát hosszabb idő múlva jelentenek pénzbevételt a gazda részére. A szálastakarmányok hiánya, a kevés szalma-, törek- és kukoricaszárkészlet megnehezíti az állattartást, a teljes elszegé nyedés pedig arra kényszeríti a gazdát, hogy még azt a kevés jószágot is, ami magában véve igen kevés a trágyatermelésre és legfeljebb csak a házi szükséglet fedezésére elegendő, abban az időpontban értékesítse, amikor az árverés fenyegető veszélyét keli elhárítania. A depekoráció évről-évre nagyobb méreteket ölt és vannak községek, amelyekben az utolsó négy év alatt az állatállomány 50 % -kai csökkent. Különösen vonatkozik ez a ló-5 szarvasmarha- és birkaállományokra. A Sertésállomány is, ha nem is számbelileg, de minőségre egyre romlik és a budapesti LÄPELOFIZETES g y üjtéséhez magas jutalékkal, agilis fiatalembereket (esetleg nőket) telvesz a Békés kiadóhivatala. piacot elárasztja a tiszántúli silányabb anyag. Az állatállomány csökkenésével együtt jár a trágya csökkenése is. A trágyaterme- tés hanyatlásával gyengül a tiszántúli talaj termőereje és a jelenlegi viszonyok között komoly megfontolás tárgya kell, hogy legyen a tiszántúli gazdaközönség esetleges visszatérése a régi ugarrendszerre. A tiszántúli gazdák ma az egyoldalú szemtermesztésre vannak utalva, amit csak a kukoricatermesztés tesz némileg változatossá. A mező- gazdasági termelésnek az állattenyésztésre és szántóföldi művelésre való tagozódása, amely különösen a dunántúli gazdát a kockázat megosztása következtében minden természeti csapással szemben ellenállóvá teszi, a Tiszántúl nem érvényesülhet és ennek folytán a tiszántúli gazda a szántóföldi művelésre és ezen belül főképpen az egyoldalú szemtermesztésre van utalva és ennek teljes kockázatát viseli. Az utolsó évek majdnem mindegyikében természeti csapás sújtotta a mezőgazdaságot, igy 1929 ben fagy-, 1932- ben rozsda-, 1934-ben aszály- és 1935-ben fagy- és aszálykár. Nem csoda, ha négy egymásután következő ilyen katasztrofális év az aiföldi és különösen a tiszántúli gazda- közönséget nyomorba döntötte. Az egyoldalú szántóföldi művelés mellett nem prosperálhat az állattenyésztés, viszont az állattenyésztés hiányában nem lehet jó terméseredményre számítani. Az állattenyésztés adja a trágyát és ezzel fenntartja a talajerőt, biztosítja a jó termést, viszont a jó termés teszi iehetővé az állattartást. Ez tehát egy circulus vitiosus, amelynél nehéz megállapítani, hogy melyik tényező az ok és melyik az okozat. Kétségtelen, hogy a szántóföldi művelést csak megfelelő trágyázással lehet eredményessé tenni, a trágyát pedig az állattenyésztés termeli, első fontosságú tehát az állattenyésztés, amelynek kellő megalapozottsága esetén következményként együtt jár a terméseredmény fokozódása. (Folytatjuk.) Békésvármegye alispánja. 23570 — 1935. ikt. sz. Pályázati hirdetmény Gyula m. városnál megüresedett, a IX. fizetési osztályba sorozott ügyvezető tiszti orvosi állásra pályázatot hirdetek. A minősítést az 1908 évi XXXVIII t.-c. 7 §-a és a 47.500/1931 N. M. M. számú körrendelet Írja elő. A választás a képviselőtestület által élethossziglani hatállyal történik. Felhívom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az előirt képesítésüket és eddigi alkalmaztatásukat, továbbá magyar állampolgárságukat, erkölcsi és politikai megbízhatóságukat igazoló okmányaikkal szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám 1935. évi december hó 28. napjának déli 12 órájáig adják be. A később beadandó kérelmeket figyelembe nem veszem. A választás napját később fogom kitűzni. Gyula, 1935. december hó 6. Dr. Márki Barna 431 1-s alispán. Iip teliül ink! Manikűr és fésű kazetták a legszebb kivitelben és mindennemű pipere cikkek és illatszerek a legolcsóbb árban a HATTYÚ illatszertárbau vásárolhatók. 8 ATT YU |j illatszertár. J 402 9—'0 M Gyulán, 1935, a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
