Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-11-21 / 93. szám
LXVII. évfolyam 93. szám. Csütörtök Gyula, 1935 november 31 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : D0BAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A máriafalvai iskola ügye holtpontra jutott. Á létesítés engedélyt megadta a minisztérium, a létesítés anyagi feltételeit azonban már nem s ezzel a gyulai Angyalföld iskolájának sorsa meg lett pecsételve. Nincs pénzem, mondja a minisztérium, szegény vagyok. Akceptáljuk. De mi, Gyulaváros még szegényebbek vagyunk, szegényebbek, mint a kultusztárca és mint az ország. A pótadónk alig 83 százalékos, a lakosság túl van rakva terhekkel, honnan vegyük hát elő azt a pénzt, amiből megépítsük a kültelki iskolát ? Honnan teremtsük elő azt, amire pedig múlhatatlanul szükségünk van ? Ez a probléma túlnő a helyi kereteken s ezt a problémát nem lehet azzal a lakónikus válasszal elintézni, hogy nincs rá fedezet. A jövőre mindig kell fedezetnek lennie, jövőt jelentő s kategóriku san szükséges kiadásokra mindig elő kell, akár a föld alól is, teremteni a fedezetet. Az ilyen kérdésből nem lehet aktát csinálni, az ilyen kérdés, ha szükséges, váljék rögeszmévé, de ne aludjék el s ne torpanjon meg lakónikus válaszokon. Az erkölcsi, szellemi és szociális tétü kérdések megoldásának feladata örökmozgóvá kell hogy tegye az akaratot, s nem pihenő nyugtalansággá a gondolatot, mely nem nyugszik addig, amig eredményt nem lát, vagy azt nem látja, hogy valóban, minden jószándék és minden akarat mellett sem lehet a kérdést megoldani. Mi nem hallgathatunk el szomorúan, a válasz után sem, nekünk továbbra is kérnünk és sírnunk kell, nemcsak a város, a mi magunk, hanem az ország érdekében is Sírnunk kell tovább, hogy felfigyeljenek s vizsgálni kezdjék, miért is hát a nagy siránkozás s«^nit is jelent hát egy egytantermes őrtorony a társadalmi és országvégen ? A gyulai Angyalföldön állandóan működő centrumára van szüksége a nemzeti gondolatnak, erkölcsi és szellemi továbbképzésére a magukra hagyott munkástömegeknek. Az iskola délelőtt tanterem volna, palavesszők nyikorgásával és éneklő hangú leckék lármájával tele, délután pedig gyülekezőhelye a felnőtteknek, akiket a lélek és szellem szomjúsága terelne be a falak közé. És ha anyagi szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor sem nyugodhatunk meg a nem ben, mert békeidőben talán még lehetett volna azt mondani: járjanak be az iskolások a központba, de ma már nem, mert a munkáscsaládok gyermekeinek nincs meg az a tápláléka és ruházata, amivel és amiben neki lehetne vágniuk téli zimankóban a városnak. Mi itt amúgy is tele vagyunk anyagi és szellemi problémákkal, ne terheljenek hát olyannal is, amely csak látszólag a mi kizárólagos városi ügyünk. Addig is azonban, amig illetékes helyen komoly, érdemi döntést hoznak, nekünk kell közelebb vinnünk a tantermet Máriafalvához. Meg kell rövidítenünk az utat a belsőségi iskolák és a munkáslakások között, megrövidítenünk ruhával, cipővel és meleg étellel, hogy igyekvőbb legyen befelé az iskolások lába s vidámabb hazafelé az izes, meleg ebéd után. A hivatali és társadalmi elintézés ne járjon egy utón. Mi tudjuk, hogy a város szociális jóindulattól áthatott vezetősége mindent megtesz ebben az irányban s abban is bizunk, (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai postahivatal, mint ismeretes, a katolikus egyház bérházában van már hosszú évek óta elhelyezve. A hivatal helyiségei a forgalom növekedésével szűknek bizonyultak, miért is felvetődött az az ötlet, hogy a postát a kincstár által épitendő saját házban helyezik el. Egyéb szempontok mellett az is időszerűvé tette a kérdést, hogy a telefonhálózatot modernizálni, azaz ami sokkal üzembizto- sabbá teszi a telefont, kábelekbe, (a földbe) akarják lefektetni. Ezt azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha a hivatal végleges elhelyezéshez jut. A posta a tervet közölte a várossal és kérte, hogy adjon a postaház céljaira ingyen házhelyet. A város a tervet tetszéssel fogadta s felajánlotta azt a telket, amelyen a régi rendőrségi épület áll, kívánatosnak találván úgy a hivatal kedvezőbb elhelyezése, mint a munkanélküliség szempontjából az építkezés mielőbbi megindítását. (A ,, Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete folyó hó 16-án, szombaton délután 3 órai kezdettel, a tagok közepes érdeklődése mellett, rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat első pontjaként tudomásul vették, hogy vités Takácsi/ Lajos dr. városi ügyvezető tisztiorvos, akit az orvostisztviselői létszámba belügyminiszteri segédtitkárrá neveztek ki, folyó évi október 1-vel felmentést nyert a városnál viselt tisztsége alól. Takácsi] Lajos dr. 1924 szept. 16-án lépett, mirt kerületi orvos, a város szolgálatába s 10 éven át dolgozott az ügyvezető tiszti orvosi pozícióban. A közgyűlés jegyzőkönyvileg ismerte el érdemeit, megállapítván, hogy mindenkor lelkes pontossággal és kiváló szakértelemmel, a város és felettes hatósága teljes megelégedésére végezte munkáját s igy a város lakosságának osztatlan megbecsülését vívta ki. Odaadó, hűséges és eredményes munkásságáért a képviselőtestület őszinte köszönettel adózik. A következőkben ' tudomásul vették, hogy 7erényi Péter anyakönyvvezetőt, akit a vármegye főispánja vm. aljegyzőnek helyettesített be, 1936 szeptember 30-ig illetménynélküli szabadságot kapott. Az állami csemetekert céljaira átengedett gyártelepi 9 kát. hold további használatára vonatkozólag kimondták, hogy a földterületet továbbra is átengedik a földm minisztériumnak, de kérik, hogy ezentúl a kincstár 180 pengő évi bért fizessen érte, mert nem méltányos hogy a minisztérium is revideálni fogja álláspontját s módját találja annak, hogy az egytantermes végvárat megépítse Máriafalván. A postaigazgatóság nemrégiben azonban arról értesítette a várost, hogy a postaházat a folyó költségvetési évben, fedezet hiányában, sajnos nem tudja megépíteni, de kérte, hogy a telek ajándékozási szerződést máris kössék meg. Az átirattal a .képviselő- testület szombat délutáni gyűlése foglalkozott s úgy határozott, hogy a telekre vonatkozólag csak akkor köti meg az ajándékozási szerződést, ha a postaház megépítését biztosítva látja. Mivel ezek szerint uj ház építésével nem sikerül megfelelő elhelyezést biztosítani a hivatal részére, ami pedig a kábelek lefektetése és a telefonhálózat, de meg más helyiségek kibővítése szempontjából is felette sürgős volna, nem lehetetlen, hogy a postaházat jó pár éven belől nem is építik meg, s meghosszabbítják a lejáró bérleti szerződést az egyházzal, azzal a kikötéssel, hogy a szükséges átalakításokat az egyház köteles elvégeztetni. kívánság, hogy a város, amikor 83 százalékos a pótadója, teljesen ingyen adjon földet az államnak. A Göndöcs-népkert, amelynek 12 holdas területe szinte egyedüli pihenő és hü- sölő helye nyáron a városnak, megfelelő öntözés hiányában bizony igen gyakran poros volt. Volt ugyan egy öntözőszer erre a célra, de a szert a tűzoltóság is használta, úgy hogy vagy benn volt a tűzoltó szertárban, vagy pedig éppen a kettős használat következtében, rossz volt, A város vezetősége ezért elhatározta, hogy a nép- kert-locsolás problémáját másként oldja meg, annyival is inkább, mert a már tönkrement 2 darab 600 pengős öntözőszer meglehetősen drágává tette az eddigi megoldást. A mérnöki hivatal terve szerint a kertben vízvezetéket fektetnek le, amely több irányban ágazik el s az öntözést egy stabil szivó-nyomó motor segítségével fogják végezni. Ez a megoldás 2705 pengőbe kerül. A képviselőtestület helyesléssel fogadta a tervet s megszavazta a költségeket, amelyekre a pótköltségveíésban már meg is van a fedezet. A Szent István-ut 37—57 számú házak előtt az úttest rendkívül rossz állapotban van. A képviselőtestület ezért kimondta, hogy a fenti útszakaszon az úttestet ujra- búrkoltatja s a munkát tavasszal már meg is kezdi. Az újraburkolás 16500 pengőbe fog kerülni. Későbbi időpontra tolódott a postaház épitése. 20 ezer pengő a pótköltségvetés kerete. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlése.
