Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-11-21 / 93. szám

2 K E K E 8 1935 november 21 Az ajtósfalvai lakosok betonjárda épí­tése ügyében beadott kérelmét magáévá tette a közgyűlés, tekintettel azonban arra, hogy fedezet a járda megépítésére jelenleg nincs, csak előjegyzésbe vette, illetve ki­mondta, hogy mihelyt a városnak módjában áll, a 900 méteres útszakaszt felsalakoztatja, hogy a városrész lakóinak addig se kelljen sárban járni, amig megépítik az állandó jel­legű gyalogjárót. Az 1935. évi pótköltségvetést a kép­viselőtestület, 20640 pengő szükséglettel és ugyanannyi fedezettel, elfogadta. A kiadá­(A „Békés“ munkatársától.) A „Gyula Vezér Bajtársi Egyesület“ Erzsébet Királyné törzse folyó hó 23-án és 24 én országos bajtársnői nagytábort rendez a népkerti pavilion nagytermében. A nagytábor iránt nagy az érdeklődés s az ország minden egyetemi városából bejelentették részvételü­ket, illetve képviseltetésüket a különféle bajtársnői és bajtársi egyesületek. A részt­vevőket az egyesület tagjai szállásolják el és látják vendégül. A nagytábor programja a következő : November hó 23-án, szombaton délelőtt 9 órakor: Az Országos Nagytábor ünne­pélyes megnyitása a Göndöcs-népkerti pavil­ion nagytermében. Tárgysorozat : 1. Üdvözlések, megnyi­tás, elnökválasztás. 2. A Nagytábor napi­rendjére vonatkozó esetleges indítványok. 3. A „Turul Szövetség“ női törzseinek beszá­moló jelentése. 4. A Nagytábor végleges napirendjének részletes ismertetése Délután 4 órakor: Nagy tábor a Göndöcs-népkerti pavilion nagytermében. Tárgysorozat: 1 Bevezető előadás. (Női egyesületek. A női törzsek szerepe a „Turul“ Szövetség-ben). 2. A női törzsek célkitűzéseire, feladataira, ügyviteli szabály­zatára vonatkozó tervezetek előterjesztése. (A bajt rsnő fogalma, a női törzsek különle­ges célkitűzései, tagok elnevezése, tisztségek és azok munkaköre, daruvizsga anyaga, tá­borozások ügyrendje, egyenruha, patronák jogai, domina-kar feladata) 3. Hozzászólások. (A „Békés“ munkatársától.) Évek óta folyik az ádáz pörösködés a gyulai törvény­szék előtt vitéz Mérő Lajos asztalosmester és Hornok Gergely háztulajdonos között, akik sógorsági viszonyban állanak. Hornok pár évvel ezelőtt jött haza Amerikából, dol­lárokkal jól kibélelt pénztárcával, itt házakat vett s azóta a tőkepénzes magánzó életét éli. Hornok jószivü ember, aki szívesen segít kisebb-nagyobb kölcsönökkel a hozzáforduló megszorult embereken. A sógorán is segített. Hosszú évek előtt 560 dollárt adott kölcsön vitéz Mérőnek 25 százalékos kamatra. Akkor ez volt a kamatláb. A kölcsönből nagy háború kerekedett a két sógor között. Vitéz Mérő nem tudott fizetni. A ránk sza­sok fedezetéül szolgál a fogyasztási adóból várható 4000 pengős bevételi többlet, to­vábbá a forgalmi adónál máris elért 15640 pengős bevételi többlet és a vágóhídi tűz­biztosításnál megmaradt 1000 pengő. A ki­adási oldalon 4500 pengő a legnagyobb tétel. Ez az összeg a város területéről ki­szállított, de különösen szalámi után számí­tott fogyasztási-adóvisszatérités címen kerül kifizetésre. A közgyűlés többi, érdekesebb hatá­rozatát lapunk más helyén ismertetjük. 3. Bizottság kiküldése a XVII. Országos Követtábor elé terjesztendő ügyviteli szabály zattervezet összeállítására. 5. Berekesztés. A Nagytábor után ismerkedő tea a bajtársnők részére a Göndöcskerti pavilion kistermében. November hó 24-én vasárnap délelőtt 9 órakor istentiszteletek, délelőtt 11 órakor az Országzászló és .Erzsébet királyné szob­rának megkoszorúzása, délután 4 órakor nyilvános Üisztábor a Göndöcskerti pavilion nagytermében, az alábbi programmal : 1. Erkel F. Himnusz.* Játssza az egye­sület zenekara. 2. Biró Etelka törzsfő meg­nyitó beszédet mond. 3. Némedy Anna bajtársnő szaval. 4. Dr. Lendvay Béláné, a budapesti „Hollós Mátyás“ B. E. Szilágyi Erzsébet Törzse törzsfőjének előadása: „T rul gondolat“. 5. Kéler B. Magyar vigjáték- nyitány. Játssza a zenekar. 6. Dr. Ürmössy Erzsébet orvosnő, a törzs dominájának elő­adása : „Nő és az egészségvédelem“. 7. Szakolczay Erzsébet domitia bajtársnő szaval. 8. Pazeller J. Herkules-fürdői emlék (keringő) Játssza a zenekar. 9. Dr. Tóbiás Kornél orsz. vezér bajtárs Hozzászólása. 10. A disztábor berekesztése. 11. E^ressy B. Szózat. Játssza a zenekar. A zenekart Károlyi Gábor gimn. tanár, az egyesület patronusa vezényli. Este 9 órakor táncos bajtársi ismerkedő est a Békésmegyei Casinóban, a Nagytáboron megjelentek részére. (Belépődíj nincs ! A műsor ára 50 és 20 fillér.) kadt nehéz világban neki, ugylátszik, kemény munkájának minden eredményét fölemésztette a feleségéről és három gyermekéről való gondoskodás, tartozása rendezésére már nem tellett. Hornok pörölte követeléséért a sógo­rát s a pörök tudvalévőén nem a szív, hanem a törvény parancsai szerint szoktak elinté­ződni. Adós fizess, mondja az ősrégi jog­szabály és vitéz Mérőnek fizetnie kellett. — Huszévi munkám eredménye, házam, műhelyem, egész egzisztenciám ráment erre az 560 dolláros kölcsönre, mondta könnyek közt a tárgyaláson vitéz Mérő. Földönfutó lettem és csak a jó Isten kegyelme juttatott mai állásomhoz, amiből családomat szerényen eltarthatom. Vitéz Mérő a pör folyamán kézzel-láb- bal védekezett és viszontkeresetet indított Hornok ellen 3106 pengő és járulékai ere­jéig és följelentette uzsora miatt is. Pőréit azonban a törvényszéken és a táblán is elveszítette. S ekkor J934. november 19-én ügyvédje, dr. Hraskó Gyula levelet irt Hor­nok ügyvédjének, dr. Lusztig Istvánnak s abban a két elutasító Ítélet után azt az ajánlatot tette, hogy Hornok adja vissza Mérő házát, neki pedig fizesse meg perkölt­ségeit, körülbelül 800 pengőt. Jól fontolják meg a dolgot, irta a levélben dr. Hraskó, mert ha ajánlatát elutasítják, bűnvádi följe­lentéseket tesz Hornok ellen. Két nap múlva tneg is tette följelentését uzsora és csalás miatt. A vizsgálat megindult, de a vádtanács megszüntette az eljárást. A vizsgálat folya­mán Hornok tett zsarolásért feljelen­tést. Az ügyészség dr. Hraskó Gyula és vitéz Mérő Lajos ellen zsarolás kísérlete miatt vádat is emelt. Ebben az ügyben a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa kedden tartotta meg a főtárgyalást. Dr. Hraskó Gyula ügyvéd, a pör első­rendű vádlottja kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert az adott körülmények között és a fennálló jogszabályok értelmé­ben ez nem bűncselekmény. Vitéz Mérő neki a följelentés megtételére felhatalmazást adott és a rendelkezésére állott adatok alap­ján úgy látta, hogy az uzsora bűncselek­ménye fennforog. Vitéz Mérő Lajos másodrendű vádlott sem érzi magát bűnösnek. Ismerte a dr. Lusztighoz irt levél tartalmát, de nem emlék­szik, hogy azt neki ügyvédje felolvasta volna. Felolvasták előtte a följelentés házi példá­nyának hátára feljegyzett nyilatkozatot, amit ő aláirt Erre Mérő kijelenti, hogy nem tudja, mit irt alá, mert ő sohasem nézett utána annak, amit aláirt. Annyira bízott ügyvédjé­ben, hogy még a halálos ítéletét is aláírta volna. Dr. Lusztig Istvánt tanukép hallgatták ki. Előadta, hogy őt a levél nagyon meg­döbbentette s amikor másnap találkozott dr. Hraskóval, ez mondta neki, hogy beadja a feljelentést. Nem emlékszik már pontosan, mikor közölte a levelet Hornokkal, azt sem tudja, hogy ez milyen hatást tett erre. Nem kívánja a vádlottak megbüntetését. Kihallgatta a bíróság tanukép Hornok Gergelyt is. Elmondta, hogy dr. Lusztig még aznap este elküldte neki a levelet s ő úgy érezte, hogy ha meg akar szabadulni a további herce-hurcától, kénytelen Hraskóék követeléseit teljesíteni. Dr. Hraskó kérdésére kijelenti, hogy megijedt a levéltől. Kívánja a vádlottak megbüntetését. Ha őt meghur­colták, bűnhődjenek ők is. Dr. Pénzes Béla ügyész zsarolás kísér­lete miatt szigorú büntetést kér. Dr. Hraskó védőbeszédében azt igyeke­zett bizonyítani, hogy itt nincs bűncselek­mény, a levélben nincs fenyegetés, mert ha ez fenyegetés, akkor az ügyvédek letehetik a tollat. A levelet különben is nem Hornok­hoz, hanem ügyvédjéhez irta, azt ők nem is tekintették ijesztésnek és csak akkor tettek feljelentést, amikor mint gyanúsítottakat hallgatták ki őket. A zsarolás elbírálásánál az a döntő, hogy amikor a terhelt meg­teszi a fenyegetést, jóhiszemű volt-e, meg volt-e győződve, hogy a megfenyegetett csakugyan elkövette azt, aminek följelenté­sével fenyegetik. Csak a jogtalan fenyegetés zsarolás, ez a bírói gyakorlat. Dr. Emandity Virgil, másodrendű vád­lott védője is azt bizonyította, hogy a levél­ben nincs zsarolás. Hornok, a sértett az ő „Turul“ bajtársnöi nagytábor Gyulán. Zsarolás kísérletének vádjával állott a törvényszék előtt dr. Hraskó Gyula és vitéz Mérő Lajos. Dr. Hraskót 80 pengőre ítélte a bíróság, vitéz Mérő ellen megszüntette az eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom