Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-10-10 / 81. szám

LXVII. évfolyam 81. szám Csütörtök Gyula, 1935 október 10 Előfizetési árak : Negyedévre : Qeiy&efl . . 1 P 60 fill, ’íkiákre . 3 P 20 fii!. (etetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Jlobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. E kettő közti! lesz valamelyik sorsa a világ­nak. Aki a külföldi jelentéseket figyelemmel kíséri, észre kell vennie, hogy a háború mellett nem a jobboldali, nacionalista pártok tüntetnek, hanem a baloldaliak. Ok akarnak háborút, akik pedig a népek testvériesülésé­nek szükségét és eszméjét hirdetik, ők. akik eddig átkot kiáltottak minden diplomáciára, amely egymást soha nem is látott embereket gyilkos ellenségekként egymással szembeállít. Az elgondolás nagyon is világos: legyen háború, menjenek csak ki a hatalmi erők a határokra, jöjjön csak ismét a háborúk nyo­mora s vele az elégedetlenség. Legyen csak kataklizma, legyen csak ismét gazdasági összeomlás s nyomában munkanélküliség, mindez csak a mi malmunkra hajtja a vizet. Ha. háború lesz, az az egész európai polgári rend halálát jelenti, mert ha a kontinensen eldördülnek a fegyverek, az már nem a népek egymás ellen való harca lesz, hanem a szélső baloldaliak és a meglevő rend küz­delme, egy olyan küzdelem, amelynek kime­netele aligha kétséges. Ha más nem, ez a meggondolás feltétlen óvatosságra és meg­egyezésre kell hogy intse a hatalmakat. A »világháború rettenetes gazdasági és poli­tikai következményei még el sem niultak, egy újabb háború nem vezethet tehát más­hova, mint egy iszonyú világbomláshoz. Európa nem bírja el, hogy ismét 25 ezer dollárt költs n egy ember megöletésére. Ezek a fejenkénti huszonötezer dollárok még most is tördelik a népek kenyerét, lopják a fáját s nyövik a tüdejét és nyövik' henne természe­tesen azt, ami a polgári rendhez köti. A legnagyobb őrültség volna ma hábornba kez­deni s bár nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy „óva intsük Angliát“, mégis meg kell állapítanunk, hogy az uj háború éppen az esetleg kezdeményező Angliára nézve" járhat a legkönnyebben a legnagyobb veszteségek veszélyével. Sosem volt talán olyan kevésbé frázis, hogy sorsdöntő órákat élünk. Évekre és évtizedekre dőlhet el ma Európa jövője s pecsételődhet meg a sorsa mindannak, amit összefoglaló néven európai kultúrának nevezünk. De ha most nem is robban ki a feszültség s nem is lesz háború, vájjon meddig akarják még a népek sorsin- tézoi folytatni ezt a mostani politikát ? Med­dig hnzzák-halasztják, hogy leüljenek a zöldasztal mellé s minden szenvedély kivül- hagyásával, egyszerűen a józanság és igaz­ság alapján elintézzék azokat a kérdéseket, amelyek elintézetlenségiikben rákfenéi és permanens veszedelmei Európának ? Szerencse, hogy nem lesz háború, de ha nem fordul a Felelős szerkesztő: Szerkesztő : IlOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. nemzetközi politika szelleme, az egész csak rövid lejáratú prolongálása a békének s a háború előbb utóbb mégis csak ki fog törni. Az elintézetlen és rosszul elintézett kérdések nyugvópontra juttatása az egyetlen záloga a polgárság jövőjének, az egyetlen ut ahoz, hogy a gazdasági helyzet megváltozzék, megjavuljanak a szociális viszonyok s a töme­gek mentalitását ismét a józanság kerítse hatalmába. Meg kell már szűnnie annak, hogy a béke politikáját is azok űzzék, akik a háborús szellem örökösei, hogy a nemzet­közi politikát még most is azok irányítsák, akik a minden ■ felfordulás alapját képező helyzetet annak idején megteremtették. Uj emberek kellenek a nemzetközi politikába, uj, tiszta ievegő, uj elvek s főként józan elme a vak szenvedélyek helyébe. Most már világos a tét: a polgári rend. Ha tehát a béke olajágas fehér galambja helyett a bomba­vetők jelennek meg a kontinens égboltozatán, akkor az nemcsak a katonai harcok, hanem a polgárháború kezdetét s egyben a polgári rend végét is jelenti. És ha úgy lesz, hogy nem az értelem és a jószándék győz, hanem a szenvedély, akkor a rommá lett Európa felett a kereszténységet és békét megszemé­lyesítő Tankréd szavai, irodalomból valósággá teljesedetten, mint gyászbeszéd fognak fel- hangzani: „Az ember korcs volt eszmémet betölteni.“ A jövő héten Gyulára jön a belügyminiszter. (A „Békés“ munkatársától.) Kozma Miklós belügyminiszter régi tervéhez híven a jövő héten Békésmegyébe utazik, hogy lenn a helyszínen győződjék meg a megye rend­kívül rossz szociális viszonyairól. Végleges programja még nincs, de valószínűleg a jövő hét csütörtök délutánján érkezik Gyulára, az éjszakát s a következő napot Gyulán tölti. • Innen körútra megy a vármegyébe a főispán és az alispán kíséretében. A miniszteri láto­gatás minden külsőség és hivatalos előkészü­let nélkül fog megtörténni. Bensőségesen ünnepelte meg a város az aradi vértanuk emlékét. Gyorgyössy Iván emlék beszéde a Hősök emlékoszlopánál (A „ Békés munkatársától.) Az aradi vértanuk emlékünnepét vasárnap ülte meg Gyula város kíizönsége. Reggel kilenc óra­kor az anyatemplomban a vértanuk emléké­nek felajánlott szentmise volt, amelyen részt- vettek a hatóságok és a határőrség képviselői is. A katonák zenével vonultak a templomba, ahol áhitatos lélekkel imádkoztak hős vér- tanu-bajtársaik lelkiüdvéért. Az ifjúság minden iskolában emlékün­nepet tartott. A cserkészek már szombaton este zenekarukkal vonultak az Országzászló­hoz s ott együtt ünnepeltek a „Gyula vezér“ Bajtársi Egyesülettel, mely ugyancsak szom­baton este tartott emlékező táborozást a Göndöcs pavillonban, ahonnan az Országzászló elé vonultak. Itt Enyedi Gábor mondott tar­talmas lelkesítő beszédet. Vasárnap délután ünnepelt a reálgim­názium, a polgári leányiskola és ekkor ren­dezte szokásos kegyeleti stafétáját a polgári fiúiskola. A 215 polgárista magyar ifjúság­hoz méltó ünneplése nemcsak megható és lélekemelő emlékezés volt, de kedves, szív­derítő látvány is. A tizenhárom váltáshoz felállott fiuk, fehér ingben és kék nadrágban, amint izgatottan várták a stafétabotot, hogy elkapva azt rohanvást adják tovább a reá váró újabb tizenötnek, igazán nagyon kedves lát­vány volt. A tizenharmadik sor a temető bejáratánál állott, kezükben egy-egy csokor­ral, hogy azt a Hőstemető obeliszkjéhez lerakja. A derék fiuk nem egészen tiz perc alatt futották meg a hosszú utat. A temetőben akkor már nagy közönség volt együtt, a fiuk körülállták a Hősök sírkövét és elénekelték a Hiszekegyet, majd Ulelai Ervin IV. oszt. tanuló „Az Aradi Tizenhárom“ cimü költeményt szavalta el. Ismét az énekkar következett, amely a „Tőlünk szálló szellő“ ^imü háromszólamu dalt énekelte el kifogástalanul. Az énekkar dicséretes teljesitményeért Tóth László polg. iskolai tanárt illeti az elismerés. Az emlék­beszédet Györgyössy Iván újságíró, a Békés s. szerkesztője mondotta. A nagy hatással elmondott, gyújtó beszédet a diáksereg lel­kesen megtapsolta. Az énekkar Himnusza után a fiuk menetoszlopban diszmenetben vonultak el a Hősök emlékoszlopa előtt. A határőrparancsnokság képviseletében Prohászka Imre százados és Nagy Andor hadnagy jelentek meg az emlékkiinnepélyen. Tudósításunkat nem fejezhetjük be anél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom