Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-10-10 / 81. szám

LXVII. évfolyam 81. szám

Csütörtök

Gyula, 1935 október 10

Előfizetési árak : Negyedévre :

Qeiy&efl . . 1 P 60 fill, ’íkiákre . 3 P 20 fii!.

(etetési dij előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Jlobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

E kettő közti! lesz valamelyik sorsa a világnak. Aki a külföldi jelentéseket figyelemmel kíséri, észre kell vennie, hogy a háború mellett nem a jobboldali, nacionalista pártok tüntetnek, hanem a baloldaliak. Ok akarnak háborút, akik pedig a népek testvériesülésének szükségét és eszméjét hirdetik, ők. akik eddig átkot kiáltottak minden diplomáciára, amely egymást soha nem is látott embereket gyilkos ellenségekként egymással szembeállít. Az elgondolás nagyon is világos: legyen háború, menjenek csak ki a hatalmi erők a határokra, jöjjön csak ismét a háborúk nyomora s vele az elégedetlenség. Legyen csak kataklizma, legyen csak ismét gazdasági összeomlás s nyomában munkanélküliség, mindez csak a mi malmunkra hajtja a vizet. Ha. háború lesz, az az egész európai polgári rend halálát jelenti, mert ha a kontinensen eldördülnek a fegyverek, az már nem a népek egymás ellen való harca lesz, hanem a szélső baloldaliak és a meglevő rend küzdelme, egy olyan küzdelem, amelynek kimenetele aligha kétséges. Ha más nem, ez a meggondolás feltétlen óvatosságra és megegyezésre kell hogy intse a hatalmakat. A »világháború rettenetes gazdasági és politikai következményei még el sem niultak, egy újabb háború nem vezethet tehát máshova, mint egy iszonyú világbomláshoz. Európa nem bírja el, hogy ismét 25 ezer dollárt költs n egy ember megöletésére. Ezek a fejenkénti huszonötezer dollárok még most is tördelik a népek kenyerét, lopják a fáját s nyövik a tüdejét és nyövik' henne természetesen azt, ami a polgári rendhez köti. A legnagyobb őrültség volna ma hábornba kezdeni s bár nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy „óva intsük Angliát“, mégis meg kell állapítanunk, hogy az uj háború éppen az esetleg kezdeményező Angliára nézve" járhat a legkönnyebben a legnagyobb veszteségek veszélyével. Sosem volt talán olyan kevésbé frázis, hogy sorsdöntő órákat élünk. Évekre és évtizedekre dőlhet el ma Európa jövője s pecsételődhet meg a sorsa mindannak, amit összefoglaló néven európai kultúrának nevezünk. De ha most nem is robban ki a feszültség s nem is lesz háború, vájjon meddig akarják még a népek sorsin- tézoi folytatni ezt a mostani politikát ? Meddig hnzzák-halasztják, hogy leüljenek a zöldasztal mellé s minden szenvedély kivül- hagyásával, egyszerűen a józanság és igazság alapján elintézzék azokat a kérdéseket, amelyek elintézetlenségiikben rákfenéi és permanens veszedelmei Európának ? Szerencse, hogy nem lesz háború, de ha nem fordul a

Felelős szerkesztő:

Szerkesztő :

IlOBAY FERENC

NAGY GUSZTÁV

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

nemzetközi politika szelleme, az egész csak rövid lejáratú prolongálása a békének s a háború előbb utóbb mégis csak ki fog törni. Az elintézetlen és rosszul elintézett kérdések nyugvópontra juttatása az egyetlen záloga a polgárság jövőjének, az egyetlen ut ahoz, hogy a gazdasági helyzet megváltozzék, megjavuljanak a szociális viszonyok s a tömegek mentalitását ismét a józanság kerítse hatalmába. Meg kell már szűnnie annak, hogy a béke politikáját is azok űzzék, akik a háborús szellem örökösei, hogy a nemzetközi politikát még most is azok irányítsák, akik a minden ■ felfordulás alapját képező helyzetet annak idején megteremtették. Uj emberek kellenek a nemzetközi politikába,

uj, tiszta ievegő, uj elvek s főként józan elme a vak szenvedélyek helyébe. Most már világos a tét: a polgári rend. Ha tehát a béke olajágas fehér galambja helyett a bombavetők jelennek meg a kontinens égboltozatán, akkor az nemcsak a katonai harcok, hanem a polgárháború kezdetét s egyben a polgári rend végét is jelenti. És ha úgy lesz, hogy nem az értelem és a jószándék győz, hanem a szenvedély, akkor a rommá lett Európa felett a kereszténységet és békét megszemélyesítő Tankréd szavai, irodalomból valósággá teljesedetten, mint gyászbeszéd fognak fel- hangzani: „Az ember korcs volt eszmémet betölteni.“

A jövő héten Gyulára jön a belügyminiszter.

(A „Békés“ munkatársától.) Kozma Miklós belügyminiszter régi tervéhez híven a jövő héten Békésmegyébe utazik, hogy lenn a helyszínen győződjék meg a megye rendkívül rossz szociális viszonyairól. Végleges programja még nincs, de valószínűleg a jövő

hét csütörtök délutánján érkezik Gyulára, az éjszakát s a következő napot Gyulán tölti. • Innen körútra megy a vármegyébe a főispán és az alispán kíséretében. A miniszteri látogatás minden külsőség és hivatalos előkészület nélkül fog megtörténni.

Bensőségesen ünnepelte meg a város az aradi vértanuk emlékét.

Gyorgyössy Iván emlék beszéde a Hősök emlékoszlopánál

(A „ Békés munkatársától.) Az aradi vértanuk emlékünnepét vasárnap ülte meg Gyula város kíizönsége. Reggel kilenc órakor az anyatemplomban a vértanuk emlékének felajánlott szentmise volt, amelyen részt- vettek a hatóságok és a határőrség képviselői is. A katonák zenével vonultak a templomba, ahol áhitatos lélekkel imádkoztak hős vér- tanu-bajtársaik lelkiüdvéért.

Az ifjúság minden iskolában emlékünnepet tartott. A cserkészek már szombaton este zenekarukkal vonultak az Országzászlóhoz s ott együtt ünnepeltek a „Gyula vezér“ Bajtársi Egyesülettel, mely ugyancsak szombaton este tartott emlékező táborozást a Göndöcs pavillonban, ahonnan az Országzászló elé vonultak. Itt Enyedi Gábor mondott tartalmas lelkesítő beszédet.

Vasárnap délután ünnepelt a reálgimnázium, a polgári leányiskola és ekkor rendezte szokásos kegyeleti stafétáját a polgári fiúiskola. A 215 polgárista magyar ifjúsághoz méltó ünneplése nemcsak megható és lélekemelő emlékezés volt, de kedves, szívderítő látvány is. A tizenhárom váltáshoz felállott fiuk, fehér ingben és kék nadrágban, amint izgatottan várták a stafétabotot, hogy

elkapva azt rohanvást adják tovább a reá váró újabb tizenötnek, igazán nagyon kedves látvány volt. A tizenharmadik sor a temető bejáratánál állott, kezükben egy-egy csokorral, hogy azt a Hőstemető obeliszkjéhez lerakja. A derék fiuk nem egészen tiz perc alatt futották meg a hosszú utat.

A temetőben akkor már nagy közönség volt együtt, a fiuk körülállták a Hősök sírkövét és elénekelték a Hiszekegyet, majd Ulelai Ervin IV. oszt. tanuló „Az Aradi Tizenhárom“ cimü költeményt szavalta el. Ismét az énekkar következett, amely a „Tőlünk szálló szellő“ ^imü háromszólamu dalt énekelte el kifogástalanul. Az énekkar dicséretes teljesitményeért Tóth László polg. iskolai tanárt illeti az elismerés. Az emlékbeszédet Györgyössy Iván újságíró, a Békés s. szerkesztője mondotta. A nagy hatással elmondott, gyújtó beszédet a diáksereg lelkesen megtapsolta. Az énekkar Himnusza után a fiuk menetoszlopban diszmenetben vonultak el a Hősök emlékoszlopa előtt.

A határőrparancsnokság képviseletében Prohászka Imre százados és Nagy Andor hadnagy jelentek meg az emlékkiinnepélyen.

Tudósításunkat nem fejezhetjük be anél-