Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-09-08 / 72. szám
LXVII. évfolyam 72. szám Vasárnap Gyula, 1935 szeptember 8 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. tirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP .'Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nena adatnak vissza. , , I Felelős szerkesztő: Egyes szám ara 10 fillér. DOBAY FERENC Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Lukács György Kozma Miklós belügyminiszter szeptember 20-ika után jön Gyulára. hetvenéves. Hét évtized egy ember életében mint puszta kór, mint rideg időmennyiség is tiszteletreméltó. Az ezüst haj, amely az örömben és fájdalomban váltakozó élet nem ingyen szerzett tapasztalati gazdagságát szimbolizálja, egymagában véve is tiszteletet parancsol. Tiszteletet még ma is, amikor pedig csaknem jogcím és éretlen lelsőség némelyek számára, hogy innen születtek a századfordulón. Különösen tiszteletet és feltétlen megbecsülést érdemel azonban az a hét évtized, amely alkotásokat tud felmutatni országszolgálatban, mandátummal, főispáni és külországi küldetésben szerzett érdemeket. Az ilyen élet egy-egy decenniuma, különösen túl az ötvenen, mindenkit észrevételre és megünneplésre kötelez, főként azonban minket, e határszéli országrész, Békésvármegye és első sorban Gyula város polgárait, kiknek legtöbb jutott munkássága gyümölcséből. Alig van közintézményünk, amelynek létrehívásában ne volna része, alig volt olyan szociális és karitativ megmozdulás, amelynek ne szegődött volna rögtön szívvel lélekkel küzdő harcosává. A kórház kibővítése, amely kibővítéssel lett az ország legnagyobb vidéki kórháza, a szanatórium, a pénzügyigazgatóság, a polgári leány és fiúiskola, az államrendőrség és a gimnázium létrehívása és felépítése körül jelentős érdemeket szerzett, sőt közülük nem egy kizárólag az ő munkásságának köszönheti létét. Ugyancsak ő volt az, aki az ország akkori első nyári színkörét, a Göndöcs-népkertben épült Erkel Színkört állami szubvencióhoz juttatta, átlátván, mit jelent Gyulán és általában vidéken a magyar nyelvű színjátszás, a magyar dal és a magyar szó propagandája. Most tudjuk csak értékelni, ebben a szomorú trianoni világban, Lukács György munkásságát, amikor jóformán egyebünk sem maradt, mint közintézményeink, azok az intézmények, amelyek ha nem volnának, talán ma már fel sem gördülnének az üzletek redőnyei, nem mozdulna az élet s a város nevét gyászszegéllyel kellene körülvenni. Ha valaki, ő elégedetten, nyugodt és büszke lélekkel tekinthet vissza életére s kik ismerik, azokkal egybehangzóan állapíthatja meg: élete szorgalom, szorgalma siker és sikere áldás volt. A hét évtized ünnepi mesgyéjén Lukács Györgyöt, a melegszívű embert, a nagytudásu közéleti férfiút s Gyula város díszpolgárát örömmel, szeretettel, tisztelettel és hálával köszöntjük s köszönjük neki a múltban a jelent és a jelenben a múltat. (A „Békés“ munkatársától.) Három héttel ezelőtt jelentettük, hogy vitéz dr. Márky Barna alispán fenjárt a belügyminisztériumban és ott Kosma Miklós miniszter előtt feltárta Békésvármegyének, Magyar- ország legjobban sújtott vármegyéjének kétségbeejtő helyzetét. A miniszter akkor résztvevő érdeklődéssel hallgatta alispánunk előterjesztését a megye népének szomorú helyzetéről és segítő szándékának kifejezése mellett megígérte, hogy szeptember első napjaiban lejön Gyulára és a segítség kérdésében illetékes minisztériumok előadó főtisztviselői kíséretében bejárja (A ..Békés“ munkatársától) Ismeretes, bogy a budapesti asztalos iparban megállapították már a nyolcórai munkaidőt és a négy kategóriába osztott uj munkabéreket. A múlt héten a gyulai asztalossegédek azt a követelést állították fel, hogy vezessék be itt is a nyolcórai munkaidőt és a budapesti munkabéreket, amelyekből a két városban fennálló megélhetési viszonyok közti különbségre való tekintettel busz százalékos levonás megállapítását kérték. A segédek által felállított követelés alapján a gyulai munkabérek igy alakultak volna: egyéves gyakorlatú munkásnak 30 fill, ennél hosszabb gyak. munkásnak 40 „ jó közepes munkásnak 50 „ önállóan dolgozó munkásnak % 60 „ órabér jár. Napokon át folytak a tárgyalások, a mesterek elfogadták a nyolcórai munkaidő bevezetését és 29, 38, 45 és 56 fillér órabér fizetését megajánlották, azzal a módosítással, hogy a budapesti és gyulai órabérek között mutatkozó különbséget négy bét alatt, betenkint 25 százalékkal emelkedő órabérjavitással adnák meg. Megegyezésre azonban nem tudtak jutni. Kitört a sztrájk, mintegy hatvan segéd beszüntette a munkát. Közben természetesen tovább folytak a tárgyalások, amelyek végre oda vezettek, hogy a szembenálló két fél megbízottai pénteken délelőtt tizenegy órakor megjelentek dr. Varga Gyula polgármester előtt. A megegyezés azonban nem sikerült, a segédek változatlanul kitartottak követelésük mellett, mire a polgármester azzal fejezte be az egyeztető tárgyalásokat, hogy a segédeket a Budapesten működő egyeztető bizottsághoz utasította. a megye területét, hogy személyesen győződjék meg a sorozatos elemi csapások által okozott pusztulás nagyságáról és a helyszínen szerzett tapasztalatai alapján állapítsa meg a segítés eszközeit. Vitéz dr. Márky Barna alispán most azt az értesítést kapta, hogy súlyos politikai elfoglaltsága arra kényszeritette Kozma Miklós belügyminisztert, hogy Gyulára utazásának időpontját elhalássza. Az uj megállapítás szerint a belügyminiszter sseptember hussadika után jön kíséretével Gyulára és pár napot fog a megállapított programm szerint itt tölteni. Síit mondanak a sztrájkolok? A „Békés“ szerkesztője megkérdezte Gyarmatiig Dénesi, az asztalossegédek sztrájkbizottságának egyik tagját, mi az oka a megegyezés meghiúsulásának ? Gyarmathy Dénes ezt a felvilágosítást adta: — A Budapesten már életbelépett nyolcórai munkaidő két-három hét múlva életbe lép az egész országban, tehát itt Gyulán is. Az asztalossegédek helyzete az, hogy a gyulai műhelyekben heti 60—70 órás munka mellett alig lehet többet keresni heti nyolc pengőnél. A mesterek nagy többsége ugyanis 18—36 fillér órabért fizet a napi 10—12 órai munkáért. A Sal-cég az egyetlen, amely 44 fillér órabért fizet és ott megvan már a nyolcórai munkaidő is. — Nekünk, munkásoknak tehát magunk iránt való kötelesség volt az órabér kérdését tisztázni arra az időre, amikor a nyolcórai munkaidő beáll. — Mozgalmunk azzal indult el, hogy a budapesti órabéreket kértük 20 százalék levonásával, kereken 30, 40, 50 és 60 fillért. A mesterek ezzel szemben 29, 38, 45 és 56 fillért ajánlottak, ezt is úgy, hogy az órabérjavitást fokozatos emeléssel négy hét alatt értük volna el. Ezt nem fogadhattuk el, annál kevésbbé, mert mire négy hét elteltével hozzájutottunk volna a magasabb órabérhez, itt álltunk volna — munka nélkül Gyulán ugyanis ma az a helyzet, hogy októberben már megáll az üzem a műhelyek túlnyomó részében. — Hosszú napok alatt sem tudtunk megegyezni, s amikor pénteken délelőtt megjelentünk a polgármester előtt, a mesterek Az asztalossztrájkban nem sikerült egyezséget teremteni A segédek a nyolcórai munkaidőt és a busz százalékkal leszállított budapesti órabért követelik
