Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-09-08 / 72. szám

1 ft E K S 8 19.% szeptember 8 még azt is visszavonták, amit addig meg­ajánlottak. — A polgármester ur az egyeztető bizottsághoz utasított bennünket. Ez a bizottság csak úgy kezd az egyeztetés munkájába, ha a sztrájkot abbahagyjuk ' Mi most megteszünk mindent a békés meg­egyezésért, ez talán sikerül is. Ha azonban szombat estig nem tudunk megegyezni, minden gyulai asztalossegéd sztrájkba lép. Székely Lajos temetése. Székely Lajos kihűlt porait szeptember 4-én délelőtt 9 órakor az Egyház imája közben szentelte be dr, báró Apor Vilmos apát plébános a belvárosi elemi iskola IV. osztályos tantermében, ahol az elhunyt hosszú időn keresztül tanított. A plébánia templom­ban ünnepélyes gyászmise volt az elhunyt lelki üdvéért. A templomban felállított díszes ravatalnál a gyászoló család tagjain kívül a hitközség világi elnöke, dr. Zöldy János, a gyulai esperesi kerület esperese, Barabás György prépost-plébános, dr. Varga Gyula polgármester, a hivatalok képviselői és a hívek nagy számmal jelentek meg. A szentmise és gyásszertartás végeztével Beethoven gyászindulójának hangjai mellett vitték ki az elhunytat kartársai a templom­ból. A koporsót hívek és tanítványok nagy száma kisérte el utolsó utján. A Szentháromság temetőben az egyházi szertartás után a tanítványok nevében Sza­bados Antal szentszéki biró, r. k. rgimn. hittanár mondott búcsúzó szavakat, az egyházközség és kartársai részéről pedig Görgényi Ferenc igazgató-tanító szentelte gyászbeszédét az elhunyt emlékének. Végül az Erkel-dalkör, melynek Székely Lajos megalapítója és diszkarnagya volt, Kovalszky Róbert dr. karnagy vezetésével meghatóan énekelte el a „Mért oly borús“ kezdetű gyászdalt. Szabados Antal szentszéki bíró hit/anár gyászbeszéde: Mélyen tisztelt gyászoló család és részvéttel­jes közönség! Máskor az élő egy Isten nevében szoktam szólani százakhoz, ezrekhez Most százak és ezrek nevében szólok egyhez, Istenhez távozott lanitó urunkhoz. Köszönetét mondok iskolatársaim és a magam nevében Nt-ki, aki tudását és lelki kin­cseinek javát áldozta reánk. Hálát mondok a fürkésző gondos • tekintetért, melyei gyermeki lelkűnkbe tekintett lépéseinket figyelte. Hálánkat tolmácsolom Neki a szavakért, melyekkel a tudás elemeire oktatott; a lelkesítést, mellyel a hit és haza hőseinek alakjait rajzolta meg előttünk és véste feledhetetlenül a szivünkbe. Köszönjük Tanító Urunk a feddést mellyel a hibáinkat javítottad, az elismerést, mellyel ha jóra töre­kedtünk, buzdítottál. Köszönjük Neked, hogy dalra fakasztottad ajkunkat, hogy dús érzelmekben szerethessük Jézust és a magyar hazát. Mit adhatunk Neked viszonzásul ? Példád fénysugara évtizedek múltán is világit nekünk; Istenhivö, egyházhü, honfiú leíkületed elhintett magvai bennünk és általunk gyümölcsöznek. Továbbra is ragaszkodunk Hozzád kedves Tanító Urunk ! Ezért kerestük fel porhüvelyedet iskolánk­ban, működésed helyén, ragaszkodó szeretetünk késztetett, hogy az Ur Házába menjünk, ahol újra megcsendült lelkűnkben a Tőled oly sokszor hallott fohász : Dicsérjük, imádjuk és hálás szívvel szeressük a kenyér színe alatt rejtett Jézus szivét. Együtt jöttünk Veled haraugzugásos ünnepi menet­ben, mint egykor fényes körmeuetekben, ahol bennünket vezettél és oldalunkon voltál. Kegye­lettel kísértünk el az utolsó utadon, melyre oly soká engedett készülni az Isteni Mester. Az Ö végtelen irgalmasságából reméljük, hogy másvilági utad diadaiut lesz. S midőn a földi útnak végén lábaink megtol pannak ennél az üregnél és kutató szemünk nem hatolhat tovább a rögnél, s magadra hagyunk, a minden vigasztalás Istene vigasztal meg bennünket szavaival, melyeket leíratott Dániel prófétával (12, 3). „Az értelmesek pedig tündökölni fognak, mint az égboltozat és akik igazságra oktatnak sokakat, mint a csillagok örökkön-örökké.“ Kedves Tanító Urunk! Mig a mi próbaidőnk zarándoklásunk tart, addig szivünkben él emléked és imáinkban csendül a neved. Kedves Tanító Urunk a viszontlátásig! Isten veled 1 Csendes legyen nyugvó helyed! Az egyházközségtől és kartdrsaktőt Görgényi Ferenc igazgató következő beszéddel búcsúztatta az elhunytat: Székely Lajos, Lajos Bátyánk! Nézd, itt állunk nyitott sírodnál: Egyházközséged és kartársaid búcsúznak Tőled. Tőled, aki Szent László városából. Nagyváradról jöttél hozzánk, hogy itt törhetetlen hittel szolgáld egyházadat és lángoló szeretettel munkáld édes hazád népokta­tásügyét a tudomáuyok szerény, de kedves hajlékában : az elemi népiskolában. • A jó Isten különösen fényes tehetséggel áldott meg Téged, azért tudtad magasztos, de nehéz feladataidat oly csodás eredményességgel teljesíteni. Bár legkedvesebb és legszentebb munkahelyed (A vBékésa munkatársától.) Annak idején beszámoltunk arról a miniszteri intéz­kedésről, amely a fennálló OTI tartozások rendezéséről intézkedik. Ennek a miniszteri rendelkezésnek kiegészítéséül most megjelent a 261.000—1935. B. M. számú rendelet, amely a következőképen rendelkezik : Kinek lehet tartozását elengedni ? 1. Annak, akinek az üzeme fennáll, de tőle függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán oly mértékű vesztesé­get szenvedett, hogy üzemének fenntartása csak a társadalombiztosítási tartozások egy részének elengedésével biztosítható. További kellék : az üzem fennmaradását közgazdasági érdekeknek kell indokolttá tenniök és továbbá az üzem tulajdonosának nincs egyéb vagyona, vagy jövedelme, amelyből a tartozást be lehet hajtani. 2. El lehet engedni a már megszűnt üzem után a társadalombiztosítási tartozáso­kat. ha az üzem működésének gazdasági érdekből kívánatos újbóli felvételét csak a társadalombiztosítási tartozások egy részének elengedésével lehet biztosítani. 3. Elengedhető a társadalombiztosítási tartozásoknak egy része azoknak is, kiknek üzeme 1933. év végéig megszűnt, de gazda­sági talpraállásuk, illetőleg valamely kereső foglalkozásban való elhelyezkedésük csak akkor biztosítható, ha a tartozás egy része elengedtetik. Ez utóbbinak előfeltétele az, hogy a végrehajtási eljárás bebizonyithatóan nem vezetett eredményre. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kereső foglalkozás, amelyet elnyer, a hátralék kétszeresét nem haladja meg és évi 6000 pengőnél nem nagyobb. Egyáltalában nincs helye az elenge­désnek : a) az 1935. junius 30. napja után ese dékessé vált OTI-járulékoknál; b) valamint nem lehet elengedni a ház­tartási alkalmazottak után felszámított társa­dalombiztosítási tartozásokat. Mikor van helye a tu, tosás elenge­désének ? 1. Ha a hátralékos üzem veszteséget szenvedett. A rendelet meghatározza, mi számit veszteségnek ; veszteségnek számig ha az üzem, vagy vállalat üzemi (üzleti) kiadásai a nyers bevételek összegét meg. haladják. Üzemi kiadásoknak tekinthető: az az iskola volt, mégis a Te páratlan munkádat és gyöngysoros írásaidat ott találjuk az egyházköz­ség, városunk és társadalmunk sok-sok intézmény ben. Lelked csak izzott, dolgozni vágytál, de tudtál is dolgozni, nagyokat alkotni. Mindig bámultuk munkabírásodat. A kora hajnal már munkában köszöntött rád és a késő éjjel is gyak­ran abbau talált. Kedves íróasztalod tudna nagyon sokat beszélni, honnan még súlyos betegségedben is alig lehetett Téged elszakítani De már porhüvelyed a földbe megpihenni tér, azonban erős lelked az égbe röppent, hogy ott, a Mindenható lábainál még gyönyörűbb orgonahangokkal fisérd az angyalok zsoltárait, mint itt a hívek és gyermekek énekét. Emléked azonban mindig élni fog nagyszerű alkotásaidban, egyházközséged el nem múló hálájában és imád­ságában. kartársaid őszinte tiszteletében. Mig éltél, fénycsóva voltál, mely bevilágított az ismeretek után vágyó gyermekszívekbe és igaz hitet gyujiott a lelkek mélyében. Ez a fény már kialudt, de helyette az égi örök láng fényeskedjék lelkednek. Székely Lajos. Kedves Kartársam, nyugodjál csendesen a viszontlátásig, most Isten Veled ! üzemi anyagkészlet és árukészlet beszerzé­sére, karbantartására és kezelésére fordított kiadások, az alkalmazottak járandóságai, az épületek, gépek, valamint az egyéb leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi tartalékolások, vagy leírások abban az eset­ben. ha a hátralékos jövedelmét hiteles mér­leggel és nyereség veszteség számlával bizonyítja és ha ezek a tartalékolások, vagy leírások a mérlegben, illetőleg a nyereség— veszteség számláoan szerepelnek; amennyi­ben a tartalékolás, vagy leírás nagysága ellen aggály merül fel, a bizottság az ösz- szegnek az alkalmazott könyvszakértő utján történő megállapítását rendelheti el. 2. A veszteségnek oly mértékűnek kell lennie, hogy az üzem fenntartása csak a társadalombiztosítási járulékok egy részének elengedésével biztosítható. Igazolni kell. hogy az üzem zavartalan további folytatása érde­kében a kísérletek megtörténtek, de ezek eredményre nem vezettek. 3. Igazolni kell azt is, hogy a veszte­ség a hátralékostól függetlenül, rendkívüli körülmények következtében állott be és a veszteséget kellő gondossággal nem lehetett elkerülni. 4. Igazolandó, hogy az említett veszte­ség a hátralékos üzemének nem rövidebb időszaki, vagy átmeneti, hanem hosszabb időn át tartó jelensége volt. 5. Igazolni kell, hogy az üzem műkö­déséhez közgazdasági érdekek fűződnek, a rendelet felsorolja, mikor kell az üzemet köz- gazdasági érdekűnek tekinteni. 6. A tartozás elengedésének előfeltétele az is, hogy a hátralékos üzem tulajdonosának egyéb vagyona nincsen, amiből a tartozást be lehetne hajtani. Végrehajtható vagyonként nem jön tekintetbe az üzem tulajdonosának ingó vagyona, ami társadalmi helyzetének, szerény életmód mellett lehetővé tételét szolgálja. A 6. §-ban körülírja a rendelet, milyen módon történik a most ismertetett feltételek igazolása. A bizonyítás a Hátralékost terheli, ki­véve a sikertelen végrehajtást, amelyet az Intézet hivatalból állapit meg, a bizonyíté­kokat a kérvényhez kell csatolni. Ha a bizo­nyítékok terjedelmüknél, természetüknél, vagy elmozdithatatlanságuknál fogva nem csatol­hatok, akkor azokat a kérelemben tüzetesen meg kell jelölni. Kinek és mikor lehet az OTI-tartozást elengedni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom