Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-09-05 / 71. szám

szeptember 5. BÉKÉS % A Gyulai Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete fennállásának tízéves évfordulója. Vármegyénk alispánja és a város polgármestere a kubikosokkal ünnepel. Szép keretek és bensőséges ünnepi han­gulattal folyt le szept, hó 1-én a szövetkezet jubiláns közgyűlése. Megható volt az a ked­ves együttlét, melyei a vármegye és város előkelő vezetősége oly nagy megértéssel ünnepelt a kubikusokkal. Első ütjük a temp­lomba vezetett, ahol ünnepi szentmisét mondattak. Utána a hősök emléktáblájánál emlékeztek meg megható kegyelettel a vi­lágháború halottairól. Csomós János szövet­kezeti elnök mélyen átérzett szavakkal tette le a kegyelet koszorúját. 10 órakor a gim­názium tágas tornatermében kezdődött az ünnepi közgyűlés. Megjelent a vármegye részéről vitéz dr. Márky Barna alispán, dr. Ugrin László főjegyző, a város részéről dr. Varga Gyula polgármester. Szentes Károly főjegyző, Bagi Sándor műszaki tanácsos, Hegyi András föszámvevő, Hernádi Márton gazdasági intéző, dr. Bognár Rezső tiszti orvos, Perjési József tűzoltóparancsnok, Válint László főkertész. Jelen voltak még dr. br. Apor Vilmos apát-plébános, Ritter Sándor kir. műszaki tanácsos, Goszleth Lajos kir. főmérnök nejével, Kienitz Vilmos árm. tár­sulati igazgató-főmérnök Verner József taka­rékpénztári igazgató és Körmendy Károly kir. főmérnök. A társszövetkezeteket Oláh Mihály csongrádi szöv. elnök képviselte. Az OKH. részéről leutazott dr. Steuer György ny. államtitkár, központi vezető, dr. Szabados Mihály központi titkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur pedig táviratilag üdvözölte a közgyűlést és szives jóakaratáról biztosította a szövetkezetei. A közgyűlést Csomós János nyitotta meg lendületes szavakkal és szívélyesen üdvözölte úgy a megjelent előkelőségeket, mint a szövetkezeti tagokat és a szép szám­ban megjelent érdeklődő gyulai földmunká­sokat. Egyben javasolta, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur őnagyméltóságát, a szövetkezet jóakaró támogatóját. A közgyűlés ilyen ér­telemben határozott. A szövetkezet tízéves mőködését Gör- gényi Ferenc elemi isk. igazgató, a szövet­kezet ügyvezetője ismertette. Ezt az ismertetést mai számunkban tel­jes egészében közöljük. Dr. Szabados Mihály központi titkár értékes összeállításban hozta kapcsolatba a gyulai szövetkezetei az országos földmunkás- szövetkezeti mozgalommal. A hozzászólások során dr. Varga Gyula polgármester szép hasonlatokkal illusztrálta a szövetkezet munkáját és működését elis­meréssel méltatta Kifejezte, hogy a szövet­kezet — legjobb meggyőződése szerint — áldásos és emberbaráti munkát fejt ki, azért mindenkor számíthat legteljesebb támogatásra. Dr. báró Apor Vilmos apát-plébános tolmácsolta gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő üdvözletét, akit épen munkás és szegényügyi tárgyalások akadályoztak meg a megjelenésben. Ezután örömének ad kifeje­zést, hogy az elvetett mag jó talajba került és terebélyes fává fejlődött, mert a beszámoló jelentésben foglalt eredmények mindenkit meggyőzhetnek a szövetkezet áldásos műkö­déséről. Majd gyönyörű szavakkal méltatta dr. Steuer György hervadhatatlan érdemeit, kinek csodálattal nézik ügybuzgalmát, de elismeréssel emlékezett meg Csomós János elnök és Görgényi Ferenc ügyvezető lelkes munkájáról is. Oláh Mihály csongrádi szövetkezeti elnök meleg szavakkal üdvözli a jubiláló gyulai szövetkezetei, lendületes és tüzes beszédben hűen festette a munkások nehéz helyzetét, de ama reményének adott kifejezést, hogy az erősebb szövetkezeti mozgalom rövidesen meghozza a várva-várt szebb jövőt. Általános figyelem között dr. Steuer György országos vezető, ez a fáradhatatlan, de nemes lélekkel biró gépember — ismer­tette a szövetkezet országos és közelebbi céljait. Ennek a munkás-apostolnak nemcsak a kubikosai, hanem az előkelő vendégek is nagy áhítattal hallgatták minden szavát. Nem ígéretek, hanem tettek hangzottak el. Nincs az országban, aki jobban ismerné a munkáskérdést. Szinte magasabb elhivatott­sággal folytatja a kubikosok érdekeiért meg­indított nagy harcát. Őszinte bizalommal és hittel áll mellette a kubikosok tábora, akiknek meleg köszönetét szép szavakkal tolmácsolta ifj. Szabó Pál, egy fiatal földmunkás. (Tartalmas beszédét szintén a továbbiakban teljes egészében szintén leközöljük). Ezután a szövetkezet érdekeit felölelő határozatot fogadott el a közgyűlés, melyet a magas kormány elé terjeszt. Az impozáns és lélekemelő diszgyülést az elnök összefoglaló szavai és a magyar Himnusz hangjai zárták be. Délben a szövetkezet székházában házi­lag készített magyaros ebéd volt, ahol az előkelőségek közül is többen resztvettek. Itt is gyönyörű beszédek és felköszöntők hangzottak el. A pompásan sikerült ünnepély után több fényképfelvételt készítettek. Ifj. Szabó Pál gyulai földmunkás, igazgatósági tag közöntő beszéde. Igen tisztelt jubiláns közgyűlés! A mai napon egy begy ültünk, hogy meg­ünnepeljük a szövetkezetünk 10 éves fennál­lását. Kétszeresen ünnep nekünk ez a nap, mert azt látjuk, hogy elhanyagoltságunk talán már véget ért, mert felfigyelnek reánk és a szövetkezetben rejlő erkölcsi nagy erőre, de fel kell hogy figyeljenek arra a tényre is, hogy ebben a nehéz tiz esztendőben, amelyben eladósodni, elszegényedni vagy széjelmorzsolódni kellett, a gyulai földmunká­sok sziklaszilárdan megállták helyüket és szívós, kitartó munkájukkal megszerezték maguknak szövetkezeti székházukat, ami bizonyítéka annak, hogy bármennyire le vagyunk rongyolódva, bármennyire koldussá vagyunk süllyesztve, vagy bármily alamizs- naszerü bérekkel vagyunk fizetve, mégis csak jó magyarok vagyunk, érdemes munká­sok és épp oly érdemes oszlopa csonka hazánknak, mint a társadalom bármely ré­tege ! Érdemesek voltunk arra, hogy törődtek velünk, a jövőben pedig kérjük, hogy még többet törődjenek. Mindazok, akik ebben a nehéz 10 esztendőben a szövetkezet előre­haladásán bármiféleképp közreműködtek, munkásait felkarolták, a gyulai szövetkezet földműnk ássága nevében fogadják őszinte szívből jövő hálás köszönetemet. A Qyulai Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének 10 éves működése. Irta és a szept. 1-én tartott jubiláris közgyűlésen elő­adta : GÖRGÉNYI (DUNDLER) FERENC ügyv ig. Méltóztassanak megengedni, hogy szö­vetkezetünk 10 éves működésének ismerte­tése előtt rövid visszapillantást tegyek szövetkezetünk megszervezésére illetőleg meg­alapítására. 1924. évben az alföldi katolikusok har­madik nagygyűlésüket tartották Gyulán. A szociális szakosztály ülésén dr. Steuer György Torontál vármegye volt főispánja, ny. állam­titkár, a Földmunkásszövetkezetek országos szervezője és vezetője, ma már úgy mond­juk : „a kubikosok atyja“ előadást tartott a Földmunkásszövetkezetek céljáról, feladatáról és jelentőségéről. Ez az ismertetés megra­gadta a minden szépért és jóért önzetlenül lelkesedő plébánosunk, dr. báró Apor Vilmos Öméltóságának figyelmét, aki akkor már behatóan foglalkozott a földmunkások hely­zetével, s a magas terményárak idején veteraényföldhöz juttatta a nincstelen mun­kásokat. így került közelebbi összeköttetésbe a kubikosokkal. Nem is hagyta, hogy dr. Steuer György lelkes előadása a pusztában kiáltó szava legyen, azért az ügyet a gyulai katolikus férfiak AVE nevet viselő vallásos egyesülete elé vitte. Az eszme a szivekben megértésre talált. Az egyesület megbízta a szociális szakosztály vezetőjét — csekélysé­gemet — hogy a tagok erkölcsi és anyagi támogatása mellett szervezze meg a szövet­kezetét, mert ebben megtalálhatja az elha­gyott földmunkás nép erkölcsi és anyagi ügyeinek előmozdítását és megjavítását. Nem tagadom, megijedtem a feladattól, bár már akkor több szövetkezet megalapításában és vezetésében közreműködtem, de merész gon­dolatnak tartottam nincstelen emberekkel részvényeket jegyeztetni vagy szövetkezetei alapítani, akiket annyiszor hitegettek, bujto- gattak, sőt be is csaptak, azonban lelkesített a gyönyörű eszme: a legelhagyottabb nép­osztályon segíteni, bekapcsolni őket a val­lásos és hazafias magyar társadalom élet- közösségébe. Először is közelebbről akartam megis­merkedni a szövetkezet lényegével s különö­sen kiváncsi voltam, milyen eredményeket ért el ott, ahol már korábban megalapították. Csongrádon alakult meg legelőször, 1922- ben. Sok biztatást kaptam ottani kartársam­tól Boér Antaltól, aki pénztárosa a csongrádi szövetkezetnek. Erre megérlelődött bennem az erős elhatározás. De hol is kezdjem ?! Mindig a nép bizalmatlanságára gondoltam, azért elha­tároztam, ott kezdem meg a propagandát, ahol tanítói működésemet: a Nagymagyar- városon. Ha itt nem találok bizalomra, akkor kár a további kísérletezés. Az első lépésnél mellém állt Csomós János, szövetkezetünknek kezdet óta elnöke. Nyíltan és nyugodtan mondhatom, hogy városunk legkiválóbb és legképzettebb földmunkása, akit kellőkép tájékoztatott a dologról a plébános ur Ömél­tósága. Ez már félsikert jelentett. A munká­soknak az akkori Szerecsen, most Szent Imre téren volt egy kis helyiségük. Ide hívtam össze az első értekezletet. Megjelent 25—30 kubikos. Nagy lelkesedéssel hirdettem az eszmét és ismertettem, hogy mennyi jót vár­hatunk a szövetkezéstől. Láttam, vegyes érzelmekkel fogadták előadásom. Azután el­hagytam őket, hogy egymással vitassák meg a dolgot. Később lehetett is hallani külön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom