Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-08-18 / 66. szám

1035 aagusztiis IS BÉKÉS 3 Négyszáz hold erdeje lesz a városnak az erdősítési üzemterv végrehajtása után. Három év mulasztását kell az idén pótolni. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai Városerdőben serény munkát végeznek, szor­gos kezek ültetik a csemetéket: erdősítenek. Ez az erdősítési munka azóta folyik, amióta a kormány megkezdte nagy horderejű pro­gramjának végrehajtását, az Alföld befási- tását. Régmúlt idők bűnét kell helyre ütni, amely gondatlan könnyelműséggel irtotta ki az Alföld erdeit, sivataggá téve a szép, nagy rónaságot. A fásítás hosszantartó munka és az ál­lam által jóváhagyott erdősítési üzemterv alapján hajtják végre, állami kezelés alatt. A Városerdőben folyó erdősítés már évek óta tart és különösen több munkát jelent az idén, amikor három év mulasztását kell helyre pótolni. Ez a mulasztás azért állott elő, mert az ültetéshez szükséges és a mi Vizszabályozás és öntözés Irta : KIENITZ VILMOS társ. ig. főmérnök. (Folytatás.) Még e helyen kell foglalkoznom azzal a szórványosan felszínre vetett állítással, hogy a csatornák a talajvíz színét leszállították, mert a hajszálcsövesség folytán elszívják a talaj vizét. Ennek következménye volna a kutak kiszáradása. Erre csak azt felelhetem, hogy a csatornák csak egy-két méter mélyek, a talajvíz viszont a föld felszíne alatt két- ésfél-három méter mélységben ingadozik, lehetetlen tehát, hogy a magasabban levő csatorna a mélyebb talajvizet elszívja és elvezesse. A mi kötött talajainknál oly ki­csiny a hajszálcsövesség, hogy a víz e csö­veken legfeljebb néhány méterre hat. Számtalanszor megfigyeltük, hogy csatornáink partjától néhány méterre elszárad a növényzet, bár a csatorna egész nyáron át telve van vízzel. Társulatunk talajvizszinmegfigyelő kutakkal van behálózva, melyek külön e ■célra készültek s melyekben kétnaponkint lemérjük a vízállást. A talajvíz ingadozása minden kutban egyforma, akár csatorna mel­lett van, akár attól több kilométer távolság­ban. Teljesen alaptalan tehát az az állítás, hogy a csatornák a talajvíz színét befolyá­solnák. A vizszabályozási munkák hasznának mértékére nézve irányadóul szolgálhat a társulat területén levő földek jövedelmének növekedése, amit hivatalosan az állami ka­taszter állapit meg. Az utolsó negyven évben Békés kateszteri tiszta jövedelme 27, Békés­csabáé 11, Gyuláé 18, Gyulavárié 106 %-al emelkedett. Békéscsabáé azért oly kevéssel, mert ott kellett a legkevesebb belvizrendezési munkát végezni. A legtöbb munkát a társulat Gyulaváriban végezte, aminek az eredménye a nagy jövedelememelkedésben jut kifeje­zésre. Kétségesen felül áll tehát a vízrendezés haszna. Az Alföld régebben nagy kiterjedésű mocsarainak kiszárítása, a folyók kiöntéseinek megszüntetése volt az egyedüli mód arra, hogy e hatalmas területet az emberiség szol­éghajlati és talajviszonyaink között egyedül megfelelő szlavóniai makkot kiviil álló okok­ból nem tudták beszerezni. Az idén azonban, amint értesülünk, augusztus végén megtörténhetik a makkigény­lés és az erdősítés munkája fennakadás nél­kül f oly hátik. Az uj erdő ültetése részint a Városerdő­ben, részint a sitkai részen, a Feketekörös mellett történik és száz holdnyi területet foglal el. Az erdősítési program teljes befe­jezése után tehát az eddigi háromszáz hold­nyi erdőterület négyszáz holdra fog meg­növekedni. Ez a négyszáz holdnyi városi erdő Gyula város jövendő fejlődésének fontos tényezője lesz. gálatába állítsuk s Középeurópa éléstárává tegyük. E módot követik másutt is, ahol ily mocsaras területek vannak, igy Indiában, a holland gyarmatokon, s hogy közelebbit em­lítsek, Olaszországban, ahol nemzetünk nagy barátja Mussolini valóságos paradicsommá változtatta a Róma mellett fekvő évezredes mocsarakat. Az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő, Bel- vizszabályozó és Vizhasznositó Társulat ér­dekeltsége a területén befejezte azokat az ármentesitési és belvizlevezetési munkákat, amelyeket az ország megcsonkítása után el­végezhetett. Biztosította a folyók kiöntéseitől árterét, amennyire az uj országhatár meg­engedte s levezette a belvizeket. Természete­sen a vizgizdálkodás kérdése ezzel nincs befejezve, mert hátra van a vízhasznosítás megoldása, ami alatt nálunk az öntözést kell érteni. Az öntözésnek, mint az a köztudatba már átment, mezőgazdaságunkra döntő befo­lyása lesz. Az évi csapadék egyenlőtlen elosz­lása, a bő tavaszi esők után néha hónapokig tartó nyári szárazság a gazdák legszebb re­ményeit teszi tönkre. A júliusban betakarításra kerülő termények még többé-kevésbé biztos jövedelmet hoznak, de a tengeri s a többi, a nyár folyamán fejlődő növények nem bírják a szárazságot. Itt csak öntözés segíthet. De az összes földek jobb kihasználása is szük­ségessé teszi az öntözést, mert tudvalevőleg a növénynek a természettől vizen kiviil nap­sugárra is szükségük van, amiből nekünk júliusban és augusztusban jut a legtöbb, amikor földjeink egy része, a tarlók, parlagon állnak. Megfelelő mennyiségű vízzel ezek második termést hozhatnának. Legfontosabb volna takarmánynövényeink öntözése, nehogy oly katasztrofális takarmányhiánynak legyünk kitéve, amilyen alatt gazdáink most szen­vednek. Társulatunk, amely címébe a „vizhasz­nositó“ szót foglalta, negyven év óta foglal­kozik vízszolgáltatással, s területén nagy vízmüveket tart fenn, hogy az 50 kilométer hosszú élővizcsatornában és gerlai-holtágban vizet szolgáltasson. E vízből néhány év előtt már mintegy 120 gazda öntözte mürétjeit és bolgár kertészetét, ami busás jövedelmet biztosított nekik. Sajnos, a nagy többség tudomásul vette ugyan, hogy földje mellett folyik a viz, de ölbe tett kezekkel nézte, hogy terményeit hogyan teszi tönkre az aszály.' Néhány év óta azonban, amióta az eddig űzött gazdálkodás nem jövedelmező, a törekvőbb gazdák részéről némi érdeklődés mutatkozik az öntözés iránt. Ez késztette a társulat vezetőségét arra, hogy öntöző mü­veit jelentékenyen kibővitse, az öntözés ér­dekében propagandát fejtsen ki. több gazda­ságban próba öntözőtelepet létesítsen, s maga is minta öntözőgazdaságot rendezzen be. Foglalkozott azzal, hogy kísérletek utján megállapítsa, miképen lehet kis költséggel a csatorna vizét a növényzethez juttatni, uj elgondolások alapján öntöző készülékeket és szivattyúkat épített, hogy a vízkivételt ol­csóvá tegye. Átalakította belvízcsatornáinak egy részét, úgy, hogy azokat a nyár folya­mán friss vízzel lehessen ellátni. Az idén már 100 kilométeres hosszú csatornahálózat­ban szolgáltattunk vizet gazda-érdekeltségünk­nek. rendelkezésére bocsájtottuk készülékein­ket, tapasztalati adataink felhasználásával útbaigazítással láttuk el, ha uj öntöző gaz­daságot akartak berendezni. Az eddig elkészített kísérleti és minta­öntöző telepeken most is, miután másodszor és néhol harmadszor lekaszálták a füvet, oly üde zöld a kaszáló, mint másutt tavasszal, az öntözött tengeri, takarmányrépa, lucerna, burgonya a legjobb években sem hoz jobb termést, mint amilyet az idei öntözött földek ígérnek. A megöntözött gyümölcsöseink fái már régen kiheverték a tavaszi fagyot, a lefagyott fiatal hajtások helyén közel egy méter hosszúságú erős uj hajtások nőttek s a fák duzzadó törzséről majd lepattan a sima kéreg. E fák magukban hordják az idén elfagyott termés többszörösének Ígéretét. Júliusban felszántott tarlókon megfelelő konyhakerti növények fejlődnek s szintén jó termést ígérnek. Tapasztalati adatokkal bizonyítottuk, hogy társulatunk területén kis költséggel és kevés fáradsággal pótolni lehet azt a vizet, amit a természet tőlünk mostoha években megvon. A társulat már felkészült a nagyobb kiterjedésű öntözésre, a felső hatóságok nemcsak megértéssel figyelik ez irányú működését, sőt azon nagyobb tervek kiviteléhez, amelyeket az öntözések kiterjesz­tése végett készített, anyagi támogatását is kilátásba helyezte, ha lesznek elegen ahhoz, kik az öntözővizet igénybe fogják venni. Öntözés nélkül ily nyári aszály idején, mint amilyen az idei. az Alföld a jövőben is sivatagra fog emlékeztetni, de ismerve e vidék népének szorgalmát és munkaerejét, reméljük, hogy a mezőgazdasági termelés ezen, nálunk uj ágát meg fogja tanulni és tudását saját hasznára fogja fordítani s munkájával a kiszáradt földekre zöld yetése- ket fog varázsolni E munkájában a társulat legmesszebbmenő sámogatására számíthat. IgJ • r ' 224 1 — 10 Vigyázzon i szelére, Szemüveget szaklálszerésznél vegyen, ZEISS üvegek raktáron! HísEIH E1ZSI, iUMtlül 8. MBII —IBIIII III II III HIIITWtMaBffllMMMWMMMM Jön! REPÜLŐ ÖRDÖGÖK ARÉNÁJA Jön! augusztus 20-án este először (a Kossnth-téren). Naponta káprázatos tűzijátékok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom