Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-18 / 66. szám
BÉKÉS 1935 augusztus IS Fáy István dr. főispán szerdán este Gyulára éTkezett. Az alispánnal tanácskozott a vármegye gazdasági helyzetéről. (A „Békés“ munkatársától.) Fájt dr. Fáy István főispán, szabadságát megszakítva, szerdán este Gyulára érkezett, hogy tájékozódjék az ország legjobban sújtott vármegyéjének mai helyzetéről. A főispán hosz- szu ideig tanácskozott vitéz dr. Márky Barna alispánnal és Márky Jenő gazdasági felügyelővel, akiktől kimerítő tájékozást szerzett a termés eredményéről, a mezőgazdaság és a vármegye egész lakosságának helyzetéről, nemkülönben azokról az intézkedésekről, amelyeket a súlyos esapások-okozta bajok ellensúlyozására tenni kellene. A tanácskozás a késő esti órákig tartott és azon alaposan megbeszélték a segítség módjait és eszközeit. Fáy István főispán csütörtökön reggel tovább utazott Budapestre, hogy a kormány illetékes tényezői elé tárván Békésvármegye gazdasági helyzetét, a kormány támogatását kérje a súlyos bajba jutott békési élet megsegítése érdekében. A vármegyei kisgyüiés szombaton tartotta augusztusi ülését. Legoagyobbrészt kisebb jelentőségű ügyeket tárgyaltak. (A „Békés“ munkatársától.) Békés- | vármegye törvényhatósági kisgyülése szombaton délelőtt 9 órakor tartotta augusztus havi rendes ülését. Vitéz dr. Márkij Barna alispán elnökölt az ülésen, amely a tárgysorozat 111 pontját másfél óra alatt elintézte. Alig két-három olyan pontja akadt a tárgysorozatnak, amely felszólalásra adott volna okot. Dr. Csermák Béla várm. főorvosnak október 1-ig újabb' kéthavi betegszabadságot engedélyeztek. Az alispán előterjesztésére a Kiss B. Mihály volt békési jegyző ellen indított fegyelmi eljárást, miután azóta saját kérelmére nyugalomba vonult, megszüntették. Elutasították a békéscsabai „Csaba“ szálló bérbeadása felöl hozott városi határozat ellen beadott felebbezést: a békéscsabai Napközi Otthon céljait szolgáló ingatlan megvétele ügyében hozott határozat és felebbe- zés ügyét levették a napirendről. A békési polgári leányiskola építésénél az asztalos munkát ifj. Hugyec Pál békéscsabai asztalosnak adták. A beadott felebbefalán egy nagybetűs írott plakátra bukkantak (írásosra, mert akkor még nem volt nyomda Gyulán) Huszka, telt holdas világos éjjel lévén, ki is betűzte a tartalmát és csak annyit mondott Káliénak : „Én ugyan nem néztem ki belőle, hát te Károly ?“ Mi az mi az ? kíváncsiskodott Kálié. Hárt az az idegen, aki a szomszédasztalnál ült, hirdeti, hogy ő dijbir- kozó, a „Fekete Sas“-ban szállt meg és száz tallért ád annak, aki őt földhöz tudja vágni. Én nem vettem észre, de meg kell őt néznem, mondá Kálié és visszamentek a lebukiba, hol egy tagbaszakadt, alacsony ember egy meszely bor mellett ült egy asztal melléit egymagában. Kálié belépve, láthatóan kicsinylőleg végig néz rajta, nem szól egy szót sem, hozzámegy, felkapja kezét és úgy pofon vágja, hogy az szédülten esik le a székről, de feltápász- kodik és újra leül, mire Kálié a másik oldalán újra pofon vágja és méltatlankodva csak annyimond: „ez az a hires, gyerünk Imre.“ Az ártatlanul inzultált ösmeretlen pedig nem az erőmüvész, aki nem is volt a lebukiban, hanem Ssáhns Sebestyén volt, aki mint kucséber akkor nap jött Gyulára, itt is ragadt; ő alapítván az első cukrászdát és jó módra téve szert, megházasodott, évtizedeken át számbamenő jó polgára lett a városnak Akkor csak olaszul tudott, magyarul és németül soha se tudott megtanulni, az olaszt pedig elfelejtette, úgy hogy semmiféle nyelven sem tudott beszélni Ez természetesen arra kvalifikálta őt, hogy a régi Koronában farsang utolsó napján rendezett és nagy népszerűségnek örvendett hires bohócestélyeknek ő legyen a konferánsziéje, ami megveszekedni való mulatság volt. A lebukiban tévedésből lemért két pofon lön azonban gyulai tragikomikus installációja. | zést a kisgyüiés elutasította, mert a legolcsóbb békési asztalos ajánlata is 20 százalékkal drágább a békéscsabainál. Leghosszabb vitát az orosházi gimnázium ügye okozta. Orosháza község 24.000 aranypengőért meg akarja venni a község közepén álló egyik házat, hogy ott némi átalakítással hajlékot adjon a magángimnáziumnak, amely igv megkaphatná a nyilvánossági jogot. Dr. Bulla Sándor orosházi főjegyző, dr. Kovássy Albert és dr. Torkos Béla ügyvédek a gimnázium mellett, Csizmadia András orosházi országgyűlési képviselő ellene szólalt fel. Vitéz Márky Barna alispán javaslatára az ügyet, jobb előkészítés végett visszaküldték a községnek. A tárgysorozat többi pontját vita nélkül az alispáni javaslat értelmében intézték el. Mielőtt síremléket, vagy sírboltot csináltat, saját érdekében kérjen költségvetést MOGYQRÓSSY SÁNDOR szobrászművész kőfaragó telepén GYULÁN, hol feltűnően olcsó áron szép és jó munkát kaphat. 187 9-10 Huszka sokat mulatgatott Kalló Károly barát ■ jával. Egy éjszaka ismét csak kettesben ballagva hazafelé, azt mondta Kálló, úgy elvagyok fáradva, hogy ha arra kerülne a sor, nem tudnék sehogyse szaladni. „Szaladsz biz te Károly“ erősködött Huszka és lassú menetközben a Városház uccán egy alacsony ház elé jöttek, (akkor a Városház ucca csupa liliputin alacsony házakból állott). Abban lakott egy Csehországból idekerült Miskocki nevű magyargyü- lölködő órás, aki egyben félkegyelmű is volt különben, aki, ha éjjel az utcai ablakon rákopogtak azzal „Herr Miskócki, machens auf“ kibutt az ágyból, ablakot nyitott, kidugta a fejét, mire a kopogtató őt pofon vágta. Ez sokszor megesett vele, de ő mindig hűségesen kinyitotta azért az ablakot. Ezt a tempóját nem ösmerte Kálió, de Huszka tudta Mire az ablakhoz értek, Huszka elkövette a kopogást, leadta a pofont és azzal vesd el magad, futásnak eredt az Anfang irányában. A hüledező Kálló ott maradt maga az ablak előtt, amelyet a pofonütött Miskocki hirtelen berántott maga után és menekült vissza ágyába. Kálló azonban azt hitte, hogy puska után szalad és kilő rá, mire nyakába vette lábát és ugrásszerű lépésekkel utána iramodott Huszkának, akit csak a vár körül ért utói, ahol ez avval fogadta : „Ugye megmondtam, hogy szaladsz biz te Károly.“ Irigylendő, boldog idők, amikor olyan volt a világ, hogy a polgárok, ha az esztétika szigorú szabályainak mindenben nem is megfelelőleg, anyagi gondoktól menten, sőt vagyont is gyűjtve, egymással dévajkodva, igy tudtak mulatni, szórakozni. (Vége következik.) Igen, renoválni kell a nemzet gerincét. Meg kell újítani, hogy a jelen s a rózsásnak alig mondható jövendő súlyos próbáit elbírja s ne roppanjon össze alatta. Meg kell erősíteni a parasztságot, földet kell adni neki, hogy legyökerezhessék s ne kelljen ördögszekér módjára hánykódnia a politika viharaiban. Ki kell emelni a kallódó parasztság névsorát az obskúrus politikai szekták taglistájáról s át kell ültetni a telekkönyvbe. Vissza kell adni a magyar parasztot a nemzetnek, hogy ne lehessen kelléke a politika elszánt „nyerkém“- einek, kik előtt minden egyetemes szempont mellékes, csak a maguk profitja a fontos. Kell az iskola és kell a népművelés, hogy a magyar parasztság ellen erejét veszítse minden szélsőséges agitáció, legfőképpen azonban föld kell hozzá. Nemcsak népnevelési előadás és ingyen-röpirat kell, amely józanságra intse a parasztságot, hanem elsősorban föld, amelyen megvesse a lábát. Föld kell neki, amiért küzdjön és reméljen, föld, amit meg akar tartani, amit télt s amiért oroszlánként száll szembe mindenkivel, aki abban meg akarja rövidíteni. A magyar parasztnak ha van valamije, vasvillával áll a tanyája bejáratánál, s számára az a szó, mely meg akarja békéjét bolygatni, olyan mint a pelyva, mit a szélnek szórtak oda. A magyar paraszt Anteusz, akinek a föld ad erőt és ha nincs földje, senki fia. Hullott, kósza levél, mit az első szél elkap, ördögszekér, mit elgörget a vihar. A parasztnak ha fényes az ekéje, nem sötét a tekintete s ha a jászolhoz lova van bekötve, nem kalandozik el gondolata szegénylegény módjára. Olyan a magyar paraszt, mint a gyökér : föld kell neki, föld, léte sine qua nonja a föld, amelyhez szorgalmával szerezhessen, amelyen fáradozzék s amelybe a magvakkal együtt reménységet is vethessen. Saját föld és saját otthon kell a magyar parasztnak, föld, amelyen megpihentesse tekintetét s hajlék, ahonnan szelíd békével és türelemmel nézze a tomboló viharokat. Acélgerinc a magáéban fáradó és a verejtékében számítását megtaláló parasztság a nemzet testében. Szorgalmas, komoly, bölcs türelmü, ha kell erős, széleshátu gát, ha kell kivont kard, de mindenkor bázis, amelyre építeni lehet. A telepítés a megújulás útja, a múlt mulasztásaiban s a történelem vak tragédiáiban megroppant nemzet gerince megújulásának útja, most már csak az kell, hogy a bölcs elgondolást bölcs kivitel is kövesse, hogy a betűk parcellákká és téglákká legyenek s a föld eddig reménytelen szerelmesei földhöz és hajlékhoz jussanak, különösen a trianoni végeken, ahol magyarnak lenni külön sors és külön elhivatás. rőfös áruimat augusztus hó 16 tói 31-ig rendkívül olcsó árban árusítom- Tegven próbavásárlást. NAGY JÁNOS GÓLYAÁRUHÁZ. 232 1-5 nagy választékban, díszes kivitelben 219 1-1 L I P 0 T vas és gépraktárában GYULÁN. Kedvező fizetési feltételek.
