Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-08-04 / 62. szám
LXVII. évfolyam 69. szám. Vasárnap Gyula, 1935 augusztus 4L Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre Hzeteudő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Gyula bizony, mint általában az alföldi városok, nem mondható jólevegöjünek. Igaz ugyan, hogy a Bárdos és a többi mocsaras állóvizek szabályozásával és megszüntetésével lényegesen megjavult a levegője, megmaradtak azonban siralmas állapotban levő kövesutjai és megmaradtak földutjai, amelyek különösen azokban a kerületekben, ahol gazdálkodók laknak, s különösen nyáron, valóságos porfelhőket árasztanak s szinte életveszélyessé teszik a levegőt. Igyekszik is, aki csak teheti, minél kevesebbet járni az utcákon s inkább odahaza maradni, benn a befüggönyö- zott szobákban, ahol nincs por. Sajnos azonban a szobák levegője is rossz. Legtöbb gyulai lakás nedves, a levegő benne dohos, ami a múlt építkezési módszere szerint egyébként egy ártéren történt település esetén nem is lehet másképpen. A közegészség- ügy tehát elsőrendű problémája a városnak s a helyzet megváltoztatása ezen a téren a legsürgősebb teendők egyike. Különösen akuttá teszi e probléma megoldását az egyre rosszabbodó szociális helyzet, már amennyit a megoldásból a város anyagi helyzete megenged. Arról, sajnos, egyelőre nem lehet szó, hogy a rossz kövezetéi utakat ujrabur- kolják, sem arról, hogy a földutakat kikövezzék. Az meg éppenséggel nem várható, hogy a dohos, vizes házakat lerombolják, vagy átépítsék, ügy kell tehát javítani a helyzeten, ahogy lehet. Ha benn a városban nem tudjuk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek a közegészségügy helyzetét megjavíthatják, a városon kívül kell módját keresni és találni annak, hogy kevesebb legyen Gyulán a sápadt gyermek s kevesebb a köhögős, betegeskedő ember. A város közvetlen környéke valósággal a tenyerén hozza a megoldást. A Városerdő egészséges, tiszta levegőjével, a mellette folyó Fekete-Körös hüs, frissítő vizével szinte fennszóval kínálkozik arra, hogy fái alatt és homokos partján nyaraló telep létesüljön, kellemes, nyári otthon, amelyben akár kora tavasztól késő őszig üdülhessenek azok, akiknek a város és a tél után arra szükségük van. Az idegenek csodálkozva nézik a vasúti megálló környékét a Városerdőn, keresik a villákat, vagy legalább a fából rótt vikend-házakat. Sehol semmi. Az üde levegő ott terjeng kihasználatlanul, csak néha-néha, egy-egy majális, vagy népünnepély alkalmával van egy kis élet a fák alatt. Kultúrát kell teremteni a Vái őserdőn, ha kell városi kezdeményezéssel és áldozatok árán is. Adjon a város ingyen telket, vagy épitsen maga vikend-házat, ha csak fából is, ami az erdőből kitelik. De tenni kell valamit, ki kell vinni a városiakat a dohos lakásokból és poros utcákról a fák alá, ki kell használni a levegőt s az egészségi gyarapodás lehetőségeit. S nem naivitás és nem optimizmus, ha azt mondjuk, hogy egy vikend-telep a Városerdőn mint üzleti vállalkozás sem lenne jelentéktelen. A Körösök hajózhatóvá tétele távolibb és költségei miatt nehezebben megoldható probléma, mégis foglalkoznak vele, hogyne kellene és miért ne lehetne foglalkozni tehát ezzel a kérdéssel, amely sokkal könnyebben megoldható ? N. ff. A Reisner-malom még mindig áll. A gazdák tárolt gabonájukért Jelentkezzenek a pén/Jlg} igazgatóságnál. A pénzügyi hatóság magyarázata a visszatartott lisztforgalmi adóváltságról. (A ,,Békés“ munkatársától.) A múlt szombaton történt, julius 27-én, amint azt a Békés már részletesen megirta, hogy a gyulai pénzügyigazgatóság főhivatalnoka, Inczédy Ákos pénzügyi titkár megjelent áz „Első Gyulai Gőzmalom, Reisner Ede rt.a malomipari telepén, hogy foganatosítsa a pénzügyminisztérium rendeletét és pecséttel látta el a malom meghajtó gőzgépének keresztfejét és a gőzbeeresztő szelepet s ezzel zárlat alá vette a malmot, amelynek üzemét azóta nem lehet megindítani. A zárlat elrendelésének oka, amint azt a malom vezetőségével is közölték, az volt, hogy a 2000/1934. P. M. számú rendelet 64-ik szakaszának 2-ik bekezdése értelmében a pénzügyminiszter az üzem teljes szünetelését is elrendelheti, ha a malom egyhavi liszt- forgalmiadóváltsággal hátralékban van. A Reisner-malom pedig több mint kéthavi, számszerűen 92.000 pengő lisztforgalmiadóvált- sággal tartozik a kincstárnak. Azt is megírtuk, hogy az üzemében megállított malom vezetői vállalatuk aktivitásának és rentábilis voltának tudatában egyrészt a Pénzintézeti Központnál, másrészt pedig a pénzügyminisztériumnál azonnal megtették a lépéseket az iránt, hogy nagy ipartelepük üzemét ismét megindíthassák. A pénzügy igazgatóság julius 31-én közölte Reisner Istvánnal, a cég egyik igazgatójával az üzembehelyezés föltételeit, melyeket a pénzügyminisztérium akként szabott meg, hogy: a cég fizessen azonnal 20.000 pengőt, a fenni aradó összeget pedig fedezze elfogadható biztosítékkal és törlessze ötezer pengős havi részletekben. A Reisner-cég a készpénzfizetés feltételének nem tudott azonnal eleget tenni s ezért tovább folytatta egyezkedési tárgyalásait annál is inkább, mert a pénzügyminiszteri föltételek teljesítésének végső határideje ma, augusztus 3-án jár le. Ezekbe a tárgyalásaiba belevonta az Országos Malomszövetséget is, amelynek képviseletében a tárgyalásokon Jutassy Ödön ügyvezető-elnök és Illés Sándor főtitkár vettek részt. A pénteki és szombati nap eltelt a tárgyalásokkal anélkül, hogy a malomzárlat ügyében fordulat állott volna be. A malom igazgatói még mindig távol vannak Gyuláról, a pénzügyminisztérium pedig mindössze a gazdák tárolt gabonája felöl intézkedett. Elrendelte a minisztérium, hogy a pénzügyigazgatóság pontosan állapítsa meg, kinek mennyi gabonája tárol a Reisner-malomban. A pénzügyigazgatóság ehhez képest már pénteken megkezdte a malomban a tárolt gabona pontos leltározását, a városi adóhivatal utján pedig felhívta a gazdákat, hogy tárolt gabonáik mennyiségét és arra való igényüket jelentsék be a pénzügyigazgatóság forgalmi adóügyosztályánál az I. emeleti 20. számú irodában. A bejelentéshez sem kérvény, sem bélyeg nem kell, meg lehet azt tenni szóval is; A tárolt gabona kiadása előreláthatóan kedden kezdődik, amikor mindenki elviheti a magáét. Az egyik budapesti napilap közgazda- sági szerkesztője a Reisner-malom zár alá helyezésével kapcsolatban érdeklődött a pénzügyi hatóságoknál a szokatlan eljárás mibenléte iránt s ott a következő felvilágosítást kapta : — Két igen fontos körülményre kellett tekintettel lenni, amikor a pénzügyminisztérium ilyen radikális lépésre határozta el magát és a malom bezárása mellett döntött. Az egyik az a panasz volt, hogy a forgalmiadóhátralékok nemcsak könnyítették, hanem ösztönözték is az egyes vállalatokat az éles versenyre, ami gyakran okozott zavart a lisztpiacon. Ez magában véve még nem lett volna elegendő ok, de ugyancsak számos nagyobb malom — most is van két-három hasonló esetünk, amikor ugyancsak teljes kíméletlenséggel kell eljárni — egyszerűen olcsó kölcsönnek tekintette a forgalmiadóhátralékot, amely után csak három százalék késedelmi kamatot kell. fizetni. A pénzügy-
