Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-01-03 / 1. szám
2 BÉKÉS 1935 január 3 teni. De Kánya külügyminiszter nyiltan megdicsérte Litvinov inkább jóakaratu semlegességét. Rejtélyek, kérdőjelek, merednek itt elénk. Németország számbeli, de ezen is tul- emelkedő kulturális jelentősége, lerázta magáról a versaillesi bilincseket, de belső politikai bajai, gazdasági legyengülése miatt, ma még nem találja meg igazi helyét Európában. Hiába nem törődik a versaillesi békeparancs leszerelési követelményeivel, Schacht, az igazi német diktátor, a gazdasági diktátor nem ad valutát nyers anyagokra. Németország még mindig forrásban van, egyenes következménye- képen a gonoszul buta békekötéseknek. Ezért olyan bizonytalan politikája és ebből folyik az, hogy genfi válságunk idején inkább Jugoszlávia felé vonzódott. A kis entente belső bajai, Románia gazdasági csődje, az orosz közelsége, amelyről nem tudja, hogy barát-e vagy ellenfél, Csehország tarthatatlan határai, a marseillesi golyók eldördülésénél élesen kirajzolódó, belső bajoktól gyötört, Jugoszlávia problémái, mind közismertebbek, mintsem róluk beszélni kellene. íme Európa problémái! És ha meggondoljuk, hogy a fehér emberek száma az egész világon 678 millió, a színeseké háromszor ennyi és az évi kerek 61 millió születésből a fehér fajra csak 17 millió jut, (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap délelőtt ÍJ órakor az Ipartestület elöljárósága diszülés keretében leplezte le Dohai) Ferencnek, az Ipartestület hosszú éveken át volt elnökének, jelenlegi diszelnökének arcképét. Az ünnepi aktus a közgyűlési teremben folyt le, mintegy másfélszáz főnyi közönség jelenlétében. Az Erkel Dalkör megnyitó éneke után Barát István elnök emelkedett szólásra s méltatta az ünnepelt munkásságát és érdemeit. Húsz esztendeje áll fenn az Ipartestület, mondta, s e húsz esztendő első fele Dobay Ferenc elnöksége alatt telt el. Éppen a legmostohább esztendők voltak ezek. Világháború volt, amely időben a puszta megmaradás is nagy eredménynek számított. A körülmények mostoha- sága tehát lehetetlenné tette, hogy Dobay Ferenc a nevét nagy alkotásokkal írja be az ipartestület történetébe, de mint ember és mint elnök, aki teljes odaadással, szorgalommal és áldozatkészséggel intézte az iparosok ügyeit, feledhetetlenné és példássá tette elnöksége tiz esztendejét. Égy arcképsorozat első képe ez. Az Ipartestület elhatározta ugyanis, hogy nagyjai arcképét megfesteti. A választás elsőül az élőre esett, mert ha már emléket állít érdemes vezetőinek, akkor olyat igyekszik állítani, amely egyéniségüket a leghívebben tükrözi vissza. Ézért, ha a többi érdemesek már elköltöztek, legalább arról az egyről készüljön nem fénykép után az arckép, aki még itt él közöttünk. Itt lesz közöttünk ez az arckép, hogy szeretetre, munkára és egymás megbecsülésére buzdítson bennünket. Meg fogjuk becsülni, mint ahogy Dobay Ferenc megbecsülte az iparosságot. Barát elnök után Szentes Károly főjegyző beszélt. Történelmi visszapillantást vetett a város életére, a hódoltság előtti és a hódoltság utáni Gyulára. A hódoltság előtt élte a város fénykorát. Virágzó ipara volt, amely egész Magyarországon híressé tette. A török hódoltság alatt ez a virágzó ipar jj teljesen tönkre ment. A magyar lakosság ' akkor könnyű belátnunk, hogy Európa az öngyilkosság felé halad, ha problémáit békés szellemben meg nem oldja. Megoldja-e, még sem tudja megmondani senkisem. Azt sem tudjuk megmondani, vájjon a megoldás békés szellemben a történelmi tanulság alapján, a józan ész kívánalmai szerint fog-e megtörténni, vagy amint Rákosi Jenő idézte Petőfit, „a vihar, e barna paraszt, kezében villám- ösztökével“ fogja e szétverni Európa felhőit ? A jóslások lehetetlenségéből reánknézve csak egy következik, a fokozott munka követelménye, az, hogy gazdasági bajainkat Széchenyi szellemében megoldva erősek legyünk, ha akármilyen eshetőség elé is állíttatunk. Az ifjúság elhelyezkedésének problémája, a 16 éven felüli teljesen vagyontalan mezőgazda- sági munkások 700.0Ö0-et kitevő száma, egyes megyék túlzsúfoltsága, másokkal szemben, mind nyugodt, higgadt, jelszavaktól mentes munkára intenek. És ha Széchenyi szellemében a kiművelt magyar emberfő megoldja a magyarság belső problémáit, akkor Trianonról is elmondhatjuk azt, amit Carlyle, a legnagyobb történeti igazságként hirdetett, a hazugság nem tarthat örökké. Dr. Gáli Géza. elmenekült, úgyhogy a XVII-ik század derekán a város helyén valósággal pusztaság volt. A hódoltság megszűnése után a várost újra kellett építeni, elölről kellett kezdeni a munkát. Évszázadok szorgalma kellett hozzá, hogy az ipari élet városunkban ismét virágzó legyen. Jött azonban a világháború s fejlett iparunkat, amely különösen építés terén volt országos hirü, ismét megtörte lendületében. Ézelött húsz esztendővel, amikor az ipartestület megalakult, Dobay Ferencre esett a választás az elnöki szék betöltésénél. Tudása, képzettsége révén kimagaslott a többiek közül. Az elsők közé tartozott s tartozik még ma is. Elnöksége tiz esztendeje megmutatta, hogy a választás helyes volt, hogy valóban érdemes volt arra, hogy vezére legyen az iparosságnak. Önmagát becsülte meg a város iparossága, amikor őt az elnöki székbe ültette s becsüli meg most is, amikor arcképét megfestettette. Ma az értéket nem szokás becsülni. Aki dolgozik, fárad a közért, csak _ gáncsot és kicsinylést kap érte jutalmul. Épen ezért örvendetes, hogy az ipartestület példaadóan megbecsüli nagyjait, azokat, akik a köz érdekében önzetlenül fáradoztak. A város lakossága és vezetősége nevében megköszönte az ünnepeltnek az iparosság érdekében kifejtett munkáját s kérte, hogy az ügyüket továbbra is pártfogolja. Majd Isten áldását kérve az ünnepeltre és családjára, az egybegyűltek lelkes ovációja mellett befejezte szavait A meleg hangú, szeretettől és tisztelettől áthatott szavak után Dévényi Lajos vm. tüzrendészeti felügyelő, az Erkel Dalkör elnöke üdvözölte az ünnepeltet. Üdvözölte, mint az önkéntes tűzoltó testület egyik lelkes tagját s mint aki minden szépért, jóért, nemesért lelkesedvén, mindenkor készséges anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette az iparosság dalegyletét, az Erkel Dalkört. A mai önző és közönyös világban valósággal \ életszükség van olyan férfiakra, akik a köz- 1 ért önzetlenül fáradnak. Kétségbe kellene esnünk, ha időnkint nem lehetne egy-egy férfit ünnepelnünk, aki az önzetlen, közért való munkának a megtestesülése. Kétségbe kellene esnünk, ha nem volnának nagyjaink. Az üdvözlő beszédek elhangzása után az ünnepelt beszélt. — Igaz hálával mondok köszönetét azért a megbecsülésért, amelyben az ipartestület arcképem megfestésével részesít. Nem kerestem ezt a kitüntetést és ünneplést. Munkásságomat úgy végeztem, hogy sohasem gondoltam annak jutalmára. Dolgoztam a közért, az iparosság érdekeiért, önzetlenül s lélekben és szívben mindenkor egy voltam az iparossággal. Majd azokról emlékezett meg, akik vele együtt munkálkodtak az ipar testület elöljáróságában, de már meghaltak. Kérte az egybegyűlteket, hogy emléküknek felállással áldozzanak. — Továbbra is szolgálatára állok az iparosságnak, folytatta az emlékezés után szavait, s kérem, hogy bizalmukat továbbrá is tartsák meg irántam. A megható, bensőséges ünnepség után Dobay Ferencet családjával együtt meleg szeretettel köszöntötték a megjelentek, majd átvonultak a szomszédos terembe, ahol a fehér asztal mellett közvetlen beszélgetésben a régi időkre való emlékezéssel mintegy mésfél óráig maradt együtt a társaság. Üres a taxiállomás. Miért maradt a megyeszékhely autótaxik nélkül ? (A „Békés“ munkatárs ától) A kereskedelemügyi miniszter még évekkel ezelőtt redeletet adott ki, hogy a nyilvános állomásokon álló bérautók vidéken is taxaméterrel szerelendők fel. Tekintettel arra, hogy a taxaméter felszerelése többszáz pengőbe kerül és mert arra vidéken, ahol alku szerint megy a szállítás, szükség nincsen, a gyulai bérautótulajdonosok beadvánnyal fordultak a városon keresztül a miniszterhez és kérték, hogy a rendelet végrehajtásától Gyulán tekintsen el, illetve adjon a felszrelésre két évi halasztást. A kérelemre a válasz a mai napig sem érkezett le s mivel január 1-én a rendelet értelmében autótaxik az állomásokra taxaméter nélkül nem állhatnak ki, újév napján már egyetlen bérautó sem hajtott ki a Városház-utcai állomásra. Az amúgy is rendkívül súlyos viszonyok közt élő gyulai taxisok egyszerűen képtelenek arra, hogy a taxamétert fölszereltessék. Az uj helyzet, talán mondanunk is felesleges, cseppet sem előnyös a közre. Bárki által igénybe vehető bérautó ugyanis most már csak kettő van Gyulán s azok is kapu alatt, kevesek által tudott s idegenek előtt meg éppenséggel ismeretlen helyen, úgy, hogy a közel 30 ezer lakosú megyeszékhelyen ha valakinek sürgős útja akad, nem tud autót igénybe venni. Az állomás telefonja már nem is működik, a „stand“-on egyetlen kocsi sem áll. Ez a helyzet tarthatatlan és ezért kívánatos, hogy illetékesek a taxaméterrendelet revíziója ügyében minél sürgősebben eljárjanak. Ä/T 1 “ r veszek a legmaMegbízásra ^ o tori arany, ezüst árgyakat, régi arany-, ezüst iiénznemeket. Elzálogosított tárgyakat kiváltok. Kívánatra házhoz megyek. EHRENFELD, Vida-u. 9. 3i9 3_6 Dobay Ferenc ipartestületi diszelnök arcképének leleplezése. Szentes Károly: Önmagát becsülte meg az iparosság.
