Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-01-03 / 1. szám

1935 január 3 BÉKÉS 3 Iskolaorvosi intézményt és iskolafogászatot Gyulának! (A „Békés“ munkatársától.) Egy évtizede már annak, hogy Budapesten létre­hívták az iskolaorvosi intézményt. Az azóta eltelt tiz esztendő bebizonyította, hogy az intézményre nagy szükség van s különösen nagy a szükség napjainkban, amikor a divattá lett egyke és egyse rendszer oly nagy pusz­títást végez a magyar népszaporodásban. Ellenőrizni a gyermek egészségét, idejében felfedezni a betegséget, ez ma a nemzet egész egyetemének érdeke. Ez a helyzet s annak okos felismerése hozta magával, hogy az iskolaorvosi intézményt azóta már 70 városban létrehívták. Az iskolaorvosi intéz­mény a praeventiv hygienia, azaz a bajok, betegségek megelőzésének szolgálatában áll s kitűzött céljait az iskolásgyermekek épsé­gének gondozásával és felügyeletével, továbbá az egészségügyi ismeretek tanításával igyek­szik elérni. Tehát az iskolaorvosi intézmény célja nem a beteg gyermekek gyógyítása, hanem a betegségek megelőzése, vagy azok felismerése. A mai rendkívül súlyos gazdasági vi­szonyok hozzák magukkal, hogy a gyerme­kek testi fejlődésében,;a hiányos táplálkozás miatt, könnyen jelentkeznek zavaró momen­tumok. Ezeket a momentumokat, ha idejében fel nem ismerik őket, a gyermek egész életére kiható bajok forrásai lehetnek. Elegendő csak a tuberkulózist említeni és a fogak immár szinte általános megbetegedését. Idejében felismerve veszélyük elhárítható, elhanyagolva azonban végzetessé válhatnak. Azt a szo­morú statisztikát, amely szerint még mindig 20 ezer ember hal meg évente Magyaror­szágon tuberkulózisban, mindenki ismeri. A fogbetegségek statisztikája sem kedvezőbb. Az ifjúság 75 százalékának beteg a foga, már pedig a beteg fogak kihatása a fejlő­désre beláthatatlan. Csak a tuberkulózist és a fogbetegsé­geket említve is nyilvánvaló tehát, hogy az iskolás gyermekek egészségének intézményes védelme a közületeknek elsőrendű kötelessége. Meg kell akadályozni, hogy azok, akiknek egészsége megmenthető, véglegesen betegekké váljanak, vagy elpusztuljanak és hogy az egészségesek, azzal, hogy egy padban ülnek s egy teremben vannak félnapon át a betegekkel, ki legyenek téve a fertőzés veszélyének. Sajnos, Gyulán, ahol pedig, amint azt az analfabétizmus statisztikája is mutatja, nem valami erős alapokon nyugszik az ál­talános tudás, még nincsen meg az iskola- orvosi intézmény s vele kapcsolatosan az iskolafogászat. A gyermekek egészségével odahaza egyáltalán nem, vagy csak egészen keveset törődnek. Orvos csak akkor kerül közelükbe, amikor valami heveny betegség támadja meg őket, vagy amikor a baj tüne­tei már oly erővel jelentkeznek, hogy még a felületes és laikus ember is felfigyel rá. Igen üdvös volna ezért, ha városunkban is létrejönne az iskolaorvosi intézmény s vele kapcsolatosan az iskolafogászat. Fogjanak össze a hatóságok, kérjenek az államtól is támogatást, s teremtsék meg az intézményt, mert Gyulán arra igen nagy szükség van. Ha védekezünk a filoxera, ha küzdünk a kaliforniai pajzstetük ellen, akkor küzdenünk kell az embert megtámadó élősdiek ellen is. Egészséges nemzedéket kell nevelni. Javakat úgysem jussolnak fiaink tőlünk, adjunk tehát egészséget nekik. Hogy bírják az élet küz­delmeit, s ne kelljen időnkint megtorpanniuk, pusztán csak azért, mert a fejlődés idején magára hagyott^ szervezetükben valamelyik kór elhatalmasodott. A Szépmives Céh ülése. (A „Békés“ munkatársától.) A Gyu­lai Szépmives Céh ezidei első felolvasó ülését ma, csütörtökön délután 6 órai kez­dettel tartja a városi könyvtár olvasótermé­ben. Az ülésen Pécs ellj József Kasó Károly dr. egyik elbeszélő müvéből olvas fel részleteket. Tekintettel arra, hogy az ülés során több olyan fontos ügy kerül tárgya­lásra, amely hosszabb megbeszélést igényel, más, felolvasói, vagy előadói szám nem sze­repel a programmon. A népéuekkar pásztorjátéka. (A „Békés“ munkatársától.) Eussár László karnagy irányítása mellett a Katolikus Népénekkar Vizkereszt napján, vasárnap este 8 órai kezdettel az Ipartestületben pásztor­játék-bemutatót tart. Az egyszerű emberekből összeválogatott együttes pompásan elkészült az előadásra, úgy hogy a bemutató nemcsak tartalom, diszletezés és a kosztümök, hanem játék szempontjából is igen élvezetesnek Ígér­kezik. A műsort az alábbiakban közöljük: Messiásvárás. Pásztorjáték 3 felvonás­ban. Irta: Bathó József r. k. jászberényi lelkész Személyek : Szűz Mária Puckó Mária, Szent József Hotorán Gy., Gábriel főangyal Steigerwald M., Uriel Nánási Péterné. Anio­néi Baráth Mária, Napkeleti bölcsek : Gáspár Bogár Mihály, Menyhért Kurilla Miklós, Boldizsár Sztojka János. Zsidó főpap Nánási Péter, Heródes király Binges Pál, Ezron fő­vezér Pintér József, Rahu ajtónálló Köves József, Buci udvari bolond Kurilla József, János gazda Binges Pál, Tamás pásztorember Bencsik Imre, Andris kispásztor Igna János, Lucifer Mózer János. Angyalok, pásztorok, pásztorbojtárok. Történik: 1. felvonás bet­lehemi pusztában. 2. felvonás Heródes palo­tájában. 3. felvonás betlehemi istállóban. A felvonás közökben a 60 tagú vegyeskar a következő ősi, karácsonyi énekeket énekli: I. felvonás előtt: Isten gyermek (4 szó- lamu vk.) II. felvonás előtt: Ssép kelet, ssép nap ... (4 szólamu kánon.) III. fel­vonás előtt: Ssép violácska, Budapesten nagy népszerűségnek örvendő 1 szólamu kánon. A három karácsonyi éneket vegyes­karra, kánonra földolgozta: Deák-Bárdos György tanár-karnagy Budapesten. Jegyek kaphatók Dobay János könyv- kereskedésében. TELJESEBB JÓ KARBAN LEW'O lÉíii Szili ÍS1 Éii SÉMI JUTÁNYOS ÁRON ELADÓ. Cím a kiadóban ! hírek. ~H , Városunk előkelő ÖSV. Blanr Gynláné társadalmi köreiben a szerdán délelőtti órákban futótűzként terjedt el és fájdalmas részvétet keltett a gyászhir özv Blaur Gyuláné Blauhorn Mária haláláról. A bol­dogult a gyulai úri leányok díszes koszorújának egyik legékesebb, legünnepeltebb, csodaszépségü virágszála volt és mint asszony is annak maradt. Sajnos, évtizedek óta állandó gyengélkedése miatt teljesen visszavonulva, kizárólag családjá­nak élt, pár év óta özvegységben, két gyermeke : dr. Blaur Egon, az Óiba fiatal kerületi orvos és Ida rajongó szeretetétől övezve. Temetése 4-én délután fél 3 órakor lesz a Károlyi Sándor uccai gyászbázból a Szentkereszt temetőben. Áldás és béke a sokat szenvedett, derék, kedves asszony poraira ! Határbirtokosok figyelmébe. „Felhívom mind azokat a gyulai lakosokat, akiknek Romá­niában u. n. megye vagy határbirtokuk van, hogy birtokos utiigazolványra való igényüket 1935 évi január hó 1-től február hó 15 ig bár­melyik hétköznapon d e. 9 órától déli 12 óráig személyesen jelentsék be hatóságom I em. 6 sz. hivatalos helyiségében. Az igénylés bejelentésekor az érdekeltek hiteltérdemlő módon kötelesek az igényjogosultságuk fennálását a birtokuk fekvése szerint illetékes kataszteri község elöljárósága által kiállított hatósági bizonylattal igazolni és egy drb. újabb keletű fényképet beszolgáltatni. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy az adott határidőn tűi a bejelentések nem vehetők figye­lembe. Gyula, 1934 december 22 Fazekas Szűcs József m. kir. rendőrtanácsos, a kapitányság vezetője. ffleghiTÓ, A Gyulai Atlétikai Club január 13 án délelőtt fél 11 órakor, határozatképtelenség esetén délelőtt 11 órakor a Göndöcs népkerti Pavillonban évi rendes közgyűlést tart, melyre a club tagjait meghívja az Elnökség. Szilveszteri kabaré a Józsefszanatórinmban. A Józsefszanatórium betegei Szilveszter estjén jóisikerült kabaré-előadást rendeztek. Véghelgi Andor Oláh Gábor egyik versének lendületes elszavaiásával, mig Szabó Giziké újévi köszön­tőjével aratót nagy sikert. Bemutattak még három egyfeivonásos komédiát is, amelyek közül az egyiket Dobog Sándor, a Józsefszanatórium egyik alkalmazottja irta. A szerepeket a következők látták el, igen eleven, ügyes játékban: Perger Ilonka, Mészáros Ferenc, Rotter Lajos, Végheíyi Andor, Noránd János, Bujdosó Alice, Drukker Béla, Fogarassy Jenő, Zübermann Manci, Szen- tiványi István, Erdélyi Imre, Csizmár Sárika. Nyugtázás. A Szociális Misszió vezetősége hálás szívvel nyugtázza dr. Burnász Imre és Mátis Kálmán 5—5 pengős, továbbá 3Z Endrődy- nővérek cukorka adományát. A tavaszi tenyészállatvásár jelentkezési határideje. A tenyészallatvásárok nagy sikerére való tekintettel az OMGE az 1935 évi vásárt még nagyobb méretekben rendezi meg. Az elő­készületek már megindultak s a rendezőbizottság a jelentkezési határnapot a tenyészállatok cso­portjában január 15 ében. mig a többi csoport­ban február 15 ében állapította meg. Székely hangulat a Kiskoraiéban. A Kis­komló helyiségét Lebovicsék a napokban teljesen ujjárendezték. Az ajtókhoz ducos székely kapu­kat építettek s a falak faburkolatát és a padokat is magyaros motívumokkal festették át. A színes ízléses székely terem kedves hangulata révén minden bizonnyal rövidesen kedvenc talál­kozási helye lesz a fiatalságnak. A falakra falirt jóizü, népies szólás-mondások s a két kocsikerék, amelyeket „csillárokká“ alakítottak át, csak fokozzák a speciális hangulatot. Az avató úgy halljuk, szombaton lesz, fatányérossal és más székely különlegességekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom