Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-12-27 / 101. szám

2 BÉKÉS 1934 december 30 tületuek. Ez esztendők alatt az elnöki szék­ben értékes és odaadó munkát végzett, aminek elismeréséül örökös diszelnökké választották, és elhatározták, hogy arcképét a testület számára megfestetik. Az arckép megfestésével Mihalovits Miklóst, a Művész- telep kiváló tehetségű festőművészét bizták meg, aki nyári itttartózkodása alatt a portrét el is készítette. Az arckép leleplezése ma délelőtt 11 órakor lesz az Ipartestület köz­gyűlési termében ünnepélyes keretek között. A leleplezés aktusára úgy a vármegye alis­pánja, mint a város polgármestere és főjegyzője is meghívást kapott. El kell rendelni, hogy a IBelváros keskeny utcáiban a teherautók csak „lépésben“ hajtsanak. (A „Békés“ munkatársától.) A Cor- vin-utcában történt halálos végű baleset tör­vényszéki tárgyalása kapcsán több szakértői vélemény hangzott el, hogy a talaj megcsu- szamlását az utcában elhaladt teherautó való­ban előidézhette. A talaj hordalékos volt, amint a Belváros nem egy utcájában horda­lékos, s igy a teherautók rázásának sokkal inkább ki volt téve, mint más, kompaktabb talajok. Azok, akik a Belváros keskeny utcái­ban laknak, tapasztalatból tudják, mit jelent az, amikor egy-egy teherautó végigrobog az utcán. Megremeg bele az egész épület, fun­damentumtól kezdve egészen a tetőig s nem egy házon olyan repedések támadnak, hogy | tetemes költséggel lehet csak kireparálni. A régi épületek kímélése és a speciális talaj- viszonyok tehát szükségessé teszik, hogy el­rendeljék ezekben a keskeny utcákban a teherautók részére a lépésben való hajtást. A nagy rázkódás következtében különben még az is megtörténhet, hogy bontás, vagy építés alatt nem levő épületrészek is meg­csúsznak, vagy beomlanak, s igy anyagiakon kívül emberéletben is kár esik. Szükséges ezért, hogy a teherautók közlekedése a szűk útvonalakon haladéktalanul szabályoztassék. A Katolikus Népénekkar pásztorjátéka. Örömmel halljuk, hogy a Huszár László kántor vezetése alatt működő, 60 tagú Nép­énekkarban szervezett műkedvelő gárda kará­csonyi pásztorjátékot rendez. Gyulán, — nem iskolai, hanem fel­nőttek részére irt nagyobb pásztorjátékot csak régen, ezelőtt mintegy 50—60 évvel mutattak be. E vallásos tárgyú, komoly, lel­keket megragadó, szivet felemelő előadásra a földműves és iparos emberekből rekrutáló- dott lelkes népénekkari műkedvelő gárda erő­sen készülődik. Nemes munkájuk, katolikus társadal­munkban igen nagy és széles körben való érdeklődésre számíthat. Emlékezzünk csak vissza 1934. március 25-ére. A r. gimnáziumban megtartott érté­kes nagy-böjti hangversenyre, melyet sok és fáradságos munkával a népénekkari tagok rendeztek. Minden tagja az énekkarnak föld­műves és iparos, nehéz munkát végez és el­fáradva jön este a tanórákra. De jön lelkesen, mert célja a dalkultu- rának, daléneklésnek művelése, lelkének fino­mítása, műkedvelő gárdájának pedig a vallásos tárgyú színdarab előadásával a katolikus ak­cióba való aktiv bekapcsolódása. Törekvésük figyelemre méltó esemény lesz, úgy tagjainak, mint pártoló közönsé­gének. A pásztorjáték cime : Messiásvárás, 3 felvonásban, irta a Jászberényben működő Bathó József rk. lelkész. Az előadás idejéről, helyéről és az előadók névsoráról, a felvonás közökben a 60 tagú énekkar szenzációs négyszólamú kánon-kórusairól csupán annyit árulunk el, hogy azokat katolikus testvéreink­nek meg kell nézni és meg kell hallgatni, ha újat, szépet és lelkileg elmélyitőt hallani akarnak. A pásztorjáték iránt egész katolikus társadalmunkban igen nagy érdeklődés mu­tatkozik. A Népénekkar részletes meghívóját és műsorát legközelebbi számunkban fogjuk közölni. Feüruár Hí Missziós lea! lÉíiii kaphatók KRISTÓFFYNÉ-nál Corvin-utca 6. szám alatt. lélet teszi azzá. Egy müvet a benne megnyilatkozó u. n. erkölcstelenség miatt támadni semmivel sem bölcsebb dolog, mint ha mondjuk a tigris el- hibázottt dolognak tartaná az oroszlánt és viszont. Esztétikai mértékkel mérni viszont annyit jelent, — hogy a képnél maradjak — mint azt vizsgálni, hogy az oroszlán oroszlánnak, a tigris tigrisnek jó-e, azaz: hogy a művész hü-e önmagához. „Ady erotikája nem naturalisztikus, hanem a naturalista szabadságok felhasználásával szárnyal az Ég felé“ — írja egyik élesszemü kritikusa. Eleinte kétségtelenül kacérkodik bizonyos képpesztő per­verzitásokkal, de később érte jön a Patyolat üze­nete. Ekkor futnak ki tolla alól sorok; sorok, melyekben a szerelem sokszor nagyon is reális harcait átmenti egy tökéletesen tiszta mesevilágba, az ideál világába. ... S ha Ady Endrét közel érezzük a mi küzdelmeinkhez gigászi harcaiban : — mennyivel in­kább mienk ő lehanyatlásában, emberi nagy elfá­radásában. „Olyan csodásán kezesek a titkok, Fogózzon a szivembe a szived, Ne átkozz semmit, ami elmúlt S úgy várd a késő üdvösséget. Az elfáradt szivek is szépek, Áldottak az ölelő zokogások Fáradtan veszi észre, hogy a halál lassankint mindent elragadt tőle, amiért még érdemes lenne élni. Ez a legfélelmetesebb a halálban. Sir a piros csodákkal rakott Élet-fa alatt: „Nem áhított igy soha senki, Nem tud téged más igy szeretni, Óh, jaj, Hiába, hiába, hiába.“ A kontraszthatás minden szépsége érvényesül, ha a fiatal Ady Endrének Istennel hadakozó, kor­látlan repülése után levetítjük távozó, lehalkult, fá­radt gesztusát: „Mit hagyok itt, nem is tudom már. Messzebb-messzebb visz minden óra. Fekete-zöld babérfák terhe Esőzik a bus távozóra: Én kifelé megyek.“ ... A „bús távozó“ itt maradt közöttünk. Ha négy-öt magyar összehajol, esett, szép, szomorú fejekkel: fölöttük van. Ha emlékét idézzük, alko­tásai révén elevenebb az, mint valaha. Nagysága túlnőtt a földi mérték és az idő dimenzióján : bele­tágult a halhatatlanságba. Azoknak pedig, akik ezzel a világszerte el­ismert zsenivel szemben döntő érvnek vélik a „Fekete zongorát“, azoknak álljon itt Ignotus pár sora, amit erről a sokat emlegetett versről irt: „Akasszanak fel, ha értem. De akkor is akasszanak fel, ha hat-hét irodalomban, melyet nyelvtudással megközelíthetni, sok vers akad ilyen egész értelmű, ilyen mellet és elmét betöltőén tel­jes kicsengésű !“ Megyebál lesz? (A „Békés“ munkatársától.) A napok­ban pozitív formában az a hir terjedt el a városban, hogy hosszú esztendők szünete után az idei farsangon ismét megrendezik a régi világ hajdan ragyogó pompájú, hagyo­mányos megyebálját. Érdeklődésünkre illeté­kes helyen közölték, hogy pozitív formájú döntés a bál ügyében még nincs, csak fel­vetődött a gondolat, hogy a megyebálat a munkanélküliek segélyezési alapja javára az idei báli szezonban megrendezik. A hir ter­mészetesen megyeszerte nagy érdeklődést kelt. Az ügyvédek 3 érdekképviseleti tagságából a gyulaiak kettőt szereztek meg. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye ügyvédjei folyó hó 23-án válasz­tották meg érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagjaikat. A szavazás eredménye a következő: Rendes tagok lettek: dr. Keppich Frigyes (Gyula) 57 szavazattal, dr. Hauser Leó (Oros­háza) 56 szavazattal, dr. Tury Ferenc (Gyula) 51 szavazattal. Póttagok lettek : dr. Erdélyi Miklós (Békéscsaba) 33 szavazattal, dr. Orosz István (Békéscsaba) 31 szavazattal. A kereskedők érdekképviseleti tagságá­ból a gyulaiak mindössze egyet szereztek meg. Szécsi Márton rendes tag lett. mig Sándor Dénes csak póttagsági helyet tudott szerezni magának. Az iparosok érdekképvi­seleti listáján Gyula szintén csak egy hely­hez jutott. Barát István a listán legelsőnek jött be 1096 szavazattal. M 1 JR JE K. Isten veled 1934! Menj a végtelenben elpihent többi esztendő után ! Menj tizenkét hónapoddal, mik csak nehéz próbákat hoztak reánk. Búcsút intünk feléd, de nem a szilveszteri vigság piros kendőjével, hanem fekete szegélyes gyászkendövei, amely nehezen lebben kezünkben, mert nehéz a könnyektől. For­duló mutatóid lekaszálták az örömvirágokat és reménységpalántákat, újévi virágos kocsid a háromszázhatvanöt nap utján furgonná változott. Vártuk, hogy a magyarság csillagát felemeled ismét a firmámentumra, vártuk, hogy bőséget hozol a kalászokba, vártuk, hogy nemzeti és emberi reményeinket és álmainkat beváltod. És nem tetted egyiket sem. Nehéz próbákat hoztál, jóbi szenvedéseket, szegénységünket megnövelted, a gonoszság fúriáit ránk szabadítottad s veté­seinket a szárazság prédájává tetted. Szivárvány helyett újabb setét és még súlyosabb borulást hoztál fölénk. Menj ó-esztendő! Menj dübörgő furgon, életünk tizenkét hónapjával, halott remé­nyeinkkel! Dübörögj tova a századok mesgyéjén, haladj tovább, neki a végtelennek. Szentmisék Ma, vasárnap és ujesztendő napján a szentmisék a rendes vasárnapi rend szerint lesznek. Mindkét napon Farkas István prédikál. Istentiszteletek a református templomban: december 30-án, vasárnap délelőtt 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes. Délután 6 órakor prédikál Horváth István s. lelkész. Szentpálfalván délután 6 órakor prédikál Harsányi Pál esperes. December 31-én délután fél 3 órakor imádkozik Harsányi Pál esperes, délután 6 órakor prédikál Harsányi Pál esperes. Újévkor, délelőtt 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes, délután 6 órakor prédikál Becsy Sándor legátus, Máriafalván délután 6 órakor prédikál Harsányi Pál esperes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom