Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-16 / 98. szám
LXVI. évfolyam 98. szám. Szombat Gyula, 1934 december 19 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. ? iáékre . . 3 P 20 fill. hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Megelégedéssel és megnyugvással láthatják a gyulai hnsipa- rosok, hogy a város vezetősége a legnagyobb megértéssel és jóakarattal pártfogolja ügyüket. Ha a vágási dijakat nem is szállítja le, mert ha leszállitná, megzavarná a költség- vetés egyensúlyát s a felújítási és invesztálási alap akcióerejét is lényegesen csökkentené, legalább módosított kívánságuk honorálásával siet segítségükre. Teszi ezt annyival is inkább, mert a kisiparosok ügye a város ügye is, és mert jól tudja, hogy a kisiparosok boldogulásává] a város boldogulásának ügye szorosan összefügg. Voltak, akik úgy állították be a város vezetőségét, mintha a hus- iparosok által lerótt vágási dijakból, — egyetlen foglalkozási kategória anyagi erejéből — akarná az adminisztrációt biztosítani. Mintha ki akarná zsákmányolni a husiparosokat. Ilyesmi nem volt s nem lehet célja a városnak, mert jól tudja, hogy mint mindenben, a húsiparban is erős verseny fejlődött ki, s a város kisiparosainak létérdeke, hogy versenyképesek legyenek. Ha nem versenyképesek, forgalmuk csökken, csökken teherbiróképességiik, csökken az adójuk, ez pedig éppenséggel nem lehet cél. Megértés és igyekezet jellemzi a város és neves kisiparosaink viszonyát: nem engedhet a város a vágási és fogyasztási dijakból? Igyekszik legalább ott és úgy segíteni, ahol a segítés, ha áldozat is, mégsem fenyegeti a költségvetést. Lesz modern hütő- ház, tágas, hygiénikus, olyan, amilyet a külföldön is neves gyulai kisipar igénye megkíván. Igaz ugyan, hogy a hiitőház megépítésének anyagi része még problematikus, bizonyosra vehető azonban, hogy a vármegye vezetősége Gyulának, amely város talán leginkább kárvallottja a keleti szélen a trianoni békének, segítséget fog nyújtani, s nem fogja engedni, hogy a szorgalom és hozzáértés alul maradjon a viszonyokkal való áldatlan küzdelemben. Segíteni fogja a várost abban, hogy megmutassa: él és élni akar. Hozzásegíti a tetthez, ami ma lelki szükséglet s záloga a jövendő hitének. * Elmúlt az a kor, amikor a könyvre azt mondták : lukszus. Elmúlt a békeidő, amikor a könyv bizonyos szempontból valóban lukszusnak számított. A békeidőkben Magyarország nagy volt és erős, úgy katonailag, mint gazdaságilag s nem állott oly meztelenségig lefegyverzetten, s gazdasági erőben oly nagyon meghanyatlottan, mint ma. Akkor nem volt feltétlen szükség arra, hogy a könyv minden ház asztalán ott heverjen s nem volt létkérdés, hogy a magyarság kulturális téren, szellemi erejében magaFelelos szerkesztő: DOBAY FERENC. san fölébe kerekedjék a környező nációknak. Sajnos, az idők megváltoztak. A múltból nem maradt egyéb a fájó emléknél, fegyvereinket elkobozták, határainkat megszabdalták s szivünknek irányítva vad szuronyok villognak. Mit védelmiil tarthatnánk, mit vonhatnánk vitézi bajvivásra, paizsunk és kardunk nincsen. Nincs egyebünk, mint hitünk a történelmi igazságban és a kultúránk. Nem tudunk egyebet tartani a szivünk fölé, mint a könyvet, amelyben a magyar szív és a magyar szellem revelálja magát versben és prózában. Éppen ezért ma a könyv nem lehet csak vasárnapi szieszta s nem lehet csak kevesek szellemi fényűzése. Ma a könyv közszükségleti cikk, s az olvasás nem kizárólag az egyén dolga, hanem egyben nemzeti ügy is. Ma nem magunknak olvasunk, hanem a nemzetnek, fiainknak és unokáinknak, ma nem olvashatunk csak néha napján, hanem tervszerűen és kötelességből, hogy örökséget (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk legutóbbi s régebbi számaiban is irtunk már róla, hogy a gyulai husiparosok beadvánnyal fordultak a városhoz és kérték, hogy a vágóhídi hütőházat alakítsák át, illetve gép- hütéses hütőházat építsenek az eddigi jég- hütéses helyébe. A képviselőtestület az őszi közgyűlésen széles alapon foglalkozott a kérdéssel s elvileg elhatározta, hogy a hűtőt megépíti és utasította a polgármestert, hogy a vonatkozó tervet és költségvetést készíttesse el. A terv és költségvetés a város műszaki hivatalában már el is készült s a képviselőtestület legközelebbi közgyűlésén kerül bemutatásra. A terv szerinti uj géphütéses, ammóniák- kompresszoros hütő berendezése és a jelenlegi helyiségek átalakítása cca. 30 ezer pengőbe kerül, mig az üzemben tartáshoz szükséges árammennyiség évenkint átlag 3 ezer pengőt tesz ki. Az uj hütő befogadó képessége 50 százalékkal nagyobb lesz, mint a jelenlegié. A képviselőtestület annak idején határozatot hozott, hogy a vágóhídi bevételekből évenkint 3 ezer pengőt beruházási, illetve felújítási célokra tartalékolni kell. Az uj hütő berendezésére más fedezet, mint ez az évi 3 ezer pengő, nem áll a város rendelkezésére, ami a megépítést meglehetősen problematikussá teszi. Nincs más hátra, mint kölcsönt felvenni s abból építeni meg a hűtőberendezést. Értesülésünk szerint Békéscsaba annak Megjelenik csütörtökön és vasárnap. adhassunk fiainknak, ha már más téren a gyásznál egyéb testálni valónk nincs is. Kedvesebb és értékesebb ajándékot ezért aligha tehet valaki a karácsonyfa alá, mint könyvet. S ez az ajándék nemcsak egy embernek szól, hanem szól annak, aki kapja, szól az Írónak is, aki megírta a könyvet és szól a nemzetnek, amelynek tiszta nyeresége minden sor és minden oldal, miken magyar szem csak végigfutott s tartalmát lelke és szelleme tulajdonává tette. A kárpáti fenyők alá ma nem is lehet más igaz ajándékot tenni, mint könyvet. Az egyetlen kardot, amellyel őrt lehet állni a vérző határokon. A szent és drága kardot, amely élét a magyar elmétől, markolatja aranyveretét és ékköveit pedig a magyar lélektől vette. Vegyétek és olvassátok a könyvet, mert minden betűje a magyar feltámadáshoz visz közelébb s minden kötete a magyar igazság serpenyőjét huzza mélyebbre. idején, amikor vágóhidját modernizálta, a vármegyétől jelentős anyagi támogatást kapott, remélhető tehát, hogy a vármegye megértő vezetősége Gyulát is részesíteni fogja támogatásában s az export szempontjából nagyjelentőségű hütő megépítésénél kölcsön, vagy segély formájában segítségére siet a városnak. Halva találták az oláhréti csőszt a kunyhójában3 napja feküdt már holtan, mikor rátaláltak. (A „Békés“ munkatársától.) Az oláhréti birtokosoknak az utóbbi napokban feltűnt, hogy Pap Sándor csősz nem mutatkozik a határban. Sem kedden, szerdán és csütörtökön nem látták, úgy hogy végre is pénteken odamentek a csőszházhoz, hogy megnézzék, nem történt-e valami baj vele. Mikor a kunyhóba, amelynek ajtaja belőlről csak egy fával volt betámasztva, beléptek, a padkán, falnak fordulva, holtan találták az öreget. Teljesen fel volt öltözve, a télikabátját is magára húzta, úgy feküdt összekuporodva, meredten. Valószínűleg rosszul lett, lefeküdt s úgy érte a halál, anélkül, hogy valaki is a közelében lett volna, hogy rosz- szullétében segítse, vagy orvost hívjon hozzá. A szegényes kis kunyhóban már erős hullaszag terjengett, amikor a hatóság emberei vizsgálatra kiérkeztek. Mivel a vizsgálat semmi kiilsórelmi nyomot nem konstatált, s igy bűntett, illetve arra gyanú nincs, az ügyészség a temetésére az engedélyt megadta. Segélyért fordul a város a vármegyéhez, hogy meg tudja építeni a vágóhídi hütőházat.
