Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-28 / 85. szám
LXVI. évfolyam S5. szám. Vasárnap Gyula, 1934 október *8 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. w r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. II»bay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára Hl fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A Nemzeti Egység nagygyűlése. Gróf Pongrácz Jenő beszámolója. Jelentettük már, hogy a gyulai választó- kerület népszerű országgyűlési képviselője gróf Pongrácz Jenő e hó 28-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel tartja beszámolóját a Göndöcs-népkerti pavillonban. A beszámoló gyűlés elé nagy érdeklődéssel tekint nem csak Gyula város, hanem az egész gyulai választó- kerület közönsége, mert azon dr. Fáy Istvánon, a vármegye főispánján kívül a magyar politikai élet számos illustris tényezője is részt fog venni. Bejelentették részvételüket dr. Búd János volt pénzügy-, illetve kereskedelemügyi miniszter, Csizmadia András, dr. Krúdy Ferenc, dr. Lányi Márton és dr. Temesvárv Imre, a képviselőház pénzügyi előadója. Különös érdeklődésre tarthat számot gróf Pongrácz Jenő képviselő beszámoló tika kérdéseit fogja megvilágítani, elsősorban dr. Búd János ny. miniszter beszéde, aki az általános pénzügyi és gazdasági helyzet vázolásán kívül a kisiparosság és kereskedelem égető problémáival is foglalkozni fog. De ugyanilyen érdeklődéssel tekinthet a közönség a megjelenő agrár-képviselők felszólalásai elé is. akik beszédükben a kormánynak a gazdaközönség, különösen pedig a kisgazda társadalom érdekében kiadott rendeletéit fogják ismertetni. Alig pár nappal ezelőtt jelent meg ugyanis a kormánynak a védett kisbirtokok terheinek rendezéséről szóló rendel ete. A rendelet a kisgazdákra vonatkozólag oly intézkedéseket tartalmaz, amelyek terheiken lényegesen könnyítőnek. Kétségtelen tehát, hogy a gazdaközönség érdeke elsősorban, hogy e rendelet intézkedéseit megismerje. tartására a város hozzájárulási összegének megállapítása tárgyában kelt javaslat. A kir. tan felügyelőség által hivatali helyiségeinek céljára használt városi lakás haszonbérleti szerződésének bemutatása. Dr. Révész Béla m. kir. járási állatorvossal, a városi állatorvosi teendők ellátására vonatkozólag kötött egyezség bemutatása, Alcser Antal nyug. főszámvevő kérelme nyugdijának 65. életévének betöltése folytán leendő helyesbítése iránt, Jámbor (Japport) István városi tűzoltó végelbánás alá vonása tárgyában kelt javaslat. Gyula m. város 1934. év végéig vissza nem fizethető fíiggőkölcsönének 1935. év végéig leendő fenntartása tárgyában kelt javaslat. Gyula m. város 1934. évi pótköltségvetése. A HONSz Gyulai csoportjának kérelme a hadirokkantakra kivetett közmnnkaváltság törlése iránt. A községi polgári fiúiskolái távbeszélő további fenntartása tárgyában javaslat. A községi polgári fiúiskola 1933. évi zárszámadása. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására kiküldött bizottság által beterjesztett virilisek névjegyzékének bemutatása. Filléres gyors Szegedre, a máv. állomás- főnökség értesítése szerint november 4-én vasárnap, megfelelő számú utas jelentkezése esetén Gyuláról filléres gyors indul Szegedre. A gyors Gyuláról 5 óra 50 perckor indul s 8 óra 30 perckorjérkezik Széged-rókusra. Vissza 21 óra 41 perckor indul s éjfel utén 2 perccel érkezik Gyulára. A menettérti jegy ára 2 pengő 60 fillér. Jelentkezés az állomásfőnökségnéi. beszédén kivíil, aki a magyar bel- és külpoliKedden rendkívüli közgyűlést tart a képviselőtestület. (A „Békés“ munkatársától.) Varga Gyula dr. polgármester folyó hó 30 ára a város képviselőtestületét rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A rendkívüli közgyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy a legutolsó közgyűlés óta több olyan ügy jött létre, amelyekben a képviselőtestületnek kell intézkednie határozatilag. A tárgysorozat jelentősebb pontjai a következők: Dr. vitéz Takácsy Lajos ügyv. t. orvos kérelme 1 évi fizetés nélküli szabadság iránt s mikénti helyettesítése tárgyában polgármesteri javaslat. A gyulai róni. kát. reálgimnázium fennT A a C A Id. Terényi Lajos. — Visszaemlékezés — Irta : KÓHN DÁVID. I. „Idősbéről írok, mert Terényi Lajos kettő is szerepelt — még pedig fényesen — Békésvármegye és Gyula városa múlt évszázadának történetében. Apa és fiú voltának és mindakettőt fiatalon, váratlanul ragadta el a kérlelhetetlen halál, a vármegye és városunk közéletének pótolhatatlan vesztesége, ként is szeretteik köréből. A gyulai Szent Kereszt temetőben nyugszanak apa és fiú. Fájó kegyelet virraszt örök álmuk fölött. Az apa — akiről eme visszaemlékezésem szól — csonkán ké'szült síremlékének következő a felirata: „Megyéjének És Családjának Letört Oszlopa Terényi Lajos Szül. 1825. Junius 14. Meghalt 1863. Április 6. A Hőn Szeretettnek Kesergő Neje.“ Az a terület, amely ma Békés vármegyének mondatik, a legszerencsétlenebbnek mondható az ezer esztendő folyamán végtelenül sokat szenvedett egész Magyarország többi részei között. A tizennyolcadik század elején nem maradt egyetlen ép városa, faluja és az egész vármegyének alig volt ötszáz lakosa. A gyulai vár — az is csak romokban — volt az egyetlen számbamenő épület, amely tanúságot tőn, hogy itt valamikor élet volt. A török hódoltság elől, alatt és után elpusztult minden város és falu. Lakossága, jobbágysága, nemessége, földesurai, részint kihaltak, részint elmenekültek A hírhedt neoaquistica commissió, melynek működése a legnagyobb igazságtalanságok egyike volt, ami az országot sújtotta, megakadályozta Békésvármegye volt elmenekült földesurai s nemessége utódjait, hogy őseik birtokába lépjenek és azokat visszafoglalhassák. A 18. század vége felé, de jobbadán csak a múlt század első felében költöztek Békésvármegyébe az ország minden részéből, különösen a felvidékről uj nemesi családok, tűzhelyet alapítva itt maguknak és ezek tagjai lőnek azok, akik azidőben a jobbadán .nobile officium nak mondható közigazgatást és törvénykezést ellátták. így származott le a múlt század elején vármegyénkbe Honiból az ipolyi és terényi előnevet viselő Stummer család egyik tehetséges tagja: János, aki egy időben alispáni tisztet viselt. Ennek fia: Imre egy darabig főügyésze, majd főbírája volt a vármegyének. Utóbbi fiuörökösök nélkül maradt és magához vette a felvidéki család egyik sarjadékát: Lajost, — akiről ez a visszaemlékezés szól — és aki Terényi előnevét vezeték nevévé tévén, a 48-iki korszakban végkép elhagyta a Stummer név használatát. Atyja volt Stummer Ferenc, aki hosszú időn át Hont vármegyének főbirájaként működött. Ennek másik fia: Arnoldszintén a Stummer név elejtésével, a család másik előnevét: Ipolyit vette fel, besztercebányai, majd váradi püspök, mint a magyar archeológia legjelesebb művelője, mondhatni megalapítója nemcsak országos, hanem világhírűvé vált — amit nem mindenki tud — Terényi Lajosnak testvérbátyja volt. Terényi Lajos tanult Korponán, Pesten, Nagyszombat n, Pozsonyban, Selmecbányán a piaristáknál, ahol különösen szavalatai ügyességével tűnt ki valamennyi társa közül. A bölcsészeti s jogfolyamot elvégezve, a szokásos törvény gyakorlat után, még nem töltötte be tizennyolcadik évét, amidőn 1843 tavaszán ü yvédi oklevelet nyert. Ez sem előtte, sem utána nem történt még senkivel és páratlanul áll az ügyvédi élet krónikájában. Amikor lejött Gyulára, ügyvédi irodát nyitott itt, de a pereskedés nem volt Ínyére és az volt a törekvése, hogy közszolgálatba lépjen. Első ily irányú kísérlete azonban, mint atyjához 1846 augusztus 1-én intézett levelében írja, nem sikerült. Pár nappal elébb, julius 28-ikán megejtett vármegyei restauratión ugyanis az ellenzék csaknem minden jelöltjével kisebbségben maradt. így ő is, aki a gyomai esküdti állásra pályázott. „Dicsőségemet a megye termében keresendem fel; igy tehát mi sincs vesztve. Higyje el ön nekem, sokkal dicsőségesebben buktunk, hogy sem legkisebb szomor- kodni való ok lenne az egész csapás felett, sőt
